Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)

1904-10-30 / 4. szám

tekintik. Azon vizsgálatok, a melyeket ez irányban végeztem, talán némileg hozzájárulnak ezen rendkívül fontos kérdés tisztázásához.

A retina szövete tömöriiltségénél és aránylag csekély vastagságánál fogva legnehezebb terület szövettani problémák megoldására, de azon körülmény, hogy a látóhártyában egy készítményen a bárom neuron találkozási módját vizsgálhatjuk, a retinát megbecsülhetetlen vizsgálati anyaggá teszi a szóban forgó kérdések eldöntésére. Mindkét eljárás, a melyekkel dolgoztam, ezüstimpraegnatio, és azon alapszanak, hogy a szövetek albuminoidjai és chlorurjei az ezüsttel könnyen redukálható vegyi összetételeket képeznek.

I. Ramón y Cajal eljárásában két fömozzanatot különböztetünk meg:

1. A reactiós folyamatot. A retina in toto 1‘5% AgNŰ3-ba tétetik és ebben marad bárom napon át 30—35° C.-nál. Az impraegnatio ellenőrzése czéljából tanácsos egyes darabkákat előbb, másokat később kivenni e folyadékból. Néhány másodpercznyi vízben való kimosás után

2. 24 órán a következő redudiús folyadékba helyezzük az anyagot : Pyrogallus v. hydrochinon l'O, Aquae dest. 100 0, formol 5—15 gm.

Ezután keményítés és víztelenítés következik alkohollal; celloidin vagy paraffin-beágyazás; metszés mikrotommal és a rendes úton a készítmény elzárása. Az ily metszetek a vesuvinfestésre emlékeztetnek. Nagyon tanácsos a felragasztott metszeteket még gyengén savanyú l°/o-os aranychloridoldatba tenni addig, míg az alapszín szürkés ibolyaszinü nem lesz. Ez által az alapszövet és a fibrillumok közti contrast erősebb lesz. A mint látjuk, ezen methodus nagyon emlékeztet a fényképezésnél használt eljárásokra.

II. A Bielschoivsky-féle impraegnatio az aldehydoknak eziistreactioján alapszik. Minthogy e methodus többféle változáson ment át, míg a mai egyszerűsített formát nyerte, röviden összegezve vázolni kívánom azon eljárást, melyet Bielschowsky jelenleg ajánl.

1. A retina leválasztva a chorioideáról 12°/o formalin-oldatba jön fixálás végett;

2. 24—48 órára AgNOs 2°/o vizes oldatába ;

3. destillált vizen gyorsan áthúzván, a retinát a következő minden alkalomra frissen készített oldatba: 2°/o AgNCB 20 cm3 oldatához 2—3 csepp 40°/o natronlúg-oldatot cseppentünk, ezen csapadékos folyadékhoz azután ammóniákból, de még helyesebb a nagyfokú duzzasztás elkerülése végett 10° 0 aethylendiamin C^HitNHsja oldatból cseppenként folytonos keverés mellett annyit adni, míg a folyadék épen feltisztul. Ezen oldatban marad a retina J/2—1 óráig, néha tovább is, míg barnásfekete színt nem vesz fel az anyag ;

4. destillált vizen ismét gyorsan áthúzván, 20 °/0 formalin-oldatba teszszük a retinát, a melylyel a reductio tulajdonképen már be van fejezve, de az ily módon impraegnált ezüst még oldódik alkoholban, xylolban, miért is

5. az alkoholos víztelenítési igen gyorsan kell végezni (}h— 1 óra). A paraffinba beágyazott retinából könnyen nyerhetők seriák. A felragasztás fehérje-glycerinnel történik;

6. a paraffint leoldva xylolban a metszetek absolut és liígabb alkoholon keresztül, melyekben lehetőleg minimális ideig maradnak, aranyfürdöbe jönnek, a melyet úgy készítünk, hogy 10 cm3 vízhez 2—3 csepp l°/0 aranychloridot adunk és az összoldat még néhány csepp jégeczettel lesz megsavanyítva. Ezen oldatban a metszetek aczélszürke színt vesznek fel, a mi után

7. 5% savanyú fixirnatriuro-oldatba tétetnek egy fél perezre. Vízben való alapos kimosás után alkoholizálás és elzárás canadabalzsamba.

18