Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

290

színházi látcsőhöz hasonló foglalatot, melybe szürke üveget helyeztünk. Az a látásélesség-csökkenés szolgálhat az elváltozás mérlegelésénél alapul, mely a rendes szemnél ezeknek a szürke üvegeknek a behatására bekövetkezik.

Aubert1 besötétítette a szobáját és az ablakokra szabályosan nyitható és tágítható nyílást készített. E mellé a nyilás mellé állott és megfigyelte, hogy a nyilás nagysága szerint mennyit bir elolvasni a tőle 1 (egy) meterre elhelyezett Jaeger-féle látáspróbákból. 2"5 mra.-nyi nyilásnagyság mellett még semmit sem látott e betűkből, 5 mm.-es nyilás mellett meglátta a 20-as számú betűket (ez 42'7 párisi lábról ad 5' szöget: Schnabel1 2), majd a nyilás

nagyításával, fokozódásával látási élessége is mindinkább

növekedett, míg

200 mm.-nyi nyilásnagyság mellett már

Jaeger Nr. 9-et olvashatta.

(ö'-nyi

szög 53"4 párisi hüvelykről Schnabel

szerint.) Aubert

látási élességéről

egyébként az szolgáljon felvilágosításul, hogy 1 m. távolról

ő diffus

nappali

megvilágítás mellett

laeger 5-öt tudta elolvasni. (Felismerési távolság

Snellen

értelmében Schnabel

szerint 33"7 p. h.)

Nyilás

nagysága 5

. Jaeger betűi

20

77

„ 10 . .

• 77 77

19

77

» 15 . .

• 77 77

19

77

„ 20 . .

77 .7

18—17

77

„ 40 . .

77 7>

15—14

77

„ 60 . .

77 77

13

77

„ 100 . .

77 77

10

77

„ 200 . .

77 77

9

Mauthner ezt átszámította Snellen-értékekre: ha I (intensitás) = 1 és V 1 :

1 = 1: 1600;

I

V

1

1-8......................

. . . . 1

1

4-0.....................

.... 1

1-4

1

63......................

.... 1

1-6

1

11-0 . . . . .

.... 1

2-0

1

20-0.....................

.... 1

2-0

1

32-7......................

... 1

3:5

1

64-0......................

.... 1

5-0

1

177-8.....................

.... 1

7"5

1

1600-0 ......................

.... 1

12-5

V = 1 : 12-5; ^lia V ^ J szög értékét.

akkor a V értékoszt

nevezője

mutatja az ct-Aubertet meglepte az a alkalmakkor végzett vizsgálatai is hangsúlyozza, hogy aránylag

pontosság, melylyel egymásután különböző mindig egyforma eredményre vezettek s azt csekély különbségek a megvilágításban milyen nevezetes különbségekre vezetnek a látás élességében. Aubertnek a Masson

kerekével tett vizsgálatai már nem igen érdekelnek bennünket, csak idézem itt azt a végső következtetést, melyre öt vizsgálatai vezették s mely így hangzik : ,,A tárgyak láthatósága, hozzáteszi, függ : 1. látás szögétől.

magyarázatul

JOJ

és nem a „fénybenyomás érzékelése“, mint a világítás absolut fokától, 2. a contrasttól,

1 Lásd Aubert fentidézett munkáját.

2 Schnabel. Knapp’s Archiv, V., 1876, 211.