Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

282

Simarro : Nuevo raétodo histológico de impregnación por las sales fotográticas de plató. Revista trimestral micrográfica 1900.

Schnitze H.: Die fibrilläre Struktur der Nervenelemente bei Wirbellosen. Arch. f. mikroskop. Anat. 16. k. 1879.

Schnitze M.: Observationes de structura cellularum fibrarumque nervearum. Bonner Universitätsprogramm 1898. Augusztus.

— Allgemeines über die Strukturelemente des Nervensystems. Strieker’s Handbuch d. Lehre von d. Geweben. 1. k., 108 -136. 1. Lipcse 1871.

Vogt: Über Neurofibrillen in Nervenzellen und Nervenfasern der Retina. Monatsschr. f. Psychiatrie u. Neurolog. 11. k. 1902.

A látáspróbák egységes megvilágítása.

Photometriás tanulmány.

Irta Silclóssy Gyula dr., egyetemi magántanár.

I.

Kétségtelen, hogy a látás élességének megvizsgálását addig egységessé nem tehetjük, a míg a különböző felvételek, — legyenek azok akár abból a szempontból fontosak, hogy valakit jó javító üveghez juttatnak, vagy hogy valamely gyógyító anyag hatóerejéről nyújtanak felvilágosítást, vagy hogy felderítik valamely belső betegség esetében a látás energiáját, bogy növekedett-e az, vagy visszafejlödött-e az az utolsó, általunk vagy egy más vizsgáló által megejtett vizsgálás óta, — vagy a mennyiben ezek a látóenergia-megállapítások épen élettani szempontból fontosak, mikor a látóenergia és a mindenkori megvilágítás közötti összefüggést keressük, vagy mikor a tárgylátás legalsó és legfelső határát akarjuk megállapítani, — a míg ezek a látóenergiára vonatkozó felvételek nem történnek ismert, tehát felmért megvilágítás mellett.

Hogy a látás energiáját egységesen állapíthassuk meg, ahhoz okvetetlenül egységes megvilágításra van szükségünk. Arra van szükségünk, hogy a látáspróbák megvilágításában ne legyen oly végtelen nagy különbség, mely 1 :20-hoz való arányban is változhat a milyen különbséget a nappali égfénynek ingadozása tesz érthetővé. A vizsgáló helyiség építési módja (kicsiny vagy nagy ablakok; egy-, két-, háromablakos, mély vagy rövid helyiség, világos színben vagy sötéten tartott falakkal ; szabad tér a vizsgáló helyiség előtt, szűk utczában való elhelyezkedés, udvari helyiség, a földszinten vagy a legfelső emeleten stb.) a vizsgálás ideje, az évszak és a nap.szaka szerint (augusztus közepén délben vagy deczember végén a korai vagy késői délutáni órákban stb.), de a földrajzi fekvés (London vagy Nápoly stb.): mind olyan tényezők, melyek az égfény nyújtotta természetes megvilágításban mutatkozó óriási különbségeket bőven megmagyarázzák még akkor is, ha nem hivatkozunk H. Cohn rsí, a ki szerint egy és ugyanazon helyiségben a megvilágítás igen rövid idő alatt 1:5-höz arányban változhat (106 Mgy-ról 19 Mgy-ra), ha az ég hirtelen beborul.

Nagyon jól tudom, hogy ez utóbbi esetben hogyan segíthetünk magunkon: a saját ismert látási élességünket próbáljuk ki az ismeretlen megvilágításban.-