Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)
1901-05-05 / 2. szám
22 ORVOSI HETILAP — SZEMESZET 1901. 2. sz. Wiener klinische Wochenschrift, 1901.3. sz. Fuchs: Emphysema a szemen. 11., 12., 13. sz. Beer: Primitiv látószervek. Berliner klinische Wochenschrift, 1901. 4. és 5. sz. Cohn: A szem hygieneje a XIX. században. 6. sz. Greeff: Gonorrhoeas szembajok. 13. sz. Ziegner: Idiopathikus vérzés a retina és az iivegtest között. Le progrés médical. 1901. 2. szám. Pan as : Műtevési szabályok a szemészetben. 11. sz. Péchin: A látásélesség törvényszéki orvosi szempontból. Centralblatt für Nervenheilkunde und Psychiatrie, 1901. 1. sz. Storch: Megjegyzések Bielschowsky czikkóhez: „Monocularis diplopia physikalis alap nélkül és a kancsalok látása“. Wiener medizinische Presse, 1901. 11. sz. Mittler: Conjunctivitis scrophulosa. British medical Journal, 1901. 3. sz. márczius 30. Fergus: Veloszületett ptosis könnyű műtevése. , VEGYESEK. — Szemkórházai: keletkezése Magyarországon. Grósz Lipót, akkor m. kir. belügyministeri titkár, 18(!9-ben a belügyminister meghagyásából a hivatalos adatok alapján Emlékiratot dolgozott ki „a hazai betegápolási ügy keletkezése, fejlődése s jelenlegi állásáról: különös tekintettel a betegápolási költségekre“. Ez emlékirat 26. c) fejezete az országos szemgyógyintézetekröl szól s ez szószerint a következőket tartalmazza. „Az országban előforduló szembetegek gyógyítására 1803. évi I. f. elhatározás alapján, a fennállott m. k. helyt, tanács, ugyanaz évi augusztus 2-dikán 17,401. sz. a. kelt intézményével egy országos szemész állíttatott fel, ki egyszersmind a m. k. egyetemnél, mint az elméleti szemészet tanára, s a szemészeti kóroda főnöke működött. 1818. évi május 18-án 4304. sz. a. kelt udv. rendelettel az országos szemész teendője, a szemészeti tanári működéstől elkiilöníttetvén, egy önálló orsz. szemészi állomás betöltésére, ugyanaz évi július 21-dikén 20,527. sz. a. kelt helyt, tanácsi inlézvénynyel a pályázat kihirdettetett; mely állomás a „kamarai kincstár“ rovására rendszeresíttetett. Később egy országos szemész többé elégséges nem lévén, egy második országos szemészi állomás rendszeresíttetett, 1846. évi április 4-dikén kelt 1. f. elhatározás alapján április 16-dikán 6030. sz. a. kelt udvari rendelettel. Az orsz. szemészeknek kötelességében állott, az ország különböző vidékeit beutazni, a szembetegeket a kellő gyógyszereléssel ellátni, a szükséges műtéteket megtenni, s a szembajok elhárítására szolgáló óvintézkedéseket a hatóságok útján elrendeltetni. Minthogy pedig az orsz. szemészek hivatalos utazásaik alkalmával nem csupán a meghatározott útiköltségekben részesítettek, hanem az egyetemi tanárokhoz hasonló napidíjjal is voltak ellátva; az országnak valamennyi közegészségi intézménye közül ez volt a legköltségesebb, s a mennyiben az orsz. szemészek, soká egy helyen nem maradhatván, nagyrészt az előfordult mütételek után ismét elutaztak, s így a beteget tovább nem is gyógykezelhették — gyógy eredmény re nézve a legczélszerűtlenebb is volt. Ez okból 1850. évi deczember 21-dikén kelt 1. f. elhatározással, az addig Magyarország számára fennállott két orsz. szemészi állomás elvileg megsziintettetvén, a volt cs. k. beliigyministerium 1857. évi deczember 27-dikén kelt 6462. számú rendeletével az ország akkori politikai felosztásához képest, minden egyes közigazgatási terület központjára, kivéve Pestet — hol amúgy is szemészeti egyetemi kóroda, továbbá a nőegyleti szemkórház létez — Pozsonyban, Kassán, Sopronban és Nagyváradon állandó s közvetlenül az orsz. kormányhatóságok felügyelete alá rendelt országos szemgyógyintézetek felállítása hagyatott meg, és ennek foganatosítása Sopronra nézve 1858. évi április 27-dikén 3443., Pozsonyra nézve 1858. évi 2357., Kassára nézve pedig 1858. évi április 8-dikán 2702. sz. a. kelt cs. k. belügyministeriumi rendelettel mondatott ki. De e rendeletek egész terjedelmükben nem foganatosíttattak, a mennyiben Kassán ily szemgyógyintézet akkori időben fel nem állíttatott, minthogy az ottani városi kórház egy szemészeti osztálylyal az idő szerint amúgy is el volt látva. A fennebbi rendelet a hivatalos utazásaikon levő orsz. szemészek egyikét épen Sopronban, másikát pedig Pozsonyban találván, ezek mindjárt ott hagyattak, s mint a felállítandó orsz. szemgyógyintézet főnökeiül, járandóságuk meghagyásával, kineveztettek. A soproni orsz. szemgyógyintézet azután, a volt budai cs. kir. helyt, osztálynak 1860. évi szeptember 9-dikén 20,672. sz. a. kelt rendelete folytán, Győrbe helyeztetett át, hol is a városi kórházban 1860. évi október 2-dikán megnyittatott. A m. k. helytartótanács helyreállításával ezen intézet, czélszerttségi tekintetből 1861. évi julius 6-án 35,658 sz. a. kelt rendelettel Pécsre helyeztetett át; később azonban részvét csökkenése miatt, s minthogy időközben a kassai városi kórház szemészeti osztálya, az ezt vezető mütőorvos eltávoztával, mint olyan megszűnt — 1866. évi augusztus 2-dikán 54,692. sz. a. kelt helytartótanácsi intézvénvnyel Kassára helyeztetett a városi kórház helyiségeibe. Ez intézet 4 szobával 24 betegre van fölszerelve ; minden 12 beteg után egy ápolóval ellátva. A bútorzat s az egyes beteg után a város által nyújtandó teljes élelmezésért fejenkint 50 krral fizetendő napi tápdíj az országos alapból, jelenleg a közalapból, fedeztetik. A pozsonyi szemgyógyintézet addig is, míg az akkor épülőfélben volt orsz. közkórház elkészült, a városi kórházba, az úgynevezett lazarethumba helyeztetvén, 4 szobára s 24 betegre szereltetett fel; a megkívántaié bútorzat és egyéb kellékek a bécsi közkórházból szereztettek meg. . Miután pedig a pozsonyi közkórház elkészültével a városi lazarethum is feloszlattatott, a kérdéses orsz. szemgyógyintézet 1863. évi április 15-dikén 4883. sz. a. kelt udv. rendelet folytán az új kórházban nyert elhelyezést, azonban költségei a pozsonyi közkórház előirányzatába nem vétetnek fel, valamint orvosa sem tartozik a pozsonyi közkórház orvosi személyzet létszámához. Az intézet jelenleg is közvetlenül a belügyministeriumnak van alárendelve, s annak felügyelete alatt áll. A nagyváradi közigazgatási területre nézve ily orsz. szemgyógyintézet azon okból nem jött létre, mert Nagyváradon dr. Grósz Frigyes által életbeléptetett, s később ennek fivére dr. Grósz Albert által folytatva kezelt, igen üdvös működésű magánszem gyógy intézet amúgy is létezvén, újabbnak létesitésére szükség nem forgott fenn. Az ez intézetben ápolt betegekért felmerülő tápdíjak közalapokból téríttetnek meg. (1860 óta.) Ez intézet fennállásának szükségessége tekintetéből, még a fennállott birodalmi cs. kir. ministerium 1860 évi 6633. sz. a. kelt rendeletével, az intézet tulajdonosának 500 frtnyi évi segélydijat engedélyezett az orsz. alapból egyelőre 3 évre, mely kedvezmény 1863. évi julius 2-dikán 9947. sz. a. kelt udv. rendelettel további 3 évre azzal terjesztetett ki, hogy ezen intézet a Nagyváradon fennálló megyei közkórház kiegészítő (fiók) intézetének tekintendő. Ezen segélyzés 1865. évi 71,831. sz. a. kelt helytartótanácsi rendelettel ismét 3 évre adatván meg, azóta pedig az államkültségvetésbe is felvétetvén, országgyiilésileg megszavaztatott. Gondoskodva lévén ily módon a Tiszáninneni s túli, valamint a Duuáninneni kerületben ilyféle gyógyintézetekről, hátramarad még egy ilyennek a Dunántúli kerületben való felállítása, minek, tekintettel a közlekedési forgalomra, a sopron-kanizsai vaspálya mentében való létesítése iránt a tárgyalások immár folyamatban vannak.“ A nagyváradi szemkórház történetét s működését a Szemészet 1893. évi 6. számában (Jelentés a nagyváradi szemkórház utolsó 10 évi működéséről, Közli: Grósz Albert dr., az országos egészségügyi tanács rk. tagja, a szemkórház igazgatója), valamint 1899. évi 5. számában (A magyar orvosok és természetvizsgálók 1846-diki és 1847-diki vándorgyűlésein szemkórházak létesítése érdekében tett indítván}-. A szabadkai vándorgyűlés alkalmából. Közli: Grósz Emil) már ismertettük. A szemkórház mint olyan a folyó évvel megszűnik. 1830—1858. Grósz Frigyes, 1858—1901. Grósz Albert vezette. A biharmegyei közkórház kitűnő igazgatójának Fráter Imrének azonban sikerült az immár a közkórházba beolvasztott szemészeti osztályt továbbra is fentartani; annak vezetésére a főispán az eddig is ott működő buzgó szemész kartársat Waldmann Béla dr.-t nevezte ki. — Személyi hírek: Grósz Albert dr., az egészségügyi tanács rk. tagja, kir. törvényszéki orvos, Bihar vármegye és Nagyvárad város tiszteletbeli főorvosa, Nagyvárad város közigazgatási bizottságának tagja, az 1848/49-diki szabadságharczban előbb az aldunai tábor, később a nagyváradi honvédkórházak igazgató főorvosa 82 éves korában Nagyváradon meghalt. A Grósz Frigyes által 1830-ban alapított „szegény vakok gyógyintézetét“ 1858 óta ö vezette, a trachoma ellen való védekezésre 1863-ban megjelent füzetével ö hívta fel a figyelmet, 1868-ban pedig az újdonszülöttek szemlobjáról a szülésznők számára népszerű oktatást irt, melynek négy nyelven való kiosztását a belügyministerium már 1869-ban elrendelt s 1882-ben tényleg effectuált. Egész életét munkában töltötte, hivatását betöltötte — elhunyt; a Grósz Frigyes által vidéki szemkórházak felállítása érdekében megkezdett s általa is buzgón folytatott törekvés örökségül a fiatal generatiora maradt; e munka folytatása — hazafias kötelesség! — Knapp Hermann, a newyorki orvosi iskola szemésztanára folyó évi márczius hó 24-dikén, és 25-dikén délelőtt Budapesten tartózkodott. Keleti útjáról Konstantinápolyon át utazott haza s Budapesten, Bécsben és Parisban is megpihent. Jövetelét Schulek tanárnak még Konstantinápolyból bejelentette. Itt időzése mindkét délelőttjén Schulek Vilmos tanár egyetemi szemklinikáján volt, hol úgy a kórházi betegeket, mint az ambulantiát behatóan megtekintette. Napilapok itt tartózkodásáról így imák: „ Amerikai tudós Budapesten. Knapp H. dr., a newyorki egyetem szemorvos-tanára, két napig Budapesten időzött, régi barátja, Goldzieher Vilmos tanár látogatására. Az amerikai tudós itt tartózkodását felhasználta arra, hogy Goldzieher tanár vezetése alatt meglátogassa a különböző szemészeti klinikákat. Knapp tanár, ki most Észak-Afrikát, Palesztinát és a Balkán-félszigetet beutazta, Becsen és Párison át visszautazik New-Yorkba.“ (Magyar Nemzet.) — Tscherninget a lemondó Javál helyére a látás physiologiájának tanulmányozására szolgáló laboratórium igazgatójává nevezték ki. — Amerikában törvényjavaslatot nyújtottak be az Egyesült Államok törvényhozásához, melyben a könyv- és újságkiadókat kötelezni kívánják, hogy bizonyos nagyságú nyomtatásnál kisebbet ne készíthessenek. — Berenstein dr. fiatal orosz szemész és Berger dr. a szemészet történetének buzgó művelője meghaltak. Budapest, 1901. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető: Müller Ágoston), Dorottya-utcza 14. sz.
