Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)

1903-01-25 / 1. szám

9 1903. 1. SZ. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 'csak január 3-dikán történhetett meg. Ez idő alatt hűvös boro­gatásokat, bórvizes, időnként sublimat-irrigálást kapott a beteg. A lágy részek kisfoké lelohadásával nagyobb területen láthatóvá vált az idegen test, föképen annak medialis széle, úgy hogy egy ízben erős boncztani csípővel, majd egy erős felső gyökér­fogóval igyekeztem kihúzni. Megfogni már sikerült, de meg­mozgatni nem, erőteljes húzásra sem. A sebben állandóan kevés genyes váladék gyűlik meg reggelre. Á látás és szemfenék változatlan maradt. Január 5 dikén. A lágyrészek tetemesen lelohadtak, úgy, hogy ha azokat kis kampókkal széjjeltárjuk, tisztán látható a betörött késnek medialis vége s maga a törési lap, sőt a felső szemhéjat benyomva, ezen keresztül kiérezhető az éles, egyenes szélű törési vége. Ezzel egyszersmind a kés behatolási és elhelyez­kedési irányát is meg tudtuk Ítélni, műtéthez fogtunk. A belső szemzug és duzzadt kötöhártyából álló lágy képleteket kettős kampókkal lehető legerősebben széjjelhúzva, a medialis törtvéget sikerült megfogni előbb egy erős, záváros boncztani csípővel. Ez nem bizonyulván elegendőnek egy nagyobb fajta Peannal s utóbb makfogóval megragadva, megkísértettem hosszanti tengelye irányá­ban történő húzással az orrgyökér felé eltávolítani. Most, bár megmozdult, mégsem volt kihúzható, a minek legfőbb akadálya az volt, hogy felső és alsó szögletével odatámaszkodott az orbita falához az orbitaszélek mögött s a lágyrészek is erősen útban voltak. Az extractio kisérlet nagyon fájdalmas. Erre a belső zúg környékét Schleich-féle oldattal infiltráljuk, a lágyrészek lehető legnagyobb széttárhatása czéljából, a belső zugból a ligamentum canthi int. felett kiindulva a szemrés folytatásaképen az orr­hátig terjedő metszést teszünk a bőrön s kötőszöveten. A lágy­részeket most már alaposan széthúzzuk. Az idegen testnek főleg az alsó szemgödri szél mögött támaszkodó s beékelt alsó szögletét lehetőleg tompán, az idegen testet felfelé emlegetve, kiszabadítjuk. A Peanba fogott késpengét most már hossztengelye irányában a középvonal felé és kissé felfelé, az orrgyökér irányában húzva érezni lehet, miszerint daczára annak, hogy elöl felszabadítottuk szögleteit, mégis szilárdan be van ékelve, a miből igen erős húzásra hirtelen kiszabadulva, tovább minden akadály nélkül kihúzható. A sebet sublimattal kimossuk. Csekély parenchimás vérzés. A sebet három csomós varrattal egyesítjük, xeroformozzuk, kötjük. Az extractio nagyon fájdalmas volt, a mint az idegen^test megindult s a beteg ennek ilyenformán adott kifejezést: „Jézus, minden fogamat kihúzzák!“ Ennek értelmezésére alább vissza­térek, a hol egyszersmind úgy az operatio előtt fennálló, vala­mint az azután visszamaradt mozgási és érzési zavarokat részle­tezni fogom. A idegen test késpengéje hossza 45 mm., szélessége 16 mm., vattagsága 2 mm., hegyes végű, piszkos, rozsdás eszköz. Január 6-dikán. A szemzugban levő varrat a sebszélek szakadékony volta miatt szétvált. Xeroform, kötés-változtatás naponként. Január 8-dikán. A varratokat kiveszszük. A belső zugban még erősen duzzadtak a conjunctivalis képletek, kevés genyes váladék. A jobb labialis tájék érzéketlen. Január 10-dikén. A secretio csökkent, granulatiós gyógyulás. Január 20-dikán. A szem környéke lelohadt, az alsó átliaj­­lási redő még duzzadt, a conjunctiva sebe, mint tenotomia után szokott, varrás nélkül összetapadt. A szemfenék teljesen feltisztult, edények normálisak. V = &/ь ? Protrusio minimális, a szem csak jobbra felfelé nem mozog. Január 26-dikán. Az alsó szemhéjszélnek az alsó köny­­pont mellett az orbitaszélhez való rögzítésének felszabadítását a szem teljes megbékiilése utáni időre halasztva, hazabocsáttatik a beteg. V —6/&. Ezzel a tulajdonképeni gyógyeljárás be lévén fejezve, nem lesz talán érdektelen eme sérülés távolabbi, mellékesebb körül­ményeit is megfigyelni, részleteire is szemügyet vetni és eset­leges tanúságait levonni. Idegen testek által okozott orbitalis sérülések - a mi irodalmunkban is van rá egy-két példa, a külföldiben számosabb a relatív ritkaságok közé tartoznak ugyan, de egyszersmind a relativ legnagyobb fontosságúak közé is következményeiknél fogva. Berlin és Colin szerint az összes szembetegségeknek csak 0'2°/o-át foglalják le; következményei nagyon változók, beláthatatlanok, egy esetben minden reactio nélkül szabadul a szem tőle, más esetben megvakul, természetesen e két határ közé esik a szen­vedett változatos veszteségeknek egész sorozata. A legritkább eset, hogy a szem teljes épségében szabaduljon a bajból. A szemüregben bennrekedt idegen testek között gyakori a sörét, faszilánkok, pipaszár, tolltok-darabok ; kés-, tőr-, bajonnet­­darabok már ritkábbak. A kés által okozott orbita-sériilések rendesen magának a szemtekének avagy adnexainak nagyobb fokú sérülését eredmé­nyezik, és csak felette ritka az ilynemű sérülések között a primaer orbita-sérülés, a midőn a bulbus ép marad. Emez idegen testek rendszerint a felső vagy alsó szemhéjon keresztül, az orbitaszél mellett kerül a mélybe, így teliát, ha a mélybe hatolva ott betörik s eltűnik is, a börseb avagy annak helyén a hegedés helyes nyomra vezethet. Ép szemhéjakat találva, vagyis azokon semmiféle sérülést nem látva csökken az idegen test behatolására irányuló gyanú is, de hogy ezt mégsem zárhatjuk ki, annak eclatáns bizonyítéka a fentebbi eset, a hol a kés a szemhéjakat nem, csak az alsó könycsatornácskát sértette meg, azt is felületesen s a belső zug és szemteke között haladt az orbitába. Esetünkben az is tévútra vezethetett, hogy az orron látjuk a sérülésnek a nyomát, a mely lesiklik ugyan az orról annak jobb oldalán, de itt a hegedés nem irányul a szemüregbe, hanem az alá, az alsó orbitalis szél alá s itt nem is éri el a szemhéjat, hanem már előbb megszűnik a szemhéjszéltöl 2 cm.-nyíre, s hozzá­véve még azt is, hogy a sérült emlékezete szerint csak egyszer szúrt feléje a tettes; nem irányult a gyanú arra, hogy az orbita is megsérült. Nem is tudtuk a két különálló sérülést egy szúrás követ­kezménye gyanánt magyarázni addig, míg a sérült atyja utólag berendelve el nem mondta, hogy ö egyszerre két kést látott a tettes kezében, a melyekkel tényleg csak egyszer szúrt a sérült fejébe s utólag még egyszer a hátába. E szerint már megmagya­rázható a kettős sérülés, az egyik kés az orrot érte, azon lecsú­szott, a másik kés a nyitott szemrésen át a belső szemzugban a caruncula és plica semilunaris határán ferdén bedöfve hatolt az orbitába, miközben aláfelé fordított élével az alsó könycsator­nácskát bemetszette, a felsőt pedig fokával megsértette. Útjában a szemteke belső-alsó quadransát inkább tangentialis irányban elölről találván, ez, a különben sem éleshegyű eszköz elöl felfelé s kifelé kitért s a kés a fissura orbitalis inferior irányában haladt tovább, a hol hegye szilárdan beleékelődvén, a kés pengéje beletörött. Maga azon körülmény, hogy beletörött a beékelődés mellett szól, mert alig képzelhető, hogy egy rövid pengéjű vaskos kés, ha az csak a lágyrészek közé hatol, a bulbus mellett beletörjék, ez csak úgy magyarázható meg, hogy hegye szilárd csontok közé rögzíttetett, a mikor is nem követ­hette már tovább a nyél további mozgásait. Az így beékelt késdarab helyzete, — a mint ez talán a mellékelt Röntgen-photographián is kivehető a következő volt:1 az orbita alsó felében feküdt harántul, törött végével az orbita belső fala mellett, hegyével kissé le- és hátrafelé is, lapjával mellfelé nézett, éle lefelé fordult. Egy 45 mm. hosszú idegen test, különösen ha meggondoljuk, hogy medialis végével is az orbitaszélek mögött feküdt, nem férhetett el az orbitában a nélkül, hogy hegye annak határán túl ne hatoltvolna. Hiszen Merkel szerint az orbitának teljes mélysége az arcznyilástól (orbita széleitől) a foramen opticumig csak 43 mm. a férfinál, az orbita belső oldali szélének távola pedig az átellenes falig, akár­­mily ferde irányban is mérve megyünk hátrafelé még kevesebb. Bizonyos tehát, hogy a kés hegye a fissura orbitalis inferioron át a fossa spheno-palatinába jutott. Eme állandó helyzeténél fogva a szemtekét, a mely hátulsó alsó részletével a kés fokára támaszkodott, fel- és kifelé tolta, valamint kis mértékben előre is. Innen a protrusio és dislocatio oldal felé. Idegen testeknek az orbitába való behatolásánál a főfontos­ságú dolog, vájjon a szemtekén kívül más fontos képletek közül, 1 A Röutgon-photographia, mivel a beteg egy ízben megmoczczan­­tutta a fejét, nem tökéletes, a késpenge háta is kettősen körvonalozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom