Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

296

elnyeli. A geometriai lialadvány első négy tagjára a következő összehasonlító táblázatot teszi közzé :

J

v =

(T. Mayer)

in ■

v =

(Albertotti)

V =

(Sous)

1

V = (Carp)

V

(Cohn)

1

1-00

1-00

1-00

1-00

l'OO

1-00

1/4

0-78

0 6

0-65

0‘65

0-66

0-93

Vs

0-70

0-4

0-47

0-5

0-56

0-89

Víg

0*63

0-20

0-40

0-31

0-49

0-89

Az ingadozások %-os arányszámait mutatja a következő sorozat:

1 üveggel

V

ingadozott

0-28

9

77

11

77

0'53

3 „

11

77

0-63

■i „

V 77

11

061

5 „

77

77

0-59

6 „

11

11

0-63

értékben.

Látni való ebből, milyen nagy az ingadozás egyénenként (és szerzőként !). Egyes esetekben:

I = , mellett V7 = 1

lb

I = , mellett V = 0"86 2604

I== 18868 mellett V = °'78 I = . . V— mellett V 0'71

(i= 1

l 142857J 6

6,

6

142857

volt a Visus.

Nagyon éleslátó szemek hat szürke üvegen át is | 1

8‘5 10 ,

g , sót g látási elesseggel bírnak. (Nyctalopias esetek?!)

Átlagban ugyanez a 25 tanuló két szemmel együtt nézve, rendesen többet látott, mintha csak egyik szeműkkel néztek és pedig a következő sorozat szerint:

l

2

3

4

5

G

Szürke üveggel

0-897

0-785

0 65

0 494

0-339

0-23

egyik szemmel j két szemmel J

0-936

0 812

0-673

0-487

0 384

0-271

Kimondja tehát H. Cohn, hogy arról egyelőre szó sem lehet, hogy törvényié állítsuk az intensitásnak és a látás élességének összefüggését.