Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)

1902-06-29 / 3. szám

38

ГГЪ*Г?*,'г ''г:1ГГ”^Т^1

ORVOSI НЕ ТILAP — S Z E М E S Z ET

1902. 3. sz.

Volkmann: Új szem-mágnesek. Müller: Adatok az operativ szemészet köréből. Wecker: A taetoválás alkalmazása prothesis helyett. Birch-Hirschfeld: A látóideg direct sérüléseiről. Fleischer: A köny- és fiiltömirigy symmetrias duzzanatának különös esete a conjunctiva megbetegedésével kapcsolatban. Nako: Az emlős állatok keratitis parenchymatosa járói.

Zeitschrift für Augenheilkunde, VII. kötet, 4. füzet. Schonte: A glaukomás szem alakja. Wokenius: Az egyszerű utóhályog subconjunctivális discissiójáról. Hummelsheim : Ajequiritol therapiáról. Schmidt : Hályogműtét után bekövetkezett panophthalmitis gyógyulása a szembe bevitt jodoform után. Cramer: A baloldali hátsó agylebeny cystájának sikerrel operált esete. 5. füzet. Raehlmann: A retina edényeinek endarteritis obliterans nodosa-ja, s ennek viszonya a középponti arteria u. n. embóliájához. Gallus: A gyűrű alakú scotomákról. Lohnstein : A szemtükörrel való fénytörésmeghatározás új módja. Levinsohn: A szemeknek a pupilla-reflexxel való együtt mozgásának esete.

Centralblatt für praktische Augenheilkunde, 1902. február. Hoppe : Első segély a szem mész-sérüléseinél. Feilchenfeld : Sklerokeratitis rheumatica. Cyclitis specifica. — Dacryocystitis diphtherica. НЛЪегд : A kötőhártya varicellájának esete. Noiczewsui : Keratoconus gyökeres gyógyulása műtét útján. Márczius. Weigandt: Erosio corneae után keletkezett keratitis bullosa két esete. Bistis: Traumas exophthalmus esete. Zirm : A hypopyön-keratitis kezeléséről. Arit: A cuprum citricum alkalmazása trachoma' ellen. Április. Heese: Közlések a szemészi magángyakorlatból. Israel: Orbitális sarcoma műtété a szem megtartásával. Simon : Az egyoldali nystagmus jelentősége a szemmozgások tanában. Május. Fehr: Pigment lerakódások az irisen s a Descemet-hártyán, mint a chorioidea sarcomájának korai tünete. Straub : Az áthajtási redő nyákhártyájának eltolódása a tarsusra trachoma eseteiben.

Archiv für Augenheilkunde, XL\ . kötet, 1. füzet. 1 Völffiin: Az iris szöveti szerkezetéről. Bär: Reflectorikus nystagmus. Saljfner: A cornea és sclera veleszületett anomáliája és két lószem egyéb fejlődési rendellenességei. Thorner: Lüktető chorioidealis vena esete. Loeser: Abducensparesis és hemianopia szövödósének különös esete. Stoewer: A szemben fejlődő áldaganatok a gyermekkorban. 2. füzet. Broxner: Cystaképzödés a lencsében. Schmidt: Fertőző külső szemgyuladások előfordulása a westfali ipari kerületben. Meyerhof: Szemhéjképzés és transplantatio a szemorvosi gyakorlatban. Thorner : A fénytörés meghatározásának elméletéről. Weidlich: A pupilla alkalmazkodási reactiójának optical értéke. Osaki: Egy sympathisáló szem boncztani vizsgálatának eredménye, a chorioretinitis sympathica keletkezésére vonatkozó megjegyzésekkel.

Recueil d’ophthalmologie, 1902. február. Strzeminski: Fülbevalók okozta ritka elváltozások a szemen. Bemy : A diploscop alkalmazása a binoculáris látás felismerésében és gyógyításában. Márczius. Galezowski: A fovea centralis elváltozásai myopiánál. Armaignac: Higany és higany benzoat befecskendezések értéke a szem különböző specifikus megbetegedéseinél. Vieusse: A cornea ulcus serpiginosuma és gyógykezelése (folytatás és vége). Április. Houdart: A mesterséges világításról. Tiffany : Szemhéj-autoplastika.

Annales d’oculistique, 1902. márczius. Подтип : Az intraocularis daganatok és áldaganatok diagnosisára vonatkozó megjegyzések. Chaillous: A conjunctiva megbetegedéséről polymorph erythema kíséretében. Lor: A pannus gyógyítása peri- és supracorneális electrolysissel. Faludé és Morax: Az áthajtási redő kétoldali lymphoid infiltratiójának esete. Dianoux : A gyermekkorban végzett enucleatiokról. Morax: A trachoma s a conjunctiva acut fertőző gyuladásai közt levő külömbsógekröl. Leprince: Meningitises eredetű szembántalmak. Április. Holt: Kinescopia, a szem fénytörésének új meghatározási módja. Broca: A színes jelzések felismerése s a színlátási próbákról. Pergens : Rliazes szemészi ismeretei.

The ophthalmic Review, 1902. április. Hinshelwood: Veleszületett Szóvakság. Thompson: A retina középponti edényének eltömeszelése. Május. Benson: A fluorescein értékéről. Junius. Jackson: A trikresolnak antisepsises értéke.

Gyógyászat, 1902. 13., 14., 15., 16., 18. szám. Fejér: Szemészeti közlemények.

Magyar Orvosi Archivum, 1902. 2. füzet. Szili Aurél: Vizsgálatok az emberi iris hátsó rétegeinek anatómiája és fejlődése körül, különös tekintettel a musculus. sphincter iridisre.

Wiener medicinische Presse, 1902. 15. szám. Bondi: Szemészeti közlések a gyakorlatból: 1. Lactatiós neuritis. 2. Heveny könymirigylob.

Wiener medicinische Wochenschrift, 1902. 21. szám. Kunz : A vakság physiologiájához.

Deutsche medicinische Wochenschrift, 1902. 13. szám. Hirschberg : Szokatlan hályog-műtét. Schirmer: A pupillák vizsgálatának methodikája. 16. szám. Gowers: Myasthenia és ophthalmoplegia.

Wiener klinische Wochenschrift, 1902. 18. szám. Arit: A trachoma kezelése cuprocitrollal.

Berliner klinische Wochenschrift, 1902. 20. szám. Hirschberg: A keratokonus új műtevése. Runge: A Credé-eljárás eredményei. 21. szám. Gr ееff: Csőalakú látótér hysteriánál.

Le progrés médical, 1902. 18. szám. Darier: Szemgyógyászat körébe vágó előadás.

Journal médical de Bruxelles, 1902. 13. szám. Coppez: A hályog míítevése.

The Lancet, 1902. I. füzet, 12. szám. Bradburne: A szemvizsgálat az angol hadseregben.

The Practitioner, 1902. április. Collins: Ophthalmia infantilis.

British medical Journal, 1902. április 26. Malcolm: Az alsó szemhéj traumás emphysemája. Május 3. Stephenson: A conjunctiva gümökórja. Magennis: Áz orrcsiptetö a szemészi gyakorlatban.

Leitner Vilmos dr.

VEGYESEK.

Jelentés dr. Szilt Adolf egyetemi tanár, főorvos huszonötéves működéséről. Szili Adolf tanítványai mesterük 25 éves főorvosi működése alkalmából díszes füzetet adtak ki, a melyben a pesti izraelita hitközség kórháza szem beteg-osztályának negyedszázados munkásságát ismertetik. Mohr Mihály nyitja meg a közlések sorát, ismerteti a szemészet hazai történetének utolsó félszázadát, kiemeli a magyar szemorvosi iskolának Schulek \ ilmo.s által való megalapítását, ezután a tanítvány szeretetével. de igazságosan méltatja Szili Adolf tudományos és sociális érdemeit, melyeknek ..köszönhető, hogy Schuleken kívül eddig csak neki sikerült nálunk iskolát csinálnia, mely mestere tanításai értelmében az egyetemi szemklinika munkálkodásával párhuzamosan igyekszik a magyar szemészeti tudományt művelni”.

Mohr Mihály bevezető czikke után Szili tanítványainak irodalmi munkásságának felsorolása következik. Mohr Mihály on (az általános munkás betegsegélyzö-pénztár kórházának és a pesti izr. hitközség Bródy Adél gyermekkórházának szemész főorvosa) kiviil Fejér Gyula (a székesfővárosi Szent Margit-kórház rendelő szemorvosa), Vermes Lajos, Pór Dezső közöltek csikkeket. Kém szabad felednünk, hogy 1888-ban rendszeresítettek a szemészeti osztály számára külön segédorvost, addig a belgyógyászati és sebészeti osztályok alorvosai felváltva segédkeztek a szemészeti osztályon !

Pór Dezső dr. az osztály történetét vázolja. Az 1805-ben alapított kórház csak 1850-ben kapott Öesterreicher Ede személyében külön szemorvost. 1869-ben az ambulánsok száma még csak 71 volt, a kórházban ápoltaké 24. 1871- 1877. Vidor Zsigmond volt a szemorvos, 1877-ben vette át az osztály vezetését Szili Adolf. Az osztály elhelyezése kezdetben szerfölött kedvezőtlen volt, az eredmények mégis jók voltak, ez kétségtelenül a főorvos önfeláldozó fáradozásának köszönhető. 1889-ben felépült az új kórház és a szemosztály alkalmasabb hajlékot nyert. A bejáró betegek száma meghaladja a 7000-t, a 25 év előtti szám negyvenszeresére emelkedett, kiknek csak 45°/o-át teszik az izraelita betegek, 55°, о más vallásokhoz tartoznak. A továbbiakból képet nyerünk azon álláspontról, melyet Szili Adolf a szembetegségek diagnostikájában s therapiájában elfoglal. A füzetet az ünnepelt kitünően sikerült s művésziesen reprodukált fényképe díszíti.

Az egész füzet újabb bizonyítéka, hogy a pesti izraelita hitközség kórhazának szemosztálya jelentékeny culturális tényező s hogy annak vezetője a tudomány és a Humanismus szolgálatában nagy érdemeket szerzett.

— A brassói magyar királyi állami szemgyógyintézet 1901. évi működése. A Fob ritius Ágost dr. vezetése alatt álló szemkórházban 610 beteg nyert kórházi ápolást, ezek közül 158 trachomas beteg volt: 178 műtetet végzett, ezek közül hályogmütét 92, iriskimetszés 32, szemhéjdaganat kiirtása 12. köny szervi operálás 3, énucleatio 13 és exenteratio 7 esetben végeztetett. Szürke hályogot egyidejű iriskimetszéssel végzett s csak háromszor előzte meg a hályogoperálást praeparativ irideetomia. A napi ápolási díj 112 fillér.

Az intézet jelenlegi vezetője működése 18 éve alatt 2238 szemoperálást s ezek között 936 hályogoperálást végzett.

A szemkórház 45 évi fennállása ellenére csak ideiglenes jellegű, ez annyit jelent, hogy alkalmatlan bérházban van elhelyezve s orvosainál^ nincs sem megfelelő fizetése, sem nyugdíjigénye.

Az igazgató főorvos évi tiszteletdíja 1000 korona, a segédorvosé 600 korona, csak természetes, hogy utóbbi nem fordíthatja teljes erejét a szembetegek ápolására, hanem mint városi orvos azt mellékesen teljesíti. A gondnok ugyancsak vármegyei hivatalnok s megint csak másodsorban foglalkozhat a szem kórház ügyeivel. Már pedig 45 éves működés eléggé megokolná, hogy egy ilyen vidéki szemkórház végleges elhelyezést s orvosai megfelelő ellátást nyerjenek.

Brassóban épen Fabritius Ágoston kezdésére az újszülöttek szemgyuladásának pusztításait úgy igyekeznek meggátolni, hogy minden gyermek születésének bejelentésekor az anyakönyvi hivatalban figyelmeztető sorokat adnak át, melyben a szülők figyelmét a baj veszedelmességére felhívják.

— A Stefánia, pesti szegénygyermek-kórház egyesület évkönyve az 1901. évről. A kórházban 16.1588 járó beteg közül 1676 szembeteg fordult meg, 1337 kórházban ápolt közül 112 szembajos. A nagyobb szemoperálások száma : 199. A szemészeti osztály főorvosa Leitner Vilmos dr.

— A pozsonyi magyar királyi állami kórház szemészeti osztályán (Főorvos : Lippay Sándor dr.) 1901-ben 593 szembeteget ápoltak, ezeken kivid 1620 bejáró szembeteget gyógyítottak. Az operálások száma 453 volt, ezek között 93 hályogmütét és 59 irideetomia.

— Személyi hírek. Ilallauer based szemklinikái assistenst, Colombo dr.-t Bolognában, Szulislawski dr.-t Lembergben, de Berardinis és Ceraso dr.-kat Nápolyban. Trombetta dr.-t Turinban a szemészet magántanáraivá habilitálták. — Gonella dr.-t, a szemészet rendkívüli tanárát rendes tanárrá nevezték ki. — Norris philadelphiai szemész-tanár utódjául Schweinitz tanárt hívták meg. — Asayama tanárt a Kioto-egyetemen a szemészet tanszékére kinevezték.

— A Cairoban 1902. deczember 19—23. tartandó első egyptomi orvosi congressus szemészeti osztályán a következő themák fogják a megbeszélés tárgyát alkotni : A vakság okai Egyptomban: kötőhártya szemölcsösödések; egyptomi szemgyuladás ; genyes ophthalmia.

— A Madridban 1903. április havában tartandó nemzetközi orvosi congressus szemészeti osztályában a következő tárgyakat tűzték napirendre : 1. Egyöntetű látáspróbák szüksége; 2. könyvezeték bajainak sebészi kezelése: 3. látóideggyuladás heveny fertőző bajokban; 4. a pupillát, az alkalmazkodást s a szem feszülését befolyásoló gyógyszerek.

Budapest, 1902. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető: К ózol Antal .1.), Dorottya-utcza 14. sz.

V >.