Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-08-31 / 4. szám

1902. 4. sz. ORVOSI HETILAP S Z EM ESZE T 45 az egészséges és gyuladt kötöhártyára részletesen kitanulraányozta. Tapasztalásai szerint a sublimát megakadályozza új folliculusok képződését, elsorvasztja a meglevőket és antiseptikus hatásánál fogva a fertőzés veszélyét megcsökkenti. Úgy ő, mint követői, Debenedett i,uo R о s m i n i,112 Staderini119 2°/oo-es oldatot .használtak ecsetelésre. Ugyanígy alkalmazták a szert Reich116 és egyéb orosz orvosok is. A következő években a sublimátnak egyéb, hatásosabb módokon való alkalmazása az ecsetelést meg­lehetősen kiszorította, de azért manapság is különösen olasz orvosok s a németek közül Sattler138 alkalmazzák, Kenneth Scott130 Kairóban 4°/o-os (!) oldattal ecsetel; szemc.seppekül 1:2000 — 5000 arányú oldatokat ajánlanak. Spray formában Pedrazzol i,131 újabban pedig S u s d a 1 s к у 183 (1 : 4000—-5000 oldatban) használják a sublimátot. R о s m i n i 127 2°/oo-es konyha­sós sublimát oldatot magasan álló irrigatorból erős sugárral folyat a kifordított szemhéjakra, eleinte rövid ideig, később perczekig. A sublimát kenőcsöt vaselinnel készítve (’/зО/оо) Michel103 hasz­nálja massageal. W i c h e г к i e w i c z 153 (1894) 1—2°/oo-es subli­mát kenőcsöt ken a szemrésbe s azután 10°/o-os glycerines tannin­­oldatba mártott gazeel „szárító kötést“ tesz a szemre. Ezeken kivtil nagy szerepe van a sublimátnak híg oldatokban (1/ö— l°/oo) a különböző mechanicus és operativ beavatkozásoknál, részint antiseptikus, részint pedig a trachomát specificusan gyógyító hatá­sánál fogva; műtétek után mosogatások, öblítésekre használják. Alig van még egy olyan gyógyeljárás, a mely a trachoma kezelését oly gyökeresen átalakította volna, mint а К e i n i g 6 u s z t á V és 011 о 130 által 1890-ben ismertetett sublimat-massage. A mióta Hippel133 az 1891-i heidelbergi szemész congresszuson a Keinig-féle eljárás jó eredményeiről beszámolt, Európának csak­nem valamennyi szemorvosa megpróbálta és tekintélyes részük mint fő kezelési eljárást ma is alkalmazza. A mint tudjuk, ezen kezelési mód nem új. Minden időben ismeretes volt a másságénak izgató, az anyagcserét serkentő s így a felszívódást siettető ha­tása, de Hippocrates ideje óta alig akadt mivelője. 1889-ben С о s t о m i r i s131 Athénben igen finomra tört bórsavport hint a kifordított szemhéj kötöhártyájára s azután újjával dörzsöli lehe­tőleg egyenletesen; állítása szerint az eredményei kitűnőek. A Keining testvérek a másságét 1 : 2000 sublimát oldatba mártott vattával gyakorolják ; ily erősségű oldatot használnak a legtöbben) bár akadnak olyanok is, kik sokkal erélyesebben masszáinak, így példáúl Schreiber140 egyszer napjában 1 : 500 oldattal s ezenfelül még két óránként 1 : 2000 oldattal masszáltatja a kötő­­hártyát. A massage erőssége és időtartama az eset szerint külön­böző. Irritált szemeken vagy érzékeny egyéneknél rövidebb ideig és gyengébben kell dörzsölni; ha tűri a szem, vérig lehet dör­zsölni a kötöhártyát, ilyenkor a sublimát oldatnak a behatolása sikeresebb. A sublimátos masszálásnak hívei mindenféle trachomá­nál ezt alkalmazzák, leszámítva a legfrissebb, nagy izgalommal és sok váladékképzödéssel járó eseteket. Ilyenkor a váladék meg­­csökkenéséig pokolkö oldattal ecsetelnek. Magyarországon a sublimáttal való gyógyításnak legerősebb szószólója Feuer180’189 tanár, a kinek cursusain kiképezett trachoma orvosok a masszálást országszerte gyakorolják. A gyó­gyítást 2%-os argentum nitricum ecsetelésekkel kezdi s a subli­­mátra csak akkor tér át, ha már a váladék képződés és a kötő­­hártya fellazúltsága csökkent. A masszálást i°/oo-es oldatba mártott kemény vattatamponnal eszközli másodnaponként erélyesen, de kíméletesen (nem vérig). A sublimátnak ily módon való alkal­mazásával jobb sikereket ért el, mint azelőtt a kékkövei. Nagy súlyt helyez a csomók kinyomására (körömmel és a zúgokban szörszedö csípővel). Ha a szem a sublimátot rosszúl tűri, i°/oo es jodtrichlorid vagy tömény bórsavoldattal masszái. (Megfelelő esetekben igénybe veszi a Iapis mitigatust is, óvatos, felszínes égetésekre konyhasó leöblitésekkel. Az argentum nitricum pót­szeréül 5—10°/o-os argentamint tart czélszerűnek, bár hatása amannál jóval hátrább áll, de szükség lehet rá olyankor, ha a pokolkö oldat túlságosan izgat.) Némelyek a Keinig-féle másságét nem tartották elég hatásos beavatkozásnak, mert a sublimat csak a kötőhártya felszínére vagy felszínesebb részére hat; ezért egyéb módokat eszeltek ki, a melyek lehetővé teszik, hogy a gyógyszer a mélyebb részekbe, sőt magába a porczba is behatoljon. Franczia szemorvosok a 90-es évek elején sűrűn gyakorolták az A b adi e-féle113’136 eljárást, a melyet úgy végeznek, hogy szikével a szemhéj hossza irányában és keresztben számos egymásra merőleges bemetszéseket ejtenek a kötöhártyán s azután egy 2°/oo-es sublimat-oldatba mártott kefével az egész vérző felületet erősen megdörzsölik. Tanner,144 Steiner,155 V e n n e m a n n150 szintén mélyre menő scarificatiok után öntenek vagy dörzsölnek a kötöhártyára sublimat-oldatot. Imre147 (régebben) és Truhart159 szikével vagy éles kanállal kaparják le a conjunctiva-hámot és így nyitnak utat a sublimat­­nak. Armaignac148 nyalábba összekötött tűkkel szurkálja meg a kötőhártyát a sublimat bekenése előtt. A mély scarificálásokat különben sublimat nélkül is alkal­mazzák részint localis vérelvonás ezéljából, részint, hogy az erősen beszűrődött szövetek a nagy feszülés alól felszabaduljanak. így Kuhnt187 frisebb keletű porczmegvastagodásoknál Graefe késsel vagy lándzsaalakú tűvel mély szúrásokat ejt be a porcz szövetébe ) s tapasztalása szerint a porcz jelentékenyen megvékonyodik ettől. I A massageal elért jó eredmények reáirányították újból a szem- i orvosok figyelmét a mechanicus gyógymódokra, úgy hogy az elmúlt J évtizedben a legkülönbözőbb masszáié eljárások próbáltattak ki ; részint gyógyszerek egyidejű alkalmazásával, részint a nélkül, j Costomirisnek fent említett eljárását különösen olasz orvosok gya- I korolják (P e d r a z z о 1 i). Pilkow182 bórsavpor helyett jodolt I vagy Jodoform-port használ ugyanoly módon. Adolkowitsch102 cuprum sulfuricumnak 3°/o-os glycerin oldatával dörzsöli a kötö­hártyát. A gyógyszerek nélküli masszálásnak szintén különböző módjait találták ki. Bositow145 a kifordított szemhéjakat egy­más alá tolva körkörös mozgásokkal egymáshoz dörzsöli. Mise­­jevvitsch140 a kifordított szemhéjat hüvelyk és mutató ujja közé fogva mindenféle irányban hajlítja, görbíti, csavarja s ilyen módon iparkodik a porczban levő beszűrödések felszívódását elősegíteni. Tapasztalatai szerint ily módon elejét lehet venni a pillaporcz begörbiilésének. Ottava151 egy rovátkolt, csontból, fából vagy kaucsukból készült spatulát tol a kifordított szemhéj mögé és e felett ujjúval nyomkodja, illetve mozgatja a szemhéjat; a spatula 10 cm. hosszú, egyik végén 12 mm. a másikon 9 mm. széles; szükség szerint a keskenyebb vagy szélesebb végét lehet hasz­nálni. Efimov165 hasonló spatula felett masszái, de az eszközt a szemhéj kifordítása nélkül tolja fel az áthajlási redöbe s ujjával a szemhéj bőrét dörzsöli. Prokopenko104 sima üvegpálczával dörzsöli a kötőhártyát. Imre208 a kifordított szemhéj bőre mögé spatulát tói be s a kötöhártyát egy Knapp-féle rovátkolt hen­gerrel masszálja. Azzal már régen tisztában voltak a szemorvosok, hogy a granulák vagy csomók a trachomának úgyszólván specifikus ‘ termékei s hogy a míg a kötöhártyáról ezen csomók teljesen el nem tűntek, addig a trachomát gyógyultnak nem szabad tekin­teni. Az összes trachomaellenes sebészi beavatkozásoknak az a czélja, hogy ezen csomókat valamiképen tönkretegyék vagy a kötöhártya ép részeitől eltávolítsák. Erre a czélra a műtéti eljárásoknak egész sora szolgál. Ilyenek : a csomók kiégetése (thermocauterrel vagy galvanocauterrel), elpusztítása elektromos áram segítségével, a csomók kikefélése, kinyomása, kikaparása, lekaparása, s végül mint legradicalisabb eljárás, a csomókat tartalmazó áthajlási redöknek kimetszése, a melyhez szükség esetén még a beteg pillaporcz kisebb-nagyobb részének eltávolítása is járulhat. Ide tartoznak részben a fentebb már említett scarificatiok is. A csomók kiégetése. A század második felében elsőnek Kom08 ajánlotta 1870-ben; egy elemmel izzóvá tett platin­­lemezzel laposan égeti meg a csomókat hordó kötöhártya részeket; ugyanígy jár el 1883-ban U n t e r h a r n s c h e i d t.94 Eljárásukat mások nem igen követték, mert az égetés helyén keletkező kiter­jedt heg káros következményeitől méltán féltek. Szívesebben dol­goznak ma is a hegyes végű galvonocauterrel, a mint azt 1872-ben Samelsohn79 ajánlotta, a ki minden egyes csomót külön égetett ki. Az égetés nem túlságosan fájdalmas, a csomó teljesen elpusztul s a visszamaradt pontszerű heg számbavehető utóbajt vagy zavart nem okoz; némelyek csak régibb, makacs trachománál, mások egészen friss esetekben is égetik a csomókat rendesen több ülés­ben (egyszerre 5—6-ot); a kiégetés különösen olyankor indicált, ha csak kevés, nagy csomó van. Rendszerint a galvanocautert

Next

/
Oldalképek
Tartalom