Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-10-26 / 5. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 43. számához. 5. szám. Budapest, 1902. évi október 26. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. TARTALOM. Imre József ár.: A szemgödörben nem genyedö csonthártya-gyuladás viszonya a szemgolyóhoz. 59.1. — Seholtz Kornél ár.: A trachoma gyógyításának története. 61. I. — Hermann Emil és Erdélyi Jenő dr.: A mydriaticumok élettani hatása. 67, 1. — Siklóssy Gyula dr.: A heidelbcrgi szemésztársaság gyűlése. 71. 1. — Folyóiratok átnézUe. A szemgödörben nem genyedö csonthártya-gyuladás viszonya a szemgolyóhoz. Irta: dr. Imre József, a hódmezővásárhelyi Erzsébet-szemkórház főorvosa. A szemgödör falainak és a benne foglalt lágy részeknek különböző természetű gyuladásai igen változatos képeket mutatnak és kivált igen különböző befolyást gyakorolnak magára a szemgolyóra. A lágy részek nagyobb gyuladása, a különböző álképletek, a csontfalak hevesebb osteo-periostitise természetesen nagy veszedelemmel járnak a szemgolyóra nézve is; az előtolás, a nagyfokú mozgásbeli zavarok, a szarúhártya kisebesedése és elmállása, mint e veszedelem legfőbb kifejezései, nagyon ismeretesek. Igaz ugyan, hogy a szemgödörbeli elváltozás meg a szemet fenyegető veszedelem nem mindig arányos ; vannak nagy, lassan fejlődött daganatok, melyek a szemet helyéből nagy mértékben kitolják s melyek mellett ennek mégis megmarad látása és mozgó képessége (magam is közöltem 20 évvel ezelőtt egy esetet, melyben egy utóbb önként kivált osteoma miatt a bal szem a szájzuggal egy síkban mozgott és — látott), viszont kisebb terjedelmű változások más esetekben meglepő nagy zavarokat okoznak látásban és a szem épségében, a miből csak az következik, hogy nemcsak a változások terjedelme, hanem kórtani sajátságai és kivált szemgödörbeli elhelyeződése határoz a szóban levő hatás tekintetében. De végre is ezek a nagyobb orbitalis bajok, úgy keletkezésök módját, mint a szemre magára gyakorolt vészes hatások mértékét illetőleg legtöbbször tisztán átláthatók; rólok újat mondani legfeljebb műtéti technika szempontjából lehet az újabb időben. Vannak azonban a szemgödörben kevésbbé feltűnő, néha lassan, néha hirtelenebb fejlődő, legtöbbször csak lappangó kór változások, melyek kórtani jelentősége nem egészen tiszta, de befolyása a szemgolyó némely részére és mellékszerveire, vagy legalább együttes fennállása ezek bajaival elég gyakori eset és kétségtelen. Ezek felől nem felesleges közölni némely tapasztalatokat és ezekhez csatlakozó gondolatokat. Bizonynyal minden szemorvos lát elég gyakran olyan eseteket, hogy a szemgödörben panaszolt fájdalom, a szemgolyó hátranyomására nyilvánuló nagy érzékenység, vagy a szemgödör falán egyéb helynek (legtöbbször a felső vagy külső falnak) fájdalmassága, néha duzzadtsága együtt van jelen a szemgolyó vagy szem-izmok bajával; tehát egyszerre van az illetőnek szemgödörbeli periostitise és látóideg-gyuladása, vagy oculomotorius-bénulata, stb. Az ilyen kóresetek mindig sokáig tartanak, néha igen súlyosak, legtöbbször szinte meglepően jól végződnek és legtöbbször valami rejtélyes, valami szokatlan van bennök, részint az előidéző ok ismeretlen, részint a periostitis jelenségei bizonytalanok, vagy a vélt periostitis helye nem felel meg az előidézett vagy vele együtt fennálló izombénulat helyének. Csak annyi bizonyos, hogy ások a szembéli meg izom- és idegbajok, mélyek a szemgödör falainak egyidejű bajával vannak összefüggésben, a gyógyulásra jó kilátást adnak rendesen. Mielőtt tovább mennék, röviden megismertetek néhány, utóbbi években látott esetet, melyek ide tartoznak s közös vonásaikkal engem némely következtetésekre jogosítanak. 1. 1897. XII/8. В. I. 24 éves asszony. Egy hónappal előbb szemgödre körül nagy fájdalmakat kapott, látása megromlott. Mindkét szeme közellátó. Jobb szem ki- és lefele tolva, kis exophthalmus; mozgás ki- és lefele jó, másfele hiányzik; nyomásra belől-felül nagy érzékenység, hátranyomásra is; dagadtság sehol sincs, a csont sima. Púp. középtág, nem reagál, látás nincs feljegyezve; opt. külső féle kékes, kis conus. Jodkali belsőleg is, kenőcsben is. Egyszer láttam egy hónap múlva; fájdalma elmúlt, mozgás tetemesen javult. Tehát egyszerű, orbitális szemmozgató-bénaság. Az asszony mindig egészséges volt. 2. 1898. VI. 13. S. J. 40 éves férfi. 10 hóval ezelőtt a jobb szem látája kitágult, szemgödre mindenütt fájt; négy hó óta a jobb belső egyenes béna. Mindkét orb. felső fala igen érzékeny, egész hosszában, daganat nincs ; sok fejfájás és spontán fájdalom a szemek körül. Jobb szem ujjak lA/g m.-ről; bal szem 5/20, E. opt. progressiv, sárga sorvadás, tág erek. Régen kemény fekély, kéneső-kúra. Evek óta visszatérő izületi csúz; karizmai is „rheumások“. Kali jód. és sós fürdők. Elmaradt. 3. 1898. IX. 10. H. M. 38 éves nő. Nehány hét előtt hirtelen nagy fájdalmai támadtak a bal orbitában. Mindenütt nagy fájdalmasság érintésre s a szem hátranyomására; a felső szemhéj s kissé a' halántéktáj is duzzadt; az oculomotorius minden (külső és belső) ága béna. Jodkalit kapott belsőleg és külsőleg. Három hónap múlva gyógyultnak láttam (de nem vizsgálhattam az alkalmazkodását). 4. 1899. VII. 4. H. F. 41 éves férfi. Egy hónap óta paresis n. abduc, sin. Kettős látás; halántéki és szem körüli erős fájdalmak; nyomást, ujjal benyúlást alig tűr. Szemgolyó, látás rendben. Jodkali. Hat hét alatt gyógyult. 5. 1900. V. 28. Sch. A. 24 éves, tubercul. asszony. Jobb szem My. P5 D. V = 5/5. (Bal szem My. 7 D. V — 5/10.) Mindkét szemhéj vizenyős öt hét óta; externus gyenge; igen nagy fájdalmak a szemgödörben és körülte, hátranyomás kiállhatatlan. Három hét múlva: oedemás fájdalmak elmúltak ; diplopia nehezen mutatható ki. 6. 1900. VII. 30. B. E. 10 éves leány. Viruló egészség. Látása pár héttel előbb hirtelen romlott meg; szemeit nagyon hidegeknek érzi, állandóan fájlalja, nyomásra az orb. csúcsa igen fájdalmas. Nagy centr. scotoma; ujjakat olvas mindkét szemmel 1'5 m.-ről. Jobb szem zöldet nem ismeri bal szem egy színt лчп ; opt. kissé lapult, hideg színezetű. Láták tágak, alig reagálnak. Ordin.: К J + Fe. Sós fürdők. — Vili. 28. Változatlan. — IX. 24. Jobb szem 5/15 E. b. sz. ujjak 3 m.-ről. Színlátás egészen jó. — X. 2. o. d. 5/10, os. 5/20. — X. 10. o. d. 5/7, os. 6/10. — XII. 3. o. u. = 5/fi. Fájdalmai még októberben elmúltak. A látóidegfők színezete megjavult. 7. 1900. X. 6. Z. J. 51 éves asszony. Négy héttel ezelőtt hirtelen romlott a látása, jobb szemgödrében heves fájdalma támadt; jobb szem My. 1‘5 D. V == 5/15. Opt. halvány; orbita felül nyomásra érzékeny. Jodkali. — XI. 12. Látás 5/10 T 3 betű. Semmi fájdalmasság. Elmaradt. 8. 1900. X. 8. V. A. 32 éves asszony. Sok baloldali fejfájás, nagyon érzékeny bal szemgödör; tökéletes oculoinot.bénulat. Reggeli hányások; lábai igen gyengék; szédül. V = 5/30 E. Opt. mindkét felől igen vérmes, nagyon tág vénák. Jodkali belsőleg és kenőcsben. — XII. 4. Semmi fájdalom; szemrés jól nyílik, szeme jól mozdul befele. — 1901. II. 2. Majdnem mindenfele jó mozgás ; látás 5/10.
