Szemészet, 1901 (38. évfolyam, 1-6. szám)

1901-05-05 / 2. szám

1901. 2. sz.

ORVOSI HETILAP-SZEMÉSZET

21

ugyanaz s ugyanazon elv szerint készül. P. azonban a saját eljárását előnyösebbnek tartja, mert nagyobb lévén a seb, a hályog megszületését könnyebbnek véli. Azt is előnynek veszi a .Schulek módszere felett, hogy nem a kést forgatja meg, hanem a toldalékos gömbölyű rudat, mi által a corneát kevésbbé zúzza, j Abban a nézetben van, hogy e módszerrel az iriselöeséseket minden eddiginél jobban lehet majd elkerülni s hivatkozik Scliuleknek 135 esetére, melyben egy irisprolapsas sem volt. (Ez j tévedés, mert tényleg többször fordult elő iriselöesés és becsípődés ; Schulek tanár már évek előtt elhagyta ezen műtétmódot s | a biztosabb sikert nyújtó Graefe-féle módszerhez tért vissza. Ref. j Zeitschr. f. Augenhk. V. B. 4. H.) Leitner Vilmos dr. |

Szemészeti közlemények. Heuse dr. egészségügyi tanácsos Eiberfeldröl a salicylsavas nátronban olyan szert lát, mely ha egészben nem is képes a sympathiás gyuladást megszüntetni, mégis tapasztalatai alapján, hatalmasan elősegíti a gyógyulást. Három esetben | a gyuladásos tünetek aránylag rövid idő alatt engedtek s a ; betegek közepes látással meggyógyultak, egy esetben eredményt j nem látott. Szerinte a salicylsavas nátron és ehhez hasonló készít- j mények valamely módon meggyöngítik vagy elpusztítják a beteg- j séget okozói baktériumokat.

Ugyancsak H. azt észlelte, hogy cylindrikus üvegek, melyek i a távolba nézésnél kitünően szolgálnak, közelnézéshez nem alkal- ; masak. Ezt onnan magyarázza, hogy némely ember szeme a közeire való nézéskor szükséges összetérítésnél tengelye körül befelé fordul; csak egy ízben látott kifelé fordulást. Ha tehát az üvegeket hasonló értelemben szintén elforgatjuk, a közelnézéshez is alkalmassá tesszük.

H. két nővérről tesz említést, kiknél a degeneratio pigmen- j tőén retinae ismert tünetei minden kétséget kizáró módon nyilvánultak, de míg az egyiknél a betegséget jellemző csontsejtalakú pigmentet látta, addig a másiknál annak nyomát sem találhatta, jóllehet a szemfenéki lelet egyebekben teljesen hasonló volt. j

Ebből azt következteti, hogy e pigment jelenléte nem okvetlen szükséges kellék. (Centralblatt für Augenli. 1901. IV.)

A holocain hasznavehetőségéről ir Zirm E. dr. olmützi orvos.

1° o-os oldatokat használt (holocain., cocáin, muriat., ää O'01:10) s meg van róla győződve, hogy tisztán ennek köszönhette 124 hályogkivonásának complicatiok nélkül való kimenetelét. Oldata jobban érzéstelenít, mint akár a cocáin egymagában. Kiválónak bizonyult subconjunctivalis injeetiókra, midőn gyuladt fájdalmas szemekkel volt dolga. A kötöhártyazsáknak előzetes érzéstelenítése után a Lüer-féle fecskendő tűjével a cornea felső belső

vagy felső külső szélénél beszúrt a conjunctivába s a tű hegyét a kötőhártya alatt a cornea felső széléig előretolva, csak ezután engedett ki a fecskendőből pár cseppet. Az operálandó területen sohasem szúrt be, mert az esetleg keletkező, bár csekély vérzés is, zavarólag hathat a műtétnél. Befecskendés után néhány perczig várakozott, hogy a kötöhártya alatti folyadék eloszolhasson vagy pedig a felső szemhéjjal való enyhe dörzsölgetéssel segítette azt elő. Ezt az eljárást 12 ízben alkalmazta s az eredménynyel mindenkor teljesen meg volt elégedve. Bőr alá fecskenkendésre is használta különböző szemhéjszéli operálásoknál. Ekkor a tűt a külső zúg bőre alá szúrja, a bőr alatt a túloldali szemzugig előretolja s a tű kihúzása közben engedi a bőr alá a folyadékot. Egy fecskendőnél többet (O’Ol gm. holocain) sohasem használt. Mérgezést sohasem látott. (Centralblatt für prakt. Augen- j heilkunde 1901. április.) Barlny János dr. I

í

Folyóiratok átnézete.

Archiv für Ophthalmologie, 1901. LII. к. 1. füzet. Groenouw: Újszülöttek szemgyuladása. Römer: Kísérleti vizsgálatok az abrin(jequiritol-) immunitást illetőleg. Hess: Az alkalmazkodási képességről. Fick: Az astigmások alkalmazkodásáról.

Archiv für Augenheilkunde, 1901. ХГ.П. к. 4. füzet. Schreiber:

A szemtckei kötöhártya syphilises papuláinak két esete. Tűr к: Szemészeti czélokra szolgáló mágnesekről. Ischreyt: A lencse subluxatiok okozta következményes glaucoma kórboncztana. Ónkén : A hályogok különféle alakjairól. XLIII. к. 1. füzet. Meller: A sclerotoraia posterior után keletkező hegek szövettana. Mahlakoff: Adatok a Meibom-féle mirigyek idiiit genyes gyuladásának bacteriologiájához. Schilling: Adatok a retina véredény anomáliái és kötegképződéseinek kórtanához. Richter:

A látóideg villamos ingerlékenységének törvénye. Pergens: További megjegyzések Fukalának a fénytörés és a szemészetről közölt czikksorozatához. Landsberg: Két ritka kimenetelű súlyos sérülés esete.

Klinische Monatsblätter für Augenheilkunde, 1901. 1. szám. Lange : Újszülöttek sugárizmának boncztana. Kedden : A diplobaeillus okozta kötőhártyagyuladásról. Pergens: Angioma conjunctivae. 2. szám. Wassiljeff és Andogsky : Kísérleti adatok a hályog reclinat iojához. Haitz: Subconjunctivalis injectiokról. Laas: Meningitis következtében beállott múló vakság egy 5 éves gyermeknél. Murakami: Adatok a retina edényeinek megbetegedéséhez leukaemia kíséretében. Blaschek: Lencsetömegek felszívódásának szokatlan módja phakolysis után. Lesshaft: A kötöhártya többszörös fibromáinak esete. 3. szám. Pick: A retina elváltozásai chronikus anaemiánál. Eliasberg: Adatok a dacryocystitis congenita kérdéséhez. Lange: Az újszülött szemének boncztana. II. Suprachorioideális űr. Zonula Zinni. Ora serrata s a látóideg ú. n. physiologiás excavatioja. Capellini: A cornea daganatairól. Straub: A trachoma fertőző képességéről.

Zeitschrift für Augenheilkunde, 1901. V. к. 1. füzet. Fuchs: А keratoplastikáról. Hasch : Corticalis hemianopsia és alexia esete. Pergens: A kötöhártya zsugorodása psoriasis után. Feilchenfeld: A spontan idült iridochorioiditisröl. Grünholm: Az intraocularis nyomásemelkedés befolyása a szem vértartalmára. Treutler: A fénytörés megváltozása a lencse eltávolítása után s a mintaszem optikai állandói. 2. füzet. Peters: A tetaniára és hályogképzödésre vonatkozó újabb adatok. Wolff: Szemtükri vizsgálatok villamos szemtükörrel. II. rész : Az ideghártya focalis megvilágításáról. Wuestefeld: Retinitis punctata albescens esete. Feilchenfeld : Az ideghártya közepének szokatlan megbetegedése. Béri: Adatok a szerűtekét körülvevő dermoidcysták szövettanához. 3. füzet. Fuchs E.: A centrális fekete folt myopiánál. Silex: A corneának nitronaphthalin okozta elzavarodásáról. Stoewer: A traumás leneseluxatiok prognosisa és therapiája. Kimpel: Virulens diphtheriabacillusok nélkül keletkezett súlyos conjunctivitis crouposa esete mindkét cornea gyors elpusztulásával . Ginsberg: A rendellenesen fejlődött retina-ránezokban található epithelialis glioma-fészkekröl. Weill: Öregkori hályog spontan felszívódásának esete.

Centralblatt für Augenheilkunde, 1901. 1. szám. Fehr: Ismétlődő fiatalkori ideghártya- és üvegtesti vérzésekről. 2. szám. Mendel: Az orr megbetegedéseiből származó szem-, illetve látóidegbajok. Fehr: Ismétlődő fiatalkori ideghártya- és üvegtesti vérzésekről. (Vége.) 3. szám. Biihr: A szemgolyó kifejtéséről. Goldzieher: Jodoform-pálczikák bevezetése az elülső csarnokba. Goldzieher: Diabetes okozta gonyes iritis következményes glancoméval. Reuss: A szarúhártya erosioi és következményes állapotairól.

Archives d’ophthalmologie, 1901. 1. szám. Coppez: Endothelioma interfasciculare chorioideae. Hocquard: Az iris syneehiáiról. Bull : Az összetérítés és alkalmazkodás meghatározása stereoskoppal. 2. szám. Trousseau: A szemhéjak köszvényes eredetű oedemájáról. Brüch: A trachoma földrajzi elterjedettsége Algírban. Sehoen: Az emberi szem alkalmazkodási képessége. Leroux: A hydrargyr. bijod. olajos oldatairól. 3. szám. Abadie: A ganglion cervicale supremum kiirtásának indicatioi glaucoma eseteiben. Péchin : A látásélesség törvényszéki orvostani szempontból. Coppez: Endothelioma interfasciculare chorioideae. (Folytatás és vége.)

Annales d’oculistique, 1901. 1. szám.Mutermilch: A nyákhártyalebeny rögzitése marginoplastiea eseteiben. Bourgeois: Az öregkori hályog operálása keratotomia lateralis útján. Jeoleff: Az elülső csarnok hiánya esetén végzendő iridectomiáról. 2. szám. Rogman: Az epibulbaris daganatokról. Sulzer: A látásélesség törvényszéki orvosi szempontból. Gonin: Gyűrüalakú scotoma degoneratio pigmentosa retinaenél. 3. szám. Lagrange: Tengerinyúl szemének átültetése emberi szemüregbe. Pansier: A subconjunctivalis hályogkivonásról. Trousseau: Hályogmíítét utáni halál. Lor : Koponyaalapi törés a nyakszirti lebeny sérülésével; kétoldali múló ophthalmoplegia interna s maradó baloldali paracentralis scotoma. Trousseau : A hályog spontan felszívódásának esete. Bitsos: Harmadik szemhéj esete.

Revue générale d’ophthalmologie, 1901. 1. szám. Bandry és Carrih-e: A szemhéji kötőhártya haemato-lymphangiomájának egy esete.

Recueil d’ophthalmologie, 1901. 1. szám. Bouchart: A szem zúzódásáról s az általa okozott fénytörési zavarokról. Galezowski: A könyutak megbetegedéséről és a következményes bajokról. 2. szám. Sendral: Fülbevalóktól okozott szembajok. Valois: Olomszilánk okozta ritka sérülés a szemen.

The ophthalmic Rewiew, 1901. 1. szám. Foggin: Epicanthus.

2. szám Snell: Cocain okozta aeut glaucoma. 3. szám. Nettleship: Veleszületett szóvakság (a beszéd elsajátításának képtelensége) esete.

The american Journal of Ophthalmology, 1901. 1. szám. Alt: Ártalmatlannak látszó enucleált szem szövettani vizsgálatának eredménye. Alt: Chinin-amaurosis esete. Wecker: A selerotomia és iridectomia combinatioja. Abadie: A glaucoma ellenes iridectomiáról. 2. szám. Bruns: Klinikai esetek. Moulton : Chinin-amaurosis. Fage : Opticociliaris resectio glaucoma absolutum eseteiben.

Centralblatt für Gynäkologie, 1901. 1. sz. Engelmann : Protargol a Credé-féle szembecseppentésnól.

Wiener medizinische Wochenschrift, 1901. 2. sz. Wachtier:

Szemorvosi közlések. 3. sz. Elschnig: Szemészeti közlések. 6., 7., 8. és

9. sz. Mayer : A conjunctiva-zsákból kiinduló fertőzés. 13. sz. Elschnig: A muse. rect. inf. sinister tenotomiája a musc. obi. sup. dext. veleszületett paresisénél.

Deutsche medizinische Wochenschrift, 1901. 2. sz. Ziegler: Szemgyakorlatok a tornatanítással kapcsolatban.

Journal médical de Bruxelles. 1901. 2. sz. Coppez : Megjegyzések a szemprothesisröl.