Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-08-31 / 4. szám

58 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1902. 4. Sz,

Pergens: Az embernél előforduló lenticonus posterior. Hirola: Panophthalinitisre vonatkozó bakteriológiai vizsgálatok. Vili. kötet, 1. füzet. Koster: A szemnek tengelye körül való elcsavarodással szövődött kancsalság műtéti kezelése. Loeser: Az orbita metastasisos tályogairól. Weiss: A ciliaris nyúlványoknak s a zonulának a pupilla területében való megláthatásáról.

Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 1902. junius. Neubürger : I. Súlyos vérvesztés után fellépett szemizombénulás. II. Hysteriás fiúnál észlelt alkalmazkodási görcs különös esete. Julius. Pollnow: Kedvező kimenetelű lövési sérülés a szemen.

Archiv für Augenheilkunde, XLV. kötet, 3. füzet. Seggel: A cornea astigmásságának viszonya a koponyaalkathoz. Glauning.- A látóidegfö pseudoglaucomás kivájulása. Pflugk: A szemhéjszél és pillaszörök előkészítése szemműtétekre. Mohr: A jodoformmérgezésről, különös tekintettel a szemen jelentkező tünetekre. Pes: A heveny kötőhártyahurut klinikai és bakteriológiai tünetei.

Recueil d’ophthalmologie, 1902. május. Galezowski: A retinának arterio-sclerosisos embóliái. Lopez: A szemhéjon észlelt neuroma amyelin. plexiforme esete. Junius. Sagrandi: Trachoma a Laghouat kerületben (Algír).

Annales d’oculistique, 1902. junius. Sulzer: A Chamblant-fele üvegekről. Person és Lefas: A szemhéji könymirigy sérüléséből származott fokozott könyelválasztás. Pergens: Rliazes szemészeti ismeretei. Mázét: Az iris átfuratása, idegen test a lencsében. Julius. Rohmer: A ganglion ciliare kiirtása. Fage : Varicella után keletkezett neuritis optica. Valiidé: A könytömlő kiirtásáról. Person : A könytömlő bőrön át való bemetszése. Chaillons: Aorta-tágulásban szenvedő betegnél észlelt pupillazavarok. Moiax: Trachomára vonatkozó bacteriologiai vizsgálatok. Wecker: A kötöhártya gyuladása és túltengése között való különbség. Morax: A trachoma diagnostizálása. Elmassian: A paraguayi acut és subacut ragályos conjunctivisekröl.

Archives d’ophthalmoíogie, 1902. julius. Panas: Traumás sclera repedésekről. Hocquard: Az öregkori hályog műtété után gyuladás nélkül fejlődött utóhályog boncztani vizsgálata. Perrien : A lencsetok sebének elhegedési módjáról. Pedrazzoli: Szemhéjat szétfeszítő csípő.

Gyógyászat, 1902. 29. sz. Vajda : A trachoma gyógyítása.

Magyar orvosok lapja, 1902. 24. sz. Hoór: Tapasztalatok a szemészet köréből. Goldzieher: Adatok a szem kórboncztanához. Vidéky: A jequirity tlierapiai használatáról.

Wiener medicinische Wochenschrift, 1902. 22. sz. Kuns : A vakság élettana.

Wiener klinische Wochenschrift, 1902. 25. sz. Budinger: A szemhéjhiány pótlása.

Deutsche medicinische Wochenschrift, 1902. 23. sz. Bach : A pupillavizsgálatmethodikájához. Schirmer: Újabb megjegyzések a pupillavizsgálatról. 24. sz. Lewitt: A protargol használata az újszülöttek blennorrhoeájánál. 25. sz. Sírod: A szürke hályog mesterséges érlelése Förster szerint.

Neurologisches Centralblatt, 1902. 10. sz. Hitzig: A corticalis látás élettana. 12. sz. Krön: Hysteriás vakság.

Deutsche Zeitschrift für Nervenheilkunde, 1902. 21. kötet,

3—4. füzet. Woiß: A reflectorikus pupillamerevség localisatioja. Higier: A paresises szemhéjemelö és szemhéjzáró sajátságos együttmozgása.

British medical Journal, 1902. május. Gowers : Myasthenia és ophthalmoplegia.

Journal médical de Bruxelles, 1902. 26. sz. Coppez: A pupillák vizsgálata.

The Lancet, 1902. I. 20. sz. Buszard: Localizált baj a thalamus opticusban. 23. sz. Douglas: A kor szerepe a neuritis optica keletkezésében intraeraniális daganatok eseteiben. II. 1. sz. Walker: A pupillák egyenlőtlensége mellűn aneurysma eseteiben.

Gazette hebdomadaire, 1902. 49. sz. Dufour: A pupillák, a syphilis, s némely idegbaj között fennálló viszony.

Leitner Vilmos dr.

VEGYESEK.

— Uj könyvek: A Szemészet Kézikönyve. Irta Csapodi István dr. egyetemi ny. rk. professzor. Második bővített és átdolgozott kiadás. Ifj. Nagel Ottó kiadása. 1902. A most megjelent 31 íves könyv tulajdonképpen második kiadása az Útmutató a Szemészetben czimű könyvecskének. A könyv a következő 15 fejezetre oszlik: 1. A szem vizsgálásának módjai; 2. Optikai eszközök; 3. A látás és hibái; 4. A szem fénytörése; 5. A fénytörö készülék; 6. A mozgató készülék; 7. Az érzéklö készülék; 8. Á tápláló készülék; 9. Az érző készülék; 10. A szem külső hártyái: 11. A védő készülék; 12. A nedvesítő készülék;

13. A szemgödör és szemteke; 14. A szemorvoslásban szokásosabb rendelvények; 15. Irodalom. Mint látható, a beosztás eltér a szokott anatómiai rendszertől s a „biológiai“ beosztást tartja fenn, a melylyel szerző az első kiadáskor is kísérletet tett.

Chirurgie de l’oeil et de ses annexes par le Dr. Félix Perrien, ancien chef de clinique ophthalmologique á la Faculté de Paris. Paris. Steinheil. 1902. A hatalmas kötet elsősorban a párisi egyetemnek a Hötel Dieu-ben elhelyezett szemklinikáján gyakorolt műtétek leírását, utókezelését és indicatioit adja. Most midőn Panas negyedszázados tanársága után nyugalomba lép, e könyv egyszersmind a genialis Operateur nagy tapasztalatainak letéteményezés így kétszeres értékkel bir. A munka becsét 311 ábra emeli, úgy, hogy e könyvet a specialista s a gyakorló orvos egyaránt haszonnal olvashatja.

Lehrbuch der speciellen pathologischen Anatomie. Auge. Bearbeitet von Prof. Dr. Greeß. I. Hälfte. Berlin, 1902. A szem kórboncztanának első önálló kézikönyve. Erre annál nagyobb szükség volt, minthogy a kórboncztan művelői a szem anatómiai vizsgálatát egészen a szemészekre bízzák. E helyzet számos hátránynyal járt. Az általános pathologiai felfogás néha nehezen tört útat, viszont a szem vizsgálatakor kiderített tények egyoldalú értelmezést nyertek. A Greeff alapos pathologiai ismeretei, valamint az, hogy működésének tere klinikával kapcsolatos laboratórium volt, kiválóan alkalmassá teszik a szem kórboncztanának fejlesztésére s az alapvető munka megírására.

Die neueren Augenheilmittel für Aerzte und Studirende von Dr. M. Ohlemann Augenarzt in Wiesbaden. Bergmann, 1902. A gyárak az új szerek olyan tömegével látják el a szemklinikákat, azok munkásai olyan előszeretettel foglalkoznak az új szerekkel, hogy valóban szükség volt egy összefoglaló munkára, mely a nagy tömegben tájékoztat, az értékest az értéktelentől megkülönböztetni segítségünkre van. Szerző 5 év előtt megjelent „Augenärztliche Therapie“ czimű munkájának mintegy kiegészítője a most megjelent füzet, melynek fejezeteihez három új: organo-, serum- és fénytherapia társult.

LeQons de therapeutique oculaire par le Dr. Darier. Paris, 1901.

Phe Method of Cuignet or Retnoscopy by Edwin Harding. London. Bailliére, Tindall and Cox. 1902. A leíráshoz atlasz csatlakozik, mely a methodus megértést egyszerű, világos és közvetlen rajzaival szerfölött megkönnyíti.

— Die Motilitätsstörungen des Auges auf Grund der physiologischen Optik von Dr. Ernest E. Maddox. Autorisierte deutsche Ausgabe und Bearbeitung von Dr. W. Asher. Leipzig, 1902. A szem mozgásainak ép és kóros viszonyainak monographiáját nyertük.

Encyclopädie der Augenheilkunde. Herausgegeben von 0. Schwarz unter Mitwirkung von 53 Fachgelehrten. Leipzig, 1902.

Magnus. Anleitung zur Diagnostik der centralen Störungen des optischen Apparates. Breslau, 1902. 2. Aufi.

Greeß. Der Bau der Augenlieder. Breslau, 1902.

Silex. Compendium der Augenheilkunde. 5. Auflage. Berlin, 1902.

Hirsch. Entstehung und Verhütung der Blindheit. Jena, 1902.

Pansier. Histoire des Lunettes. Paris, 1902.

Galezowski. LeQons cliniques d’ophthalmologie. Paris, 1902.

Bock. Das erste Jahrzehnt der Abtheilung für Augenkranke im Landesspitale zu Laibach. A 10 év alatt 7637 szembeteget ápolt a szemkórházban, 3232 operálást végezett, ezek között 913 hályogellenest. A könyv a statistikai adatokon kívül a szerző által követett gyógyítási s operáló eljárásokról is számot ad, ezen adatok értékét nagyban növeli az, hogy a kórház létesülése, vezetése, sőt az összes tevékenysége szerző személyéhez fűződik. Az ö helyzete sokban hasonlít az Imre Józseféhez, ki ugyancsak önerejéből alkotta meg a hódmezővásárhelyi szemkórházat.

— A pesti izr. hitközség Bródy Adél gyermekkórházának 1901 évről szóló jelentése. A lefolyt évben 15,007 gyermek vett igénybe orvosi segélyt (26°/0 izraelita vallási!, 74°/o más vallású). A kórházban 1140 fekvő beteget ápoltak (izraelita 566, más vallású 574). A kórház összes kiadásai 103,096 koronát tettek. A szemészeti osztályon 133 szembeteget ápoltak, a járó betegek száma 2064, a nagyobb szemoperálásoké 75, a kisebbeké 57.

— A miskolczi közkórházban egy férfi és egy női kórtermet szembetegek számára rendeztek be. Az osztályt a közkórház szemorvosa Vajda Géza dr. vezeti. A vakság s a trachoma elterjedésének legbiztosabb ellenszere, ha a vidéken képzett szemorvosokra jól berendezett szemkórházakat vagy közkórházi osztályokat bíznak. Kívánatos, hogy Borsod vármegye példáját a többi megyei kórházak is kövessék.

— A biharmegyei közkórház szemészeti osztályán (Waldmann Béla dr.) 1902. első félévében 200 szembeteget vettek fel, kiken 33 nagyobb operálást végeztek.

— A szemtükör múltjáról érdekes adatot közöl Crzellitzer. Purkinje 1823-ban megjelent „Commentatio de examine physiologico orgáni visus et systematis cutanei“ czimű művében ugyanis azt írja, hogy concav üveggel az állat mögött elhelyezett gyertyáról annak szemébe fényt vetett s az abból visszavert fényben találta meg annak okát, hogy a szemük fénylik.

— Schmeichler L. dr.-t a brünni német műegyetemen a szem hygieneje s physiologiája magántanárává habilitálták.

— Haab tanár (Zürich) az amerikai orvosegyesület gyűlésén az idegen testeknek a szemből való eltávolításáról előadást tartott.

— Gonella dr.-t Cagliariban a szemészet rendes tanárává nevezték ki.

— Förster, a boroszlói egyetem nyugalmazott szemésztanára meghalt. A régi gárda egyik legérdemesebb tagja szállt sírba. 1825-ben született, 1857-ben habilitálták s 1873-ig a boroszlói egyetemen a szemészet tanításának feladatát önkéntesen viselte. Ezfévben tanárul alkalmazták s klinikát kapott. Legnevezetesebb munkája: „A szervezet betegségeinek viszonya a szembajokhoz“, melylyel 1877-ben az aetiologiai irányt a szemészetbe bevezette; a photometria s perimetria módszereinek megalkotása s kiépítése is az ő érdeme; 1896-ban vonult nyugalomba, utódja már akkor Uhthoß lett.

— Schöbl, a prágai cseh egyetem szemésztanára meghalt.

— Grósz Emil dr. egyetemi ny. rk. tanár a székes főváros Szent- János közkórháza szemészeti osztályának vezetéséről lemondott.

Budapest, 1902. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető К ó z о 1 Antal J.) Dorottya-utcza 14. sz.