Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-10-30 / 4. szám
303 domború élű szikével a szemhéjszél egész hosszában, attól Id/a mm. távolságban átvágja a szemliéji kötöhártyát és a tarsust azok egész vastagságában Ezáltal a szemhéjnak a metszéstől lefelé eső tarsus-része a rajta levő kötőhártyával együtt visszafordíthatóvá lesz. A szemliéjszél rögzítését most a segéd veszi át, mialatt az operáló csípő és olló segélyével a kötöhártyát a tarsus convex oldalánál átvágja, iparkodva az olló élével kötöhártya és tarsus közé beférközni. Ezen eljárással csak keskeny kötöhártyacsík vész el, legfeljebb annyi, a mennyi a tarsus kimetszett darabját fedte. Ezután következik a varrás, mely előtt az arcus tarseus lüktető végeit néha le kell fogni. A varrást a szemhéj közepén úgy alkalmazzuk, hogy közvetlenül a meghagyott tarsuscsík sebszéle felett átöltjiik a szemhéjat a bőr felöl, azután előhúzva a kötöhártya megfelelő részét, a tűvel harántul átöltjük a subjonjunctivális szövet néhány kötegét, a mi igen könnyen eszközölhető úgy, hogy a tü a kötöhártya hámfelületére ne jusson ki. Végül a beszúrás pontja mellett 2—3 mm.-rel újból átszúrjuk a szemhéj bőrét, de belülről kifelé. Hasonló varratot helyezünk a szemhéjszél külső és belső harmadában is (1. az ábrát). A varratok csomói így a szemhéj bőrére jutnak, a szárúhártyát tehát nem érinthetik, de a kötöhártyát tartó fonalkacs sem teheti ezt, mert nem szúrtuk át a conjunctivát teljesen. A sebszélek mindig per prímám egyesülnek, a keletkező forradás finom, granulatiós gomb nem keletkezik. A fonalak 3 nap múlva kiszedhetők, a szem még egy napig kötve marad. A varrásnak ezen módját ez ideig csak tarsectomia után alkalmaztam, de úgy gondolom, hogy a tarsus és áthajtás együttes kimetszése után is jól lesz végezhető olyan módon, hogy az áthajlás sebzése után a hátulsó sebszél subconjunctivalis kötőszövetébe kettősen fegyverzett fonalak egyik végét harántul átöltjük három helyen, azután befejezzük a kimetszést s csak ezután öltünk ki megfelelő helyeken belülről kifelé a szemhéj bőrén. Megjegyzem még, hogy a tarsectomiának ilyen végezési módja nagyfokú trichiasist is képes teljesen megszüntetni, mert a meghagyott keskeny tarsuscsík a levator inának bőr felé húzódó szálai által előre billentetik, még pedig azért, mert a tarsus convex széléhez húzódó inrostok teljes szélességükben átvágattak, s igy csak a bőr felé húzódó inszálak útján emeltetik a szemhéj. Az operálásnak ezen trichiasis ellenes hatása oly tökéletes, bog}7 más műtét-módra csak elvétve szorulunk. II. Gumma lueticum conjunctivae esete. Irta: Markbreiter Irén dr. kórházi segédorvos. A syphilis tertiaer jelenségei az emberi test legkülönfélébb részein, észlelhetők, de nagy ritkaság, hogy épen a conjunctiván mutatkoznak. Ezért, úgy hiszem, nem lesz érdektelen, ha az osztályunkon észlelt kötöhártya-gumma