Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)
1900-03-25 / 2. szám
36 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1900. 2. 82. Iritis van jelen. V = 20/20. 3 mm. hosszú, 2 mm. vastag vasdarab távolíttatott el. Kötés, néhány napig ágyban tartás, atropin. Hat nap múlva a beteg eltávozik. V — 30/2o. A másik esetben szintén 25 éves egyénnél január 27. vas jutott a szembe, látásélesség teljes a sérülés után. Kis mágnessel hasztalan kísérlet, e közben a csarnok vérrel megtelik, idegen test nem látható. Vér felszívódván, Haab-féle mágnessel sem sikerül eltávolítani a vasszilánkot. Február 18-dikán fényérzése feliil-beltil hiányzott. A második csoportba osztja «) hol az idegen test szemtükörrel látható, nagy mágnessel nem történt kísérlet, Ъ) a hol vasdarab biztosan van a szemben, de a magnes azt nem mutatja. Erre 3 esete van. Egyikben a vas a corneán, a pupillán, a lenesén hatolt át, a magnes nem mutatja. Enucleatio. A vas a selerában erősen van beékelve az opticushoz közel. A második esetben IV2 év óta van egy szög a szemben, a mely eddig békés volt. Tiz bét előtt kezdett fájdalmas lenni. Jelenleg irido-cyclitis, 2 mm. magas hypopium. Mágnessel negativ lelet. Enucleatio. A magnes a szemet erősen tartja, ha a begye corpus ciliare mögött volt. Harmadik ide tartozó esetében subacut iridochorioiditis volt jelen, a hol a mágnes szintén hatástalan. Enucleatio. E bárom eset mutatja azt, hogy igen erős magnes is képtelen az idegen testet kihozni, ha az erősen be van ékelve a szövetekbe. A harmadik csoportba egy esetet sorol, a hol a magnes negativ eredményt adott, azonban vas volt a szemben és gyógyulás következett be. 30 éves egyén november 30-dikán sérült, azonnal fájdalmak, látásromlás állott elő. 5 nap múlva pericornealis vörösség jelent meg. Cornea ép, iris elmosódott, kevés hypopium. Cystoid cornealis heg. Visus = V30- Kötés, atropin. Deczember 18-dikán elbocsátáskor V = 20/2oo. Márczius 23-dikán ismét jelentkezett teljesen halvány szemmel v = 2%o. A negyedik csoportba azon eseteket sorolja, a hol az idegen testet a Haab-magnes jelezte és ki is húzta. Ide tartozik a többi hét eset. Ezen esetek közül az egyikben a látás a műtét után 20/го volt. a másik esetben, a hol egy 6 mm. hosszú, 3 mm. széles és 1 mm. vastag vasszilánk távolíttatott el, gyógyulás következett be gyuladás nélkül v = Vs- Harmadik esetben a vaskivétel után 24 óra múlva panophtalmitis lépett fel, s 34 óra múlva enuclealni kellett a szemet. Negyedik esetben iritis, hypopium keletkezett a sérülés után, a mely az idegen test eltávolítása után megbékiilt, ötödik esetben inficialt vasdarab jutott a szembe, utána iridochorioiditis lépett fel, s eltávolítás alkalmával üvegtest esett elő. Hatodik esetben az idegen test eltávolítása után teljes javulás állott be. Hetedik esetben iridocyclitis volt jelen és a vasdarabot egy cornealis seben távolította el, mely után gyógyulás következett be. Ezen esetekből a szerző arra a conclusióra jut, hogy a Haabmagnes alkalmas különösen akkor, ha a vasszilánk az elülső csarnokban fekszik, a melyből, nevezetesen az iivegtestböl is elég jól lehet eltávolítani az idegen testet, a nélkül, hogy nagyobb sérülést okozna a szemen, föképen ha a corpus ciliare tájékát kerüljük. Ha a magnes a vasszilánkot már magához vonzotta, lehetőleg oly kis sebet készítünk, hogy üvegtest ne essék elő, mert ablatio retinae gyakori következménye a mágneses operatióknak, ha a szemüreget is megnyitottuk. (Archiv f. Augenheilkunde XL. 3.) Gabler Lajos dr. Nagy új alakú szemmágnessel tett kísérletről számol be Asmus dr. Düsseldorfból. A mágnes kétsarkú; egy középső patkóalakú részből és két szárból áll, utóbbiaknak elvékonyodó körülbelül 40°-ig egymáshoz közelíthető sarkaik vannak. Szükség esetén csak az egyik pólus is használható. A mágnes egy mg.-os vasrészecskét в1/* Ampére-áramerösség mellett, disznószem papillája szomszédságából egészen a szem egyenlítőjéig hozott; változatlan áramerősség mellett 2 mg. nehéz vasreszeléket 20 mm.-re, és 5 mg. nehezet 25 mm. távolságra vonzott. 10 mg. súlyút a papilla környékéről a mellső csarnokba húzott és végül sérült szemből vett 24 mg.-os vasrészecskét 28 mm. távolságból simán vont a sértetlen üvegtesten át. (Wiener med. Wochenschrift 1879. Nr. 5.) Barlay János dr. A holocain alkalmazása. Knapp a holocain értékéről következőkép nyilatkozik: a holocain épen olyan erélyes anaestheticum, mint a cocain, előnyei a következők: 1. gyorsabban hat, 1 °/o oldat a szarúhártyát Vs— 1 perez alatt érzésteleníti, ezért a sebkészítés után az iris érzéstelenítésére is felhasználható ; 2. a vérkeringést nem befolyásolja; 3. nem szárítja ki olyan nagyon a szarúhártyát. Knapp ezért a cocaint holocainnal helyettesíti, különösen idegen testek eltávolítása czéljából dicséri. Fájdalmas szemgyuladások eseteiben a holocain alkalmazható, míg a cocain nem. Maga a holocain erélyes antisepticum, ezért szemben a cocainnal nemcsak érzéstelenítő:, hanem gyógyszer is. (Archiv für Augenheilkunde LX. 4.) G. E. A hideg és meleg borogatások hatása a szemhőmérsékére. Hertel jénai magántanártól. Silex (1893) és Griese (1894) hasonló tárgyú munkáinak merőben ellentétes nézetei ösztökéltek szerzőt felderítő kísérlet sorozatának végzésére, melyről részletesen, s tabellám kimutatásokat is mellékelve számol be. Méréseit a kevésbbé megfelelő thermoelem helyett, erre külön construált hőmérővel végezte, részben emberen, s részben házi nyulakon. Kísérleteit 0°, 15° és 55° hőfokú vízzel végezte 4* perczenként változtatott compressek segélyével. A conjunctivazsák hőmérséke 0°-nyi borogatásnak (/i-ed órai alkalmazásánál maximalis 4'5°-al, 15°-nyi borogatásnál maximalis 2°-al esett, 55°-nyinál pedig legfeljebb l‘6°-al emelkedett. Vizsgálatának eredményei ekként összegezhetők. Állandó hőfokú folyadékok ugyanegy idő alatt egyenlő maximalis (hőemelő vagy sülyesztö) hatást gyakorolnak a conjunctivazsák hömérsékére, akár normálisak, akár alteráltak a vérkeringési viszonyok; s ha e hőhatások már beállottak utólagos keringési változások nem módosítják a fennálló hőfokot. Élő szövet hőfokát bizonyos maximumon túl emelni vagy sülyeszteni nem lehet, de ha a véráram hiányzik, e határértékek távolodnak egymástól. Általában a szövetek hömérsékének külső faktorok által való növelése vagy csökkentése azoknak vezetőképességétől, valamint az edények idegreflectorikus szűkülésétől és tágulásától van függővé téve, s ez általános szabály a szemre nézve is érvényes. A fenti tapasztalati tények az orbita hömérséki viszonyaira nézve is teljes mértékben fennállanak, s az orbitának a bulbusban kitűnő hővezető közege akad, a mint ezt nyálon végzett kísérletek igazolják. Ezek alapján Hertel feljogosítva érzi magát, hogy Silexxel ellentétben Giese nézetét, mint helyeset, kísérleteinek positiv eredményeivel támogassa. (Graefe’s Archiv für Ophthalmologie XLIX. 1.) Bradách Emil dr. Uj vizsgálati módszerek. Prof. Dimmer összeállítása. Hippel a tluorescint a Descemet-hártya endotheljének elváltozásai meghatározására használta fel. Ha kísérleti állatoknál kampóval megsértjük a Descemet-hártyát s a conjunctivazsákba tluorescint cseppentünk i/z-l perez múlva a sérülés helye zöldre festetik. Hippel kísérletei kimutatták, hogy a Huorescin nemcsak a sérüléseket, hanem a megbetegedett endothelt is megfesti, így pl. keratitis parenchymatosánál, és pedig úgy a betegség kezdetén, mint annak tovahaladásánál kapott zöldre festett helyeket, miből arra a következtetésre jut, hogy a keratitis parenchymatosa a hátsó corneafalból indul ki, s hogy primaer homály a csarnokvíz behatása útján áll elő. Még két érdekes esetet említ fel Hippel, melyek közül az egyikben buphthalmus congenitus, a másikban pedig veleszületett cornealis homályok voltak jelen. Mindkettőnél a cornea mélyebb rétegeiben intensiv zöld színeződést kapott, mit ö egy a cornea hátsó felületén lévő fekélyből (ulcus internum) magyaráz, s ezzel kapcsolatban utal arra is, hogy keratoconusnál ezen eljárással, esetleg annak korai stádiumában lehet majd endothel elváltozásokat kimutatni, s ezzel Panas és Elschnig nézetét támogatni. Thorner azon eljárásokról értekezik, melyekkel tükrözésnél a cornealis reflexeket lehet kikerülni ; ö e czélra egy stabil szemtükröt szerkesztett, mely azon alapszik, hogy a fény a pupilla egyik felén lép a szem belsejébe, s a szemfenékről reflektált fény a pupilla másik felén hatol ki. Az ekkép szerkesztett tükörrel tényleg teljesen cornealis reflex nélküli kép nyerhető, melynek nagysága megfelel egy egyenes kép nagyságának. Neustütter egy új skiaskopot hoz javaslatba. Az egész eszköz egy rúdból áll, melyen oldalt karikák vannak elhelyezve az üvegek befogadására; az egész szerkezet egy fél meter hosszú
