Szemészet, 1902 (39. évfolyam, 1-6. szám)
1902-04-27 / 2. szám
24 ORVOSI HETILAP — SZEMESZE T 1902. 2. sz. Új egyetemi szemklinikák a Német birodalomban. Harmincz év előtt a szemészet a Német birodalom egyetemein még mint a sebészet függeléke szerepelt, a szembetegek a sebészeti klinikákon nyertek elhelyezést s gyakran mostoha elbánást. Oraefe elhúnyt a nélkül, hogy elérhette volna, a mire szakmája érdekében szívvel, lélekkel törekedett: a szemészet emancipálását s rendes tantárgygyá való emelését. A franczia-porosz háború befejezése s a Német birodalmi egység létrejötte után azonban az egyetemek s a tudományos élet újabb fellendülése meghozta a szemészet számára is ( az oly nagyon nélkülözött szabadságot, melynek teljes fényében évszázados mulasztás évtizedek alatt pótolva lett. A rendes tanszékek felállítását csakhamar követte új egyetemi szemklinikák építése s azok gazdag felszerelése. A mig Beer hazájában: Ausztriában a szemklinikák ódon falak között, szegényes tudományos felszereléssel valóságosan sínylődnek, addig a Német birodalom mind a 20 egyetemének külön szemklinikája van s az a gazdag tudományos munkásság, melylyel a német iskola a régi hatalmas bécsi iskola kezéből kiragadta a szellemi vezetést, nagyrészt szoros kapcsolatban van azon tervszerű politikával, melylyel a német kormányok az egyetemek sikeres működésére nélkülözhetetlen anyagi eszközökről, olyan készségesen gondoskodtak. S e mellett aránylag nem nagy áldozattal. A német új egyetemi szemklinikák a mellett, hogy a betegek gyógyításának, a tanításnak s a tudomány művelésének minden feltételével rendelkeznek, aránylag kevésbe kerültek. Ma. midőn a közoktatásügyi kormány új klinikák emelésével egyetemünk fejlesztését czéltudatosan folytatja s a midőn már valamennyi klinika külön épületet nyert s a midőn remélhető, hogy önálló szemklinika építésére is reá kerül belátható időben a sor, időszerű, hogy a Német birodalom új szemklinikáinak berendezésével megismerkedjünk. Az utolsó tíz évben épült szemklinikák közül négy vonja magára figyelmünket: az erlangen i, jenc.i, boroszlói és würzburgi. Ezek között a legrégibb az erlangeni. A kétemeletes épület hossztengelye keletnyugati irányban áll s a homlokzatot az utczától élőkért választja el, mögötte kiterjedt kert terül el (60—70 meter), melyben a gyermekek számára játszóhelyről s fedett sétahelyről is van gondoskodva. A földszinten közbiil a tanterem van, ettől jobbra az ambulatorium, szemtükröző, a járó betegek számára szolgáló operáló szoba, az igazgató tanár két szobája, könyvtár s az I. assistens szobája van; balra a tanteremtől a szemtükrözési gyakorló, vizsgáló szoba, laboratóriumok s a II. assistens szobája. A széles folyosón van a ruhatár s az ambulans betegek váróhelyisége. Az I. emeleten vannak a kórszobák (I., II. és III. osztályúak), nappali tartózkodási termek s az operáló szoba, úgyszintén az ápoló személyzet helyiségei. A II. emeleten nyertek elhelyezést a nők'és külön a gyermekek kórszobái nappali termekkel. A pinczében cselédszobák, gőzfürdő, konyha s raktárak vannak. Az egész épület berendezéssel s parkozással együtt 261,000 márkába került. A jénai új szemklinika 1898. október 1-jén nyílt meg. A földszinten van a tanterem, laboratórium, szemtükrözö, az ambulatorium, az igazgató-tanár két szobája s az egyik szárnyon a gyermekek osztálya. Az I. és II. emeleten vannak a kórtermek és pedig az operált betegeké a II. emeleten s ugyanitt van az operáló szoba. Az ágyak száma 50, ugyanennyi a hallgatóság átlaga. Sokkal nagyobb szemklinikát nyert a boroszlói egyetem, ebben 68 beteg számára van hely. A kétemeletes épület pinczéjében a gazdasági helyiségek, a földszinten az ambulatorium s az oktatás helyiségei, az első emeleten a kórtermek, a másodikon a nappali szobák s a tartalékosztály vannak. A részletes beosztás a következő: a tanterem középütt van, ettől jobbra klinikai vizsgáló szoba, az assistens szobái, laboratóriumok, az igazgató-tanár szobái; balra az ambulatorium tágas helyiségei külön bejárattal s a másik assistens szobái. Az I. emeleten közbiil az operáló szoba, jobbról s balra 2—4-8- ágyas szobák, a II. emeleten a fenjáró betegek ebédlői s a tartalékosztályok. Az épület, a berendezés és a parkozás összes költségei 258.000 márkát tettek. Tanulságos a klinika évi költségvetése, mely 40,030 márkára van előirányozva, ebből 3600 márka a három assistens fizetése á 1200 márka. A dologi kiadásokban az ellátásra 16,501, a leltár fentartására 3Ö0. márka, fűtés 1600 márka, világítás 2000 márka, vízhasználat 800 márka, tisztogatás 600 márka, irodai kiadás 700 márka, az ambulatorium 600 márka, gyógyszerekre 1800 márka, kötszer 2550 márka, könyvtár 500 márka, az oktatás szükségletéi 450 márka, tudományos vizsgálatokra 800 márka, vegyes kiadásokra 500 márka. A" legújabb s legtökéletesebb szemklinika a würzburgi. A 60 meter hosszú kétemeletes épület hossztengelye kelet-nyugati irányban fekszik, a keleti végén toldaléképület van a tanterem és cursushelyiségek számára. A bejárattól jobbra a földszinten van az assistensek lakása, a könyvtár s a laboratóriumok, balra az igazgató-tanár két szobája, physiologiai vizsgálatokra berendezett helyiség; vizsgáló, szemtükröző és kezelöszobák, valamint a váróterem. Ezen a járóbetegek számára szolgáló helyiségekhez csatlakozik az oktatás czéljaira szolgáló említett toldaléképület : 7—11 m. nagyságú szemtükrözö. A tanterem 146 nógyszögmeter területű s 9 meter magas, 142 iilöhelylyel s kissé emelkedő padokkal, melyek három 80 cm. széles folyosótól vannak megszakítva. A tanterem projectio-késziilékekkel is el van látva. A világítást 19 ablak eszközli, melyek teljesen elsötétíthetők. Az I. és II. emeleten 80 ágyat tartalmazó kórszobák vannak. Az 1. emelet közepén a 7-7- -540 meter nagyságú operáló szoba, ettől jobbra a férfiosztály, külön nappali helyiséggel, mosdószobával, fürdővel s öltözővel; a baloldali szárnyon a testvérfönöknö szobája, az iroda s a különszobák vannak. A 20 meter hosszú к 3 meter széles folyosó alkalmas sétáló a fenjáró betegek számára. A II. emeleten a nők s a gyermekek osztálya van két terrasse-val, hol a betegek jó időben a szabadban lehetnek. A pinczében vannak a gazdasági helyiségek, fűtőkészülékek s tágas állatkísérletre szolgáló termek. Az épület 323,000 márkába, a berendezés 37,000 márkába került. (i. E. VEGYESEK. — Trachoma ügye a képviselöházbaii. A belügyi költségvetés tárgyalásakor Major Ferencz képviselő ez évben is szóba hozta a trachoma ügyét s következőkép nyilatkozott: „Azért ajánlottam s akkor a t. ministerelnök úr ezt el is fogadta, hogy egy ankétet hívjon össze, a mely tárgyalni fogja a trachoma mikénti elfojtását és akkor figyelmeztettem a t. ministerelnök urat, hogy a szemkórházi intézmények nagyon fontosak és mostani keretükben, a melyben mozognak, nem kielégítők. És pedig miért ? Mert vannak trachoma-kórházak, a melyeket többnyire egy kerületi orvos vezet, az a kerületi orvos látja el a trachoma-betegeket és kezeli a kórházat, pedig ő nem is specialista, holott tudjuk, hogy épen a kórházi kezelés alá kerülő trachoma-betegeknél olyan complicatiók vannak, a hol a legügyesebb szemészeti műtétek fordulhatnak elő, a melyek specialista kezelését igénylik. A trachoma-kórházak kérdése tehát ilyképen, hogy tudniillik az egyes helyeken ilyen trachoma-kórházakat állítanak fel, megoldva nincsen, hanem kívánatos, t. képviselőház, hogy szemkórházak állítassanak fel a vidéken és pedig annál is inkább, mert Budapesten a szembetegek részére szolgáló ágyak száma 120, tehát oly kicsiny szám, hogy a szembetegeknek óriási nagy tömege abban elhelyezést nem talál. Vidéken pedig speciális szemkórházak csakis nagyobb kórházak mellett vannak, mint például Pozsonyban, vagy a királyhágón túli részeken egy, másutt ellenben speciális szemkórházi osztályok nincsenek a közkórházakban. Épen azért kívánatos, hogy nem trachoma-kórházak, hanem szemkórházak állíttassanak fel, oda szemészspecialisták neveztessenek ki s oda küldessenek azután a trachoma-betegek, a kik specialis bánásmódot igényelnek. Ezáltal a plubikumban a bizalmat felébresztjük, mert bizony ma kötéllel kell fogni a szembetegeket, hogy a trachoma-kórházba menjenek. Hogy mi ennek az oka, arra ez esetben nem terjeszkedem ki. Azért ezt a kérdést, ha már áldozunk rá, legalább gyökeresen megoldva óhajtom látni. Hiszen az állam fizeti a trachomás-betegek után a költségeket. Ott van a betegápolási alap. Létesítsen az állam szemkórházakat, mert azt kívánni, hogy azok közadakozásból létesíttessenek, nem lehet. Ezt annál is inkább kérem, a mennyiben a trachoma-megbetegedések száma nem hogy csökkene, de évről évre nagyobb és nagyobb számban mutatkozik." Széli Kálmán ministerelnök, mint a belügyi tárcza vezetője a következőkép válaszolt: „A mit a t. képviselő úr a trachomára vonatkozólag mondott, az lehet, hogy helyes; sőt elvileg és így elvontan, biztosan helyes is. Ámbár én nem vagyok orvos, de magamnak is úgy tetszik, hogy igaza van a képviselő úrnak. Csakhogy roppant költséges volna szemészeti kórházakat felállítani és abban a trachoma-betegek számára külön osztályokat létesíteni és a nagy költségek daczára sem volna az praktikus. A trachoma-betegség, a mely egy veszedelmes járvány, a belügyi kormányzatnak figyelmét már évek hosszú során igénybe veszi, mert itt igazán csak az absolut elzárás és a feltétlenül tiszta kezelés az egyedüli gyógymód. Arra kell tehát törekedni először, hogy orvosok képeztessenek ki, a kik értenek a trachoma kezeléséhez és másodszor, hogy drakónikus módon, — mondhatom, nem lehet máskép — kell keresztülvinni ezt az eljárást az administatio terén. Kis mértékben azonban a trachoma-megbetegedések számában is apadás állott elő, mert kevesebb ma a trachomás beteg. Van azonban 32 állami trachomaorvosunk és 10 trachoma-kórházunk. Ezen intézményt is fejleszteni fogjuk tehát annyira, a mennyire csak lehet. — Borsodvármegye főispánja a miskolczi Erzsébet-közkórházhoz szembetegek gyógyítására rendelő orvosul Vajda Géza dr. szemorvost Imre József dr. volt alorvosát, ki külföldi tanulmányúiról csak nemrég, tért vissza, nevezte ki. — Új Szemészeti folyóirat. A „Magyar Orvosok Lapja“ „Szemészeti Lapok“ czím alatt mellékletet ad, melyet Goldzieher Vilmos tanár szerkeszt. Az első szám 1902. márczius 13-án jelent meg s évenként négy szám fog mellékletül szolgálni. 1864. év óta, tehát ide s tova 40 éve a „Szemészet" volt a magyar szemorvosok egyedüli orgánuma, hasábjai nyitva állottak mindazok számára, kik a magyar szemészeti irodalom munkásságában részt óhajtottak venni s ha ilyen körülmények között nem is mondható, hogy az új vállalkozás szükségletet elégít ki, mégis szívesen üdvözöljük ez új lapot, melynek nyilván nem lehet más czélja, mint az, a mit líischler Ignácz 1863-ban kiadott programmjában, Schuíek Vilmos pedig 1881-ban a Szemészet szerkesztésének átvételekor maga elé tűzött, t. i. a „szemészeti tudomány fejlesztése magyar nyelven.li Ügy gondoljuk, hogy a mi irodalmunk ma inkább az erők concentrálását igényelné, sem mint azok szétforgácsolását, viszont elismerjük annak jogosultságát, hogy a közös czél érdekében új orgánumok is keletkezzenek. A meddig a magyar szemészeti irodalom fejlesztése és ápolása a czél, minden rokontörekvésíí vállalkozás s így a „Szemészeti Lapokli is kollegiális sympathiánkra számíthat. Budapest, 1902. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető К ózol Antal) Dorottya-utcza 14. sz.
