Szemészet, 1904 (41. évfolyam, 1-4. szám)
1904-04-24 / 2. szám
124 Schwachsichtigkeit des anderen verletzt, so greifen naturgemäss höhere Entschädigungen Platz, als sonst bei Verletzungen eines Auges, aber geringere, als bei Verletzungen zweier normaler Augen. Könyvecskéje végén található tabellából a „Rententarifu-ból kiszámítható a járadék, mely jelen esetben 75°/o-ot tenne ki. Könyvecskéjében található példákból is kitűnik, hogy az említett hivatal egy szem elvesztéséért, a másik szem tompalátásánál 75—-80%-ig kártalanította a beteget. 4. E csoportban akarom még felemlíteni egy újszülött gyermek szemsérülésének esetét, mely a sérülés aetiologiájának szempontjából igen ritka és ezért érdemes az említésre. A gyermek szeme a szülés alkalmával sérülésnek kitéve nincsen, mert a szemtekét a minden oldalról promináló csontfalak védik, de a méh a legerősebb összehúzódása által sem képes a szem környékét annyira odanyomni, hogy a szemteke megsérüljön. Ilyen sérülések csak nagyon szűk medenczénél lehetségesek, de legtöbbször műszerek segélyével lehet előidézni. Jelen esetben is fogóműtétet végeztek, a nő vajúdása 24 óráig tartott, a burok megrepesztése után a primipara még öt óráig kínlódott, míg fogómütét segélyével a gyermeket világra lehetett hozni. A bal szem környéke duzzadt, a szemhéjak dagadtak, a bőr itt-ott lehorzsolt és véraláfutásos. A bal szem keveset secernál, a házi orvos már a második napon észrevette, hogy a cornea homályos ; engemet harmadnapra hívtak a kis beteghez. Eltekintve a szemhéjak zúzódásától, a bulbáris kötöhártya véraláfutásaitól, a corneát teljesen tejszerüen zavarosnak találtam, a nélkül, hogy fényességét elvesztette volna, a pupillát csak sejteni lehetett, sérülésnek csak kivül a limbuson volt némi nyoma, azon a helyen az epithel kissé szurkált volt. Első alkalommal nem tudtam bizonyosan eldönteni, hogy ezen leirt elváltozás csakugyan a zúzódásnak a következménye vagy egy esetleg in utero elszenvedett keratitis maradványa, hiányzott a direct sérülés nyoma. Melegborogatást és naponta egyszer atropincseppet rendeltem (Va °/o-os oldatból) és midőn három nappal későbben a gyermeket újra láttam, a homály nagy része feltisztult és csak a közepén volt némi zavarodás látható, nyolez nap alatt a zúzódásnak nyoma sem maradt. Az esetet csak úgy lehet magyarázni, hogy a zúzódás következtében a szarúhártyában oedema fejlődött, a szarúhártya lamellái között transsudatum képződött, mely ily gyorsan nyom nélkül felszívódott, valószínűleg a fogó egyik branchja a szemen feküdt és a corneát összenyomta, mi csak úgy lehetséges, hogy a fogót ferde helyzetben kellett a fejre helyezni, mert a nyílvarrat nem állott a sagittális irányban. Az irodalomban le vannak Írva esetek, midőn — úgy spontan, mint fogómütéteknél — a homlokcsont, halántékcsont vagy az orbita felső lapja betört vagy behorpadt, valamint a lágyrészek is megsérültek. Nagyfokú szűk medenczénél vagy fogóraütétnél az is előfordulhat, hogy a szemüreg a nyomás következtében kisebbedik, a szemteke benne helyet nem talál, kinyomódik és a lágyrészeken csüng. Az irodalomban csak Wecker esetét találtam, melynél — fogómütét következtében — az egyik szarúhártyában teljes fehér homályosodás lépett fel, úgy hogy még oldallagos világítással sem lehetett a pupillát látni. A szülést vezető orvos egy veleszületett szarúhártyabántaloinra gondolt, de Wecker a gyuladást a fogó nyomásából származtatta és egy hónap lefolyása alatt a szarúhártya teljesen tiszta lett. Még Schröder-rel is meg
