Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-07-31 / 3. szám
235 szorosabban véve, nem is tartozik a szemészeket érdeklő megbetegedésekhez. A conjunctiva chronikus tuberculosisa a szerzők egy része (Denig, Mitvalsky, Remmlinger és mások) létrejöhet primaer és secundaer úton, mások ellenben, mint Wagenmann, Eyre, Grunert, Birch-llirschféld, Hausmann stb., a secundaer infectio létezését egyáltalán tagadják, s így szerintök a conjunctiva' tuberculosist mindig mint primaer tuberculotikus megbetegedést kell felvennünk. A secundaer infectio létezését állítok szerint, ez úgy jön létre, hogy a szervezetben másutt valahol jelenlevő tuberculotikus megbetegedésből a bacillusok valami úton vagy a vérkeringésbe vagy pedig a lymphpályákba jutnak, s ezek közvetítésével vitetnek azután a conjunctivára. Az ilyetén módon létrejött infectionak létezését fökébb azzal támogatják, hogy a szem mélyebb, a külvilággal nem érintkező részeinek (iris, chorioidea, retina stb.) tuberculosisát csakis így tudjuk magyarázni, s így könnyen feltehető, hogy egyes ritkább esetekben (általában a két oldalt fellépő eseteket tartják ilyennek, Mitvalsky, Remmlinger) a fertőzés ily módon is létrejöhet. Sokkal gyakoribb azonban a conjunctiva primaer tuberculosisa, mikor a fertőzés direct a conjunctiván, ectogen úton jön létre. Az ép conjunctiva, mint azt Valude vizsgálatai kimutatták, igen erős ellentálló képességgel bir a tuberculosis-bacillusokkal szemben, úgy hogy a szerzők legnagyobb része azt tartja, hogy valami úton-módon a conjunctiva epitheljének meg kell sérülnie, hogy ezáltal a bacillusoknak bemeneti kapu nyíljon meg. Fuchs szerint a conjunctivazsákba hullott idegen testek. S. M. Burnett szerint az amúgy is gyenge, vérszegény, rosszul táplált, scrophulotikus, s így tuberculosisra hajlamos egyéneknél fellépő conjunctivitis phlyctaenosa adja meg az alkalmat a bacillusok bevándorlására. Mitvalsky szerint aránylag kisfoké catarrhális elváltozások is elegendők, hogy a minden ép conjunctiva epitheljének egyenetlenségei által okozott kis recessusokban, és a rendkívül sok mucosus mirigy kivezető csöveiben letelepedett, s ott hosszabb-rövidebb ideig életképes bacillusoknak, bemeneti kaput szolgáltassanak. Grunert a szemeknek inficiált kezekkel vagy zsebkendőkkel való dörzsölését tartja az infectio gyakori okának, míg Uthoff azt állítja, hogy Valude vizsgálatai állatokra vonatkoztak, s igy nem lehet azokat minden következtetés és gondolkodás nélkül emberekre átvinni, úgy hogy szerinte tbc.-vel erősen terhelt és scrophulotikus egyéneknél, még az ép conjunctiva is fertöztethetik tuberculosissal. Másrészt a fertőzés létrejöhet a szomszédos szervek tbc.-s megbetegedéseinek per continuitatem a conjunctivára való átterjedése útján is; így nagyon gyakori a szemhéjak és arcz lupusának, továbbá a könytömlö, könyorrvezeték, és orr tuberculosisos megbetegedéseinek átterjedése (Vieusse, Hinsherg, Pröscher), s végül a szem belsejéből (uvea, iris stb.) áttörés útján való ráterjedés a conjunctivára is észleltetett (Mitvalsky, Valude). Hogy mindezen, sok, nagyjából elfogadható és gyakori aetiologikus momentum daczára a conjunctiva tuberculosisa aránylag ritka megbetegedés, részben a conjunctiva ellentálló képességéből, részben pedig a könyek és pislogás szerepéből magyarázhatjuk, a mennyiben a könyek egyrészt magukban, chemice, a bacillusokra deletaer hatást gyakorolnak, másrészt a pislogással együtt, azoknak eltávolítását segítik elő. A conjunctiva tuberculotikus megbetegedései a gyermekkor és pubertás szakában körülbelül a 20-dik életévig a leggyakoriabbak, azontúl ritkábbak lesznek, s mint kivételes eseteket találjuk az irodalomban megemlítve Henderson esetét, hol 56, Wagenmann, hol 66, és Terson, hol 71 éves egyénen lépett fel e bántalom.
