Szemészet, 1903 (40. évfolyam, 1-4. szám)
1903-01-25 / 1. szám
6 ORVOSI HE TIL A P 1903. 1. sz, lehet tényekkel bizonyítani, minthogy azon agens, mely az egyik szemben endogen úton iridocyclitist okozott, épen úgy okozhat a másik szemen is, semmi valószínűség sem szól a fogalom ilyen nagymérvű kiterjesztése mellett. Hiszen akkor a polyarthritis rheumatica eseteiben is feltehetnők, hogy egyik iziilet a másik gyuladását sympathiás úton kelti. A sympathiás gyuladás keletkezésének fontos tényezője az időköz, mely a két szem bántalma között lefolyik. Az angol orvosegyesület által gyűjtött statistikai adatok szerint 200 eset közül 170 4 héttől 1 év között, 18 az előző 4 hét alatt, 12 pedig utóbb tört ki. A legrövidebb időköz 2 hét, a leghosszabb évtizedekre terjed.1 Michel szerint a gyuladás az esetek 900/0-ában az első éven belül jut át. A mi eseteink is azt bizonyítják, hogy a legveszedelmesebb a sérülést követő néhány hét vagy hónap, féléven túl úgy látszik már csak újabb sérülés vagy degenerálás által válik veszedelmessé. Úgy a pathogenesisre, mint a prognosisra döntő fontosságúak azon esetek, a melyek az enuclealás után keletkeztek. A pathogenesisre azért, mert ezek azt jelentik, hogy a gyuladást okozó vírusnak a beteg szem eltávolítása idejében már útban kellett lenni, a prognosisra, mert ezek aránytalanul jobb indulatúak. Az időköz az enuclealás után egész 6 hétig is kiterjedhet, bár kétes, hogy csakugyan ennyi volt-e a lefolyt idő, mert a kezdetben lappangó gyuladás észrevétlen is maradt. De hogy 2 hétig az enuclealás után minden objectiv és subjectiv tünet teljesen hiányozhat, arról magam is meggyőződtem. 65 éves nö mindig rövidlátó volt s az utolsó években szürke hályogja is fejlődött. A bal szem hályogját 1899. decz. 28-dikán operáltuk, a hályogot sikerült híg Uvegtest jelentkezése ellenére kanalazás nélkül eltávolítanunk. A műtét után egy órával a beteg hányni kezdett s 12 órán át folyton öklöndözött, koronként hányt. Kötésváltáskor kiderült, hogy az uvea prolabált. Bár a szem nem volt fájdalmas, minthogy azonban fényérzése kialudt, épen a sympathiás gyuladás kikerülése czéljából már 1900. január 14-dikén enuclealtuk. A másik szemen sem akkor, sem a műtét után két hétig, sem objective, sem subjective változás nem volt kimutatható. Január 28-dikán kezdett könyezni jobb szeme s typusos iridocyclitis fejlődött, mely azonban hónapok alatt teljesen meggyógyult. Több tekintetben érdekes a következő eset is: 18 éves férfi jobb szemébe munka közben vasdarab ugrott, melyet a sérülés után 16 nappal Graefe seben át eltávolítva a sérüléses hályogot, bevezetett mágnessel ki is húztak, ugyanekkor a szembe 25—30 mgm. jodoformot vezettek be. A szem ennek ellenére sem békült meg, hanem chronikus iridocyclitis tünetei között fényérzése is kialudt s a seb helye behúzódott. 1902. julius 15-dikén a János-kórbázban enuclealtuk a vak szemet, ekkor a bal szem még teljesen ép volt s ép is maradt, julius 22-dikén történt távozásáig. Újból augusztus 14-dikén jelentkezett, állítása szerint csak pár nap óta fáj s romlik bal szeme. Felvételkor számos praecipitatum fedte a cornea hátsó felszínét, a pupilla mydriaticumra kitágul ugyan, de helyét a lencsetokon pigmentkoszorú jelzi, az üvegtest bonis s a szemfenék kifejezett vénás hyperaemiát mutat, a látás 5/is. Felszívó szerelésre 6 hét alatt a gyuladás gyógyult s a látás 5/5-re emelkedett. A mi a másodlagosan megbetegedett szem állapotát illeti, úgy látszik, hogy a serosus és plastikus alak csak fokozat! különbségeket képviselnek, s a papilloretinitis előtérbe lépése sem jogosít fel külön kóralak felállítására; annyi azonban tény, hogy épen az enuclealás után fejlődő sympathiás gyuladások az enyhébb alakot mutatják jeléül annak, hogy a bántalom az átjutó fertőző anyag quantumán is múlik. Jogosan vehetjük fel, hogy az enuclealás után keletkező gyuladások eseteiben kevesebb idő volt az átterjedésre, mint azokban, a mikor iridocyclitis hosszas fennállása alatt az 1 Sympathetic ophthalmitis. Transact, of the Ophth. Society of the United Kingdom. 1886. — SZEMÉSZET elsődlegesen megbetegedett szem állandóan kifejtheti káros hatását. Sokkal nehezebb azon kérdés eldöntése, hogy a sympathiás irritatio elválasztandó-e a gyuladástól vagy az csak utóbbi prodromait képviseli. Kétségtelen, hogy a sympathiás irritatio évekig fennállhat, a nélkül, hogy valódi gyuladás keletkeznék, viszont az iridocyclitis minden megelőző jel nélkül is lappangva megjelenhet. Előbbire az egész irodalomban idézik Donders 40 év előtti észlelését, a mely egy munkásra vonatkozik, ki a sympathiás irritatio következtében 2 éven át munkaképtelen volt s az enuclealás azonnal megszüntette a bajt. Hasonló esetet én is észleltem. Idős nö bal szeme kis kora óta myopias volt, látása lassankint megromlott s 1899. január 2-dikán seclusio pupillae s cataracta amaurotica tüneteivel jelentkezett, valószínűnek látszott, hogy a szem ablatio retinaeben vakult meg. 1901. junius 30-dikán újból láttam, ekkor a vak szemen cyclitist találtam s az enuclealást ajánlottam. Ebbe a beteg nem egyezett s egy egész éven át tűrte a fájdalmakat, s a másik jó szem fénykerülését, mely oly mérvű volt, hogy látását semmire sem tudta használni. Az 1902. julius havában végzett enuclealás azonnal megszüntette a sympathiás irritatiót. Ezen esetek megítélésekor nagy óvatosság szükséges, mert különösen sérülések után a traumás neurosisok szerepére is kell gondolni, melynek kifejezett esetét csak nem régen volt alkalmam észlelni. A mi a prognosist illeti, a sympathiás irritatio azonnal megszűnik, a mint az izgalmat keltő szemet eltávolítjuk, míg a kitört gyuladás jövő sorsa nagyon kedvezőtlen. A gyógyulás kimondásával nagyon óvatosaknak kell lennünk. Gumper1 észlelési ideje, ki 60 gyógyult esetről ad számot, nagyon is rövid, viszont Bogman2 túlságosan sötéten lát. Hogy nagyon hosszú észlelés szükséges, mielőtt a megtámadott szem sorsáról nyilatkozhatunk, azt a következő két esetünk is igazolja : 14 éves férfi első ízben 1885. április 15-dikén jelentkezett az egyetemi szemklinikán; bal szemét jelentkezése előtt két hónappal megszúrták, azóta e szeme vak. Felvételkor a corneoscleralis határon sebhelyet, csarnokhiányt, indocyclitist és sérüléses hályogot találtak, csak V-/-2 méterről olvasott ujjakat. Jobb szeme 5 hét előtt, tehát a sérülés után 3 héttel gyuladt volt meg ; e szemen ciliaris injectio, iritis synechiákkal volt látható, a visus 5/i5. A bal szem enuclealása után a jobb teljesen megbékült s gyógyulva távozott. Újból, kérdezősködésemre 1894. deczember 27-dikén, tehát 9 évvel utóbb jelentkezett. Ekkor elmondta, hogy távozása után még évekig látott, s csak azután kezdte észre venni látása fogyását; az utolsó két évben nagyobb mérvben hanyatlott s újból való felvételekor már csak 1 méterről olvasott ujjakat; a cornea hátsó felszínén sok praecipitatum, a pupilla elzárult, széle körkörösen lenőtt. Az opticus csonk környéke nyomásra érzékeny volt, ekkor e körülménynek jelentőséget tulajdonítottunk s kimetszettük, de eredménytelenül; ma tudjuk, hogy ez érzékenységnek nincs fontossága. Egy másik eset: 11 éves fiú, kit 1894. augusztus 22-dikén vettünk fel az egyetemi szemklinikára. Bal szemébe jelentkezése előtt 8 hóval gyújtótok pattant, másik szeme már állítólag néhány nap múlva romlott. Felvételkor bal szemén a corneoscleralis határon sebhely benőtt irissel, iridocyclitis; a jobb szemén iritis 6/ao látással. A sérült szem eltávolítása után a jobb szem megbékült s 5/io visussal távozott. 1902. október havában, tehát 8 évvel utóbb a pozsonyi kórház szemészeti osztályán jelentkezett s Lippay Sándor főorvos szíves közléséből tudom, hogy látása myopiája javításával 6 ъ volt ugyan, de a szemfenék seclusio pupillae s elődomborodó irislap mellett a Haab által olyan pontosan leirt chorioretinitis sympathica képét mutatta. E két példa is igazolja, hogy a sympathiás szemgyuladás, ha kezdetben még olyan jóindulatúnak is mutatkozik, még mindig veszélyezteti a látást; oly igazság, melyet Mackenzie, 1 Über die Heilbarkeit der sympathischen Iridocyclitis. 1898. 2 Sur la curabilité de l’uvéite sympath. Ann. d’oeulistique. 114. 81.
