Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1900-01-28 / 1. szám

1900. t. sz. ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET. 11 az egyik kézzel a bőrt felfelé húzza, a másik kézzel pedig a spatulát a szemhéj mögött tartja, a Blömer-féle csipeszszel a fascia tarso-orbitalist mindenek előtt közepén jó mélyen meg­fogom és keresztül vezetem a két tűvel ellátott fonalat; ugyanezt teszem a szemhéj külső és belső részében is (1. 2. ábra). Miután ilyformán mind a három fonal a fascia tarso-orbitalisba be lett fek­tetve, ismét előbb a középső fonal, azután a többi két fonal két-két tűjét átszúrom a mellső lemezen közvetlenül a szőrök felett, hol azután a fonalak könnyedén cso­­móztatnak. Ily módon a szemhéjszőr­­telep egyelőre egészen a tarsus domború szélén túl emeltetett, úgy hogy a tarsus meztelenül fekszik előttünk (az esetleg rajta levő izomrostok nagyjában eltávo­líttatnak). Ha a műtétet most be is fejeznők, az eredmény úgy is biztosítva volna. A porczon dús granulatio áll be, melynek zsu­gorodása, miután a fonalak az ötödik vagy hatodik napon el lettek távolítva, a szemhéjszőr­­telepet ismét le-, illetve felhúzza ugyan, de marad annyi intercalaris anyag a szemhéjszőrt elep és a tarsus széle közt, hogy a szemhéjszél elegendő intermarginalis szegélyt nyer és a szőrök rendes irányban maradnak. Mindamellett ez eredmény tökéletes biztosítása czéljából a későbbi esetekben, a meztelen porczra még transplantatiót is végeztem; de erre, mint már említettem, a lanugines miatt nem tökéletes bőrcsíkot vettem, hanem csak Thiersch-féle epidermiscsíkot a felkar biceps tájáról. Ezek — úgyszólván kivétel nélkül — oda nőnek és intercalaris zónát képeznek a szemhéjszőrtelep és a porcz ciliaris széle közt. Minthogy azonban a tarsusra fektetett epidermiscsík többé nem zsugorodik, sőt szélesedik, ennek folytán túlered­mény elkerülése czéljából nem az egész porczseb fedendő, hanem 2—3 mm. széles csík a felvarrt szemhéjszőrtelep mellé fektetendő le (1. 3. ábra). Ha ezen elhelyezéssel várunk, míg a vérzés megszűnik, akkor a csík minden rögzítés nélkül biztosan nő oda. De ha a esik eset­leg el is csúszik, az eredmény még akkor is tökéletes, mert csakis a porcz széléig csúszik, a hová későbben a fonalak kivétele után a porcz mez­telen részén beálló granulatio zsugo­rodása következtében úgy is jut. Az epidermiscsík helyett Millin­gen ajánlatára az alsó ajakból kivá­gott nyákhártyacsikot is szoktam át­ültetni, a meztelen porczra, mely csík a szemhéjszélt lágyabbá és gömbö­lyűbbé teszi, de még azon előnyt is nyújtja, hogy, ha a porcz későbben esetleg visszahúzódik, magával rántva az implantalt ajakcsíkot, akkor csak nyákhártya jut be a szemhéj belső felületére és pótlást képez a retrahált porezért. Érdekes akkor látni, hogy az ajakcsík derékszögben áthajlik s így éles belső szemhéjszélt képez, mely lágy voltánál fogva a szarúhártyát sehogy sem izgatja. Másrészt az ajaktransplantiónak azon hátránya van, hogy a szemhéjszél sokáig vastagabb és vörös maradt, és azért ott, a hol a porcz visszahúzódásától nem kell tartani, ezentúl is inkább az epidermiscsíkot fogom átültetni, mi mellett a beteg az ajaksebzés kellemetlenségeitől is mentve marad. 3. ábra. 2. ábra. Az 1898. május 4-dikén tartott ülésen a közkórházi orvostársulatban a most említett módon operált egyéb betegek közt bemutattam egy román nőt is, kinél himlő következtében mindkét szemen, úgy az alsó, valamint a felső szemhéjon is distichiasis állott volt be. Más intézetben a négy szemhéjat állítólag már nyolezor operálták; de mikor nálunk felvétetett, mind a négy szendiéjszéle egészen éles volt és részint e szél­ből, részint pedig a szélen túl a kötőhártyából is jöttek ki a ritkult szőrök. Nem annyira ezen kevés szőrök kímélése, mint inkább az éles szélek javítása czéljából végeztem három szem­héjon Flarer helyett az épen leirt transplantatiót és pedig a jobb felső szemhéjon ajakcsikot ültettem a tarsusra, a jobb alsó és a bal felső szemhéjon azonban epidermiscsíkot, mig a bal alsó szemhéjon az összehasonlítás kedvéért Flarer-féle műtétet hajtottam végre. Saját ajka helyett egy betegnél a felső és egy másiknál az alsó szemhéjon házinyúl szájából vett nyákhártyát transplan­­táltam, mely mindkét esetben tökéletesen odatapadt ugyan, de a legközelebbi napokban mégis lefoszlott.1 1896. év óta végeztem a fent leirt műtétet: intermargi­nalis transplantatio nélkül a felső szemhéjon 6, az alsón 9-szer, epidermiscsík átültetésével a felső szemhéjon 18-szor, az alsón 4-szer, ajakcsik átültetésével a felső szemhéjon 14-szer, az alsón 1-szer, és végül házinyúl ajakcsík átültetésével a felső és alsó szemhéjon 1—1-szer, összesen tehát a felső szemhéjon 39-szer és az alsón 15-ször. Az alsó szemhéjon ritkábban vé­geztem a conservativ műtétet, mivel ennél még sem irtózom annyira a Flarer-műtéttől, azaz a szemhéjszőrtelep tökéletes eltávolításától; de akkor széles bőrcsíkot vágok ki, hogy ké­sőbbi entropiumnak elejét vessem. Messzire vezetne, ha ezen műtéti módot összehasonlíta­nám a fent nem említett nagy számú többi módokkal is; csak annyit óhajtok megjegyezni, hogy az általam gyakorolt mód, a mit jó trichiasis-műtét első követelményének tartok, a porcz és ezzel együtt a szemhéj természetes viszonyait legkevésbbé változtatja, és így a szemhéjszőrtelep hathatós emelése, vala­mint az intercalaris zona (szemhéjszegély) megteremtése által létrejött eredmény későbbre is tökéletesen biztosítva van. Azon műtéti módot, melynél ezen három feltétel egyike vagy másika hiányzik, későbbi időre nézve elég megbízható­nak nem tartom. Azért nem reflectáltam eddig sem a Jaesche, sem a Panas-féle vagy más oly módra, melynél a porezot bevágják és természetelleni állásba hozzák. Distichiasis partialisnál most is cultiválom az előbbi években (1. c.) bemutatott módokat. Ha ugyanis csak egyes „vad“ szőrök vannak jelen, akkor finom varrótűt szúrok be a szőr tüszőjébe és arra rá­vezetve a galvanocauter kacsát, kiégetem a tüszőt. Határozot­tan kerülendő más műtők azon eljárása, mely szerint a hegyes galvanocauterrel közvetlenül kiégetik a szőrt; ez a szemhéj­­szélen heges behorpadásokat idéz elő, melyek nemcsak eltor­zítok, hanem károsak is, a mennyiben a szomszédságban levő jó szőröket is rossz állásba hozzák. Ha azonban a vad szőrök sűrűén illetőleg sorban állanak egymás mellett, akkor ezen sornak megfelelőleg intermargi­nalis metszést ejtek és a lapos galvanocauterrel a mellső lemez hátsó felületét, hol a szőr hagymák látszanak, azután a porezot is gyengén edzem. Ha a vad szőrök könnyen kihúz­hatok, akkor a czél el van érve. Elég gyakran sikerül csakis ezek hagymáit roncsolni és a fölöttük álló jó szőröket észlel­hető veszteség nélkül megtartani. Az égetés helyén a szemhéj- ‘ szél inkább kissé megvastagszik, mi mellett a mellső lemez (szőrtelep) némileg vissza is húzódik. Úgy az acucauterisatio, valamint a most leirt intermar­ginalis cauterisatio ambulatorice is végezhető, mivel semmi­nemű utókezelést nem igényel. 1 1875. évben a bulbaris kötöliártyából melanotikus új képlet kimetszése után az állományhiányt házinyúl bulbaris kötőhártyája által pótoltam, mely odanőtt, ott meg is maradt, de nehány hét múlva kis csomóra zsugorodott össze.

Next

/
Oldalképek
Tartalom