Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1900-01-28 / 1. szám
10 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1900. 1. sz. izgatja — határozottan mellőzendő. Kerestek tehát oly conservativ műtétet, mely a szemhéjszőrtelepet kiméivé, ezt csak bizonyos távolságba hozza a szarúhártyától. Ezen irányban az első rationalis kísérletet Arit tette, ki ! Flarertől az intermarginalis metszést kölcsönözte s az ily módon lazított szemhéj szőrteíepet a szemhéjbőr megrövidítése által ! emeli. Az intermarginalis seb behegedése folytán a szemhéjszőrtelep ismét lehuzatik ugyan, de a granulatiós szövet bi- j zonyos intercalaris anyagot képez, mely a szemhéj mellső j lemezét (a szőrtelepet) némi távolságban tartja a hátulsótól (a porcztól), azaz a szemhéj intermarginalis szélét kissé szélesbíti — de nem mindig a kellő mérvben. Onnan jött az, hogy egyes J vad szőrök áttörték ezen intercalaris anyagot és ismét a szárú- i hártya felé irányultak, vagy hogy ha a hátulsó lemez a műtét után még csak kissé hátrafelé húzódott, az egész szőrsor ismét j befelé fordult — nem említve az Arlt-féle műtét kisebb hátrányait, úgymint hogy a szemhéj rövid és ráncztalan volta mint kosmetikus fogyatkozás éveken át fennállott (későbben nyúlik ugyan a bőr és többé-kevésbbé pótolja a hiányt); hogy továbbá különösen nagyon hosszú szemhéjrésnél ennek becsukását is hiányossá tette, és hogy végül a zugokban a szőrtelep emelése még akkor sem volt mindig kielégítő, ha Arit j erre vonatkozó előírása szerint a bőrkimetszés a zugokat túl is haladta. Ha azonban ezen műtét általában későbbi időre nézve | nem volt eléggé megbízható, úgy mégis elég gyakran nyertünk ! általa szép eredményeket és csak néhány hónappal ezen sorok megírása előtt volt alkalmam egy nőt viszontlátni, kinél 19 év- j vei ezelőtt végeztem Arlt-Ше transplantatiót és az eredmény még most is tökéletes, míg a másik szemen, hol még azelőtt maga a mester végezte volt a szóban lévő műtétet, már néhány év múlva recidiva mutatkozott. Sokkal hathatósabb lett a műtét az 1879. év óta Bouchon, Wecker és Kostomiris által és 1884 óta általam is gyakorolt | azon módosítás folytán, hogy az intermarginalis és a harántmetszés megejtése és a felső sebszél aláásása után a szemhéjszőrtelepet tartalmazó hid a tarsus felső (domború) széléhez, vagy még feljebb a fascia tarso-orbitalishoz lett varrva. Ez által a szőrtelep sokkal magasabb és biztosabb rögzítési pontot | nyert; az intermarginalis seb jobban és hosszabb időn át | tátongott és a dúsabb granulatiós szövet vastagabb intercalaris anyagot nyújtott, úgy hogy a recidiva kevésbbé volt lehetséges; a szemhéjbőrből pedig vagy semmi sem távolíttatott el, vagy csak esetleg fölösleges keskeny csík. A szemhéj szélnek a tarsushoz vagy a fascia tarso-orbitalishoz való varrását különben — a sebbe eső sphincter-rostok | eltávolítása mellett — Anagnostakis, Chronis és Hotz külön mód gyanánt, azaz az intermarginalis metszés nélkül is gyakorolták és ezen módnak magam is elég gyakran veszem jó hasznát, ha a szemhéjszőrtelep nem annyira a belső szél lecsiszolása, hanem inkább entropium spasticum folytán jut a szarúhártyára, vagy ha a felső szemhéjon (más intézetekben végzett) Flarer-műtét után beállott entropiumot kell igazítanom, j Nagy fordulat állott be a distichiasis műtétek terén, mikor a nyolczvanas években az intermarginalis plastikával kezdtek foglalkozni. Minthogy —- így gondolkoztak — a felemelt mellső lemez, illetőleg szőrtelep az intermarginalis granulatiós szövet zsugorodása által régi helyére visszahúzatik, a két lemez közé valami intercalaris anyagot kell rakni, mely a mellső és hátsó lemez közé benőve ezeket eléggé távol fogja tartani; egymástól. Úgy Waldhauer (1882) az Arlt-féle műtétnél a felső szemhéjból kimetszett bőrcsíkot az intermarginalis sebbe rakta. De már 1874-ben Spencer Watson zug melletti partialis distichiasist úgy operált, hogy a partialis intermarginalis metszés után csíkot vágott ki a felette levő bőrből, de olyképpen, hogy ezen csík a zugban összefüggésben maradt a többi bőrrel és ezen egynyelű lebeny azután helyt cserélt az alapjáról szintén lefejtett szőrteleppel. Jakobson ezen módot továbbfejlesztve tökéletes trichiasis- vagy distichiasisnál is igénybe vette; a bőrcsíkot azonban a halántékról vette. Vossius, Jakobsonnak volt assistense, visszatért Spencer Watson módjához és totális dis- í tichiasisnál az egész intermarginalis metszésnek megfelelő hosszú csíkot a szemhéj bőréből vette. Míg tehát Waldhauer nyélnélküli bőrcsíkot ültetett be az intermarginalis sebbe, addig Jakobson és Vossius ezen czélra nyeles csíkot használtak. Midőn 1898. évben a szt. István-kórház trachoma osztályának vezetését átvettem, Vossius módját cultiváltam, de azon eltéréssel, hogy nagy súlyt fektetvén arra, hogy a szemhéjszőrtelep erősen legyen felfelé rögzítve, ezt a fascia tarsoorbitalishoz varrtam.1 Ennek kétféle előnye van : az intermarginalis seb ugyanis jobban tátong és szükségtelen a beplántálandó csíkot, a mint ezt Vossius teszi, 5—7 öltéssel oda varrni, továbbá pedig — és ez szerfölött fontos — az új és széles intermarginalis szél nem fordul oly könnyen befelé, mintha a szemhéjszőrtelep említett rögzítése meg nem történt volna. A szerint, a mint a trichiasis vagy distichiasis a külső vagy belső zugban volt nagyobbfokú, tehát ott a szőrtelep nagyobb emelését kívánta, az átültetendő bőrcsík nyelét is majd a külső, majd pedig a belső zugba helyeztem el. Későbben Scimeni szerint a bőrcsíkot mindkét zugban összeköttetésben hagytam a többi bőrrel ésjfmintegy sapkaszíjat lehúztam az intermarginalis sebbe. Az eredmények kitűnőek voltak. Akár Vossius, akár Scimeni szerint jártam el a bőrcsíkkal, ez minden odavarrás nélkül mindig kifogástalanul benőtt az intermarginalis sebbe és 8—10 nap múlva a beteg el is hagyhatta a kórházat. De két hátránya volt ezen műtétnek, és pedig a körülményes volta és a lanugines, melyek, ha nem is mindig, de elég gyakran persistálnak a most már intermarginalis szegélyt képező bőrcsíkon és kellemetlen érzést idéznek elő. Az sem tetszett nekem, hogy néha az átplántált bőrcsík megvastagszik és az intermarginalis szegélyen laza bőrredőt képez. Kerestem tehát oly műtétet, mely kivitelében egyszerűbb, eredményében pedig tökéletesen biztos legyen. A mellső lemeznek felfelé való rögzítését nem akartam feláldozni; de nem látszott szükségesnek, hogy e miatt az intermarginalis metszés után a szemhéj széltől 4— 5 magasságban a haránt metszést ejtsem, mely a szemhéjszőrtelepet híddá változtatja át, mely híd azután a fascia tarso-orbitalishoz varratik. Ugyanezt érhetem el — igy gondolkoztam —, ha az intermarginalis metszést fölfelé folytatom, azaz a szemhéjnak két lemezre való hasítását végzem egészen a nevezett fasciáig és azután a mellső lemezt, azaz a szemhéj bőrét (a felső szemhéjnál) felfelé tolva, ennek szélét, tehát a szőrtelepet közvetlenül a fasciához rögzítem. Ez nemcsak sokkal egyszerűbb mint az előbbi eljárás, hanem az intermarginalis plastikára, azaz idegen anyag beplantatiójára az intermarginalis sebbe szabadabb, úgy szólván kényelmesebb mezőt nyújt. Ezen előnyt felhasználva, már nem is kell bőrcsíkot beplántálni, melynek laúugói kellemetlenek lehetnek, hanem ezen szabad mezőn Thiersch-féle epidermiscsík is laposan fog feküdni és oda nőni. 1896 óta tehát a következő módon járok el: A blepharostat beillesztése után az intermarginalis metszést ejtem meg, mely után — a meddig a blepharostat még a nagyobb vérzést megakadályozza — pontosan megvizsgálom a hátulsó lemezt arra nézve, vájjon szőrhagymák nem maradtak-e hátra. Azután kiveszem a blepharostatot, a szemhéj külső és belső határán — az utóbbinál a könypont előtt, illetve ettől kifelé — 1 cm. hosszú függélyes metszést ejtek a bőrön át (1. 1. ábra), mire az intermarginalis metszést, illetőleg a szemhéjnak két lemezre való osztását egészen a fascia tarsoorbitalisig folytatom. Most a szőrtelepet tartalmazó mellső lemezt fölfelé (az alsó szemhéjon lefelé) tolom a porcz domború szélén túl, hol a fascia tarso-orbitalishoz három öltéssel rögzítem. Az öltéseket olyképen végzem, hogy míg az assistens 1 L. Feuer: Distichiasis-míitétek ; Gyógyászat: 189^, 38. sz. és Feuer: Distichiasis-Operationen Schulek : „Ungar. Beiträge zur Augenheilkunde1- czímíí müvében. I. Bd. 1895.
