Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-06-29 / 3. szám

1902. 3. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 37 tartja az elért eredményt. Sattlerben s Hippelben azonban nagyon kevés bizalmat keltett az eljárás, Schmidt-Rimpler is nagy óva­tosságot ajánl indicatioinak felállításában. Mint látható tehát, Francziaország s a Német birodalom legtapasztaltabb szemészei s leggyakoroltabb operateurjei kedve­zőtlenül nyilatkoztak ez új műtéti módról. Ennek ellenére a köz­lések mindig szaporodnak, úgy hogy Ziehe és Axenfeld1 mono­­graphiájukban már 69 esetről számolhatnak be s ezek alapján a következő tételeket állapítják meg: 1. A sympathicus resectio veszélytelen beavatkozás, az azt követő zavarok mulóak; 6 eset­ben glaucomás roham keletkezett a műtét után, 2. A glaucomás szemek egy része sok hónapra megjavítható, de egy esetben sem lehet tudni, hogy a műtét javítólag fog-e hatni, annál kevésbbé, hogy az eredmény tartós lesz-e. 3. Glaucoma inflammatorium ese­teiben nem végzendő ; glaucoma haemorrhagicum ellen megkísérlése jogosult; gl. inflammatorium chronicum és gl. simplex eseteiben az iridectomia támogatására a progredialás ellenében ajánlatos; gl. absolutum ellen csak akkor, ha a vakság nem régóta áll fenn, vagy ha ez az egyedüli szem, vagy ha fájdalmas s a beteg az enuclealásba nem egyezik. 4. Sympathectomia előzetes iridectomia nélkül jogosult, ha: a beteg a szem operálásába nem egyezik, ha az egyik szemen az ártott, továbbá gl. haemorrhagicum és g. sim­plex azon eseteiben, a midőn a látás már szerfelett rossz. 5. Mio­­ticumok utólagos alkalmazása tanácsos. 6. Prophylactikus hatása kétséges. 7. A jó hatás a tensio csökkenésből magyarázható. Mindezek alapján a szerzők azt tartják, hogy a sympathicus resectio mindazon esetben, a midőn eddigi eljárásaink elégtelenek­nek bizonyulnak, jogosult és ajánlatos kísérlet, bár nem várható tőle minden esetben segítség. Még vérmesebben nyilatkozik Bichat,2 ki a sympathectomiát glaucoma simplex, haemorrhagicum és infantile eseteiben indikáltnak tartja s azt reméli, hogy a baj előrehaladását megakasztja. Ezen két monographia sem tudta a nagy tapasztalaté opera­­teureinket meggyőzni, hogy a sympathectomia megnyerte a sikeres operálások polgárjogát. így Gatzek3 a boroszlói szemklinikán az utolsó 10 év alatt észlelt 214 glaucoma-esetröl számol be s azon következtetésre jut, hogy a glaucoma valamennyi alakja ellen leghatásosabb az iridectomia, melyet a sclerotomia egészíthet ki. Lényegében. Uthofféval hasonló eredményre jut 355 esete mérle­gelése alapján Haab4 is, s Terrien5 a Panas vezetése alatt állott párisi egyetemi szemklinika volt chefje is azt mondja, hogy a sympathectomia nem biztató, a javulás, ha ugyan van, sohasem tartós, úgy hogy a sympathectomia első öt éve után is e műtéttel szemben a legnagyobb tartózkodás és óvatosság nagyon is megokolt. G. E. ÍROD ALOM-SZEMLE. A glaucoma ellen végzett iridectomiák eredményeiről referál Vettiger Mellinger baseli egyetemi tanár klinikájáról. Acut glaucoma 95'65°/o-ban volt az iridectomiának kedvező eredménye; chronikus glancoménak 76%-ban, míg 19'85%-ban inkább hátrá­nyos volt; glaucoma simplex ellen csak 51’81°/o-ban volt jó hatása, míg hátrányos 7‘27°/o-ban. Ez alapon mindhárom alakban mielőbbi végzését indicáltnak tartja. (Centralblatt für Augenh. 1902. März.) A jequiritol és jequiritolserum alkalmazásáról tesz jelen­tést 0. Salffner. A jequerity-infusum-ot általánosságban nem tud­ták alkalmazni, mert nem ismerték a hatóanyagot és nem tudták dozirozni annak hatását sem, mert a jequirity-gyuladás súlyos formáinál ellenméreg nem állott rendelkezésre. Mióta a vegyileg tiszta hatóanyagot, abrint, elő tudják állítani, azóta különböző töménységű oldat becseppentése által a gyuladást fokozhatjuk vagy mérsékelhetjük. Römer kísérletei alapján tudjuk, hogy em­bert és állatot a jequirityméreggel szemben immunissá lehet tenni, 1 Martin Ziehe u. Th. Axenfeld. Sympathicus resection beim Glau­­com. Sammlung zwangloser Abhandlungen aus dem Gebiet der Augen­heilkunde IV. 1—2. 1901. 3 La sympathectomie dans le traitement du glaucome. Nancy, 1901. 3 Beiträge zur Glaucombehandlung. Breslau, 1901. 4 Das Glaueom und seine Behandlung. Sammlung zwangloser Abhandlungen aus dem Gebiete der Augenheilkunde. IV. 6—7. 5 Chirurgie de l’oeil. Paris, 1902. mint tetanussal vagy diphtheritissel szemben. Römer Behring elvei szerint készült serumot állított elő, melylyel az abrin hatását 24 óra alatt paralyzálni és a szemen okozott gyuladást ártalmatlanná képes tenni. Szerző ilyen alapon kezdett kisérletezni, miután trachomas pannus rendelkezésére nem állott, régi maculák, gör­­vélyes pannus és kerat. parenchymat. után visszamaradt hege­­sedés eseteiben. Merck jequiritol oldatát használta, mely négyféle töménységben kerül forgalomba. Az I-sö számú oldatból 2 csep­­pel kezdte, lassanként emelkedett, erősebb oldatot használt, míg a kívánt reactio mutatkozott. A kezelés alatt a szemet bekötni nem szabad, mert a váladék összegyülemlik és mosásra boroldatot kell rendelni, nem sublimatot, mert utóbbi a jequiritolt coagulatio által ártalmatlanná teszi. A betegek csak a III. és IV. sz. oldat becseppentésénél éreztek némi égető fájdalmat; a közérzet soha alterálva nem lett, höemelkedés nem mutatkozott. A szemen elő­ször conjunctivalis izgalom, majd a szemhéjak oedemája, a conjunc­tiva tarsi duzzanata mutatkozott, melyhez könnyen eltávolítható hártya és serosus, később genyes váladék képződése társult. Később a szemteke kötőhártyája is megduzzadt és a limbusról számtalan edény húzódott a heg felé ; az egész cornea homályos lesz, a pupilla szükebb, iritis vagy synechia azonban sohasem mutatkozott. Ezen állapot az utolsó becseppentés után nem tar­tott 10 óránál tovább, mire kezdett visszafejlődni és 3—4 nap alatt a szemhéj és conjunctiva oedemája eltűnt és a hártyák leestek, csak a szarúhártya serosus átivódása maradt vissza, az egész gyuladásnak további 4—-5 nap alatt nyoma sem maradt. Szerző a 19 eset közül 8-szor, midőn a fájdalom erösbö­­dött, beteg a feszesen megduzzadt szemhéjakat kinyitni képes nem volt, a kötöhártya a szarúhártyát gátszerüleg övezte, a vála­dék erősen genyes volt, a jequeritolserumot alkalmazta, melyet 2-szer sőt 3-szor is becseppentett, mire az összes tünetek vissza­fejlődtek, de egy esetben sem alkalmazta a serumot subconjunc­tival vagy subcutan módon. 7 esetben 2, egy esetben 3 jequiritol-kúrát végzett, ismét­léseknél erősebb oldattal kezdhette. Dolgozatához mellékelt táblázaton eseteinek eredményeit tünteti fel, a látóképességet illetőleg. Legtöbbször eczematosus pannusnál alkalmazta. Egy esetben a visus 2 kúra után V2 m. ujjolvasásról 6/24-re emelkedett, egyszer 1 méterről két cura után °/s-ra, másik esetben 4/í m.-röl két kúra után 6/i2-re emelkedett, sőt egy betegének csak fényérzése volt és egy kúra után °/12 visussal bocsátotta el. Majd minden esetben objective kimutatható eredményt ért el. Parenchy­­más szarúhártyagyuladás után visszamaradt hegeknél az eredmény olyan kedvező nem volt, melynek oka abban rejlik, hogy az inter­stitialis szarúhártyagyuladásnál a homály a mélyebb szarúlemezek­­ben székel, míg a jequiritol csak a felületes rétegekre hat. A jequiritol-gyuladás vegyi izgalom következtében jön létre, a szarúhártya felső lemezeinek serorus átivódása és új edények képződése által a resorptiora kedvező feltételek létesítettnek, miáltal a szarúhártya kóros alkatrészei gyorsan eltűnnek. A jequiritolt eczematosus szarúhártyagyuladásoknál, vagy azok után visszamaradt hegeknél, görvélyes vagy trachomatosus pannusnál, egyáltalában a szarúhártya mellső lemezeiben székelő homályoknál kitűnő eredménynyel lehet alkalmazni, annál is inkább mert a jequiritolserumban ,oly gyógyszerrel azaz ellenméreggel ren­delkezünk, melylyel a hatást mérsékelni, fokozni minden esetben lehet. (Arch. f. Augenheilk. 44. k. 4. f. XXII.) Fejér Gyula dr. Folyóiratok átnézete. Archiv für Ophthalmologie, LIV. kötet, 1. füzet. Nedden: A cornea széli fekélyeire vonatkozó klinikai és bacteriologiai vizsgálatok. Hippel: A veleszületett hályogok különböző fajai és egymáshoz való viszonyuk­ról. Birch-Hirschfeld: További adatok az alkohol-amblyopia pathoge­­nesiséhez. Römer: Kísérleti alapok az ulcus corneae serpens serum­­therapiájára vonatkozó klinikai vizsgálatokhoz. Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1902. április. Schiamura: Létezik-e a szemen endogen toxikus sebfertőzés. Stein: Különös lelet lószemen. Hymmen: Sertésnél észlelt retinaleválás esete. Altland: Blennorrhoea neonatorumhoz társult polyarthritis gonorrhoica. Meyerhof: A kötöhártya és szemhéjak lymphangioma cavernosuma. Römer: Metastasisos ophthalmia hydrophthalmus congeuitusnál. — Vele­született haemophiliában szenvedő egyén haemophthalmusának boncz­­tani vizsgálata. — Intraocularis penészgomba-fertőzés esete. Május.

Next

/
Oldalképek
Tartalom