Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1900-03-25 / 2. szám

36 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1900. 2. 82. Iritis van jelen. V = 20/20. 3 mm. hosszú, 2 mm. vastag vas­darab távolíttatott el. Kötés, néhány napig ágyban tartás, atropin. Hat nap múlva a beteg eltávozik. V — 30/2o. A másik esetben szintén 25 éves egyénnél január 27. vas jutott a szembe, látás­­élesség teljes a sérülés után. Kis mágnessel hasztalan kísérlet, e közben a csarnok vérrel megtelik, idegen test nem látható. Vér felszívódván, Haab-féle mágnessel sem sikerül eltávolítani a vas­szilánkot. Február 18-dikán fényérzése feliil-beltil hiányzott. A második csoportba osztja «) hol az idegen test szemtükörrel látható, nagy mágnessel nem történt kísérlet, Ъ) a hol vasdarab biztosan van a szemben, de a magnes azt nem mutatja. Erre 3 esete van. Egyikben a vas a corneán, a pupillán, a lenesén hatolt át, a magnes nem mutatja. Enucleatio. A vas a selerában erősen van beékelve az opticushoz közel. A második esetben IV2 év óta van egy szög a szemben, a mely eddig békés volt. Tiz bét előtt kezdett fájdalmas lenni. Jelenleg irido-cyclitis, 2 mm. magas hypopium. Mágnessel negativ lelet. Enucleatio. A mag­nes a szemet erősen tartja, ha a begye corpus ciliare mögött volt. Harmadik ide tartozó esetében subacut iridochorioiditis volt jelen, a hol a mágnes szintén hatástalan. Enucleatio. E bárom eset mutatja azt, hogy igen erős magnes is képtelen az idegen testet kihozni, ha az erősen be van ékelve a szövetekbe. A harmadik csoportba egy esetet sorol, a hol a magnes negativ eredményt adott, azonban vas volt a szemben és gyógyulás következett be. 30 éves egyén november 30-dikán sérült, azonnal fájdalmak, látásromlás állott elő. 5 nap múlva pericornealis vörösség jelent meg. Cornea ép, iris elmosódott, kevés hypopium. Cystoid cornea­lis heg. Visus = V30- Kötés, atropin. Deczember 18-dikán elbo­csátáskor V = 20/2oo. Márczius 23-dikán ismét jelentkezett teljesen halvány szemmel v = 2%o. A negyedik csoportba azon eseteket sorolja, a hol az idegen testet a Haab-magnes jelezte és ki is húzta. Ide tartozik a többi hét eset. Ezen esetek közül az egyikben a látás a műtét után 20/го volt. a másik esetben, a hol egy 6 mm. hosszú, 3 mm. széles és 1 mm. vastag vasszilánk távolíttatott el, gyógyulás következett be gyuladás nélkül v = Vs- Harmadik esetben a vaskivétel után 24 óra múlva panophtalmitis lépett fel, s 34 óra múlva enuclealni kellett a szemet. Negyedik esetben iritis, hypopium kelet­kezett a sérülés után, a mely az idegen test eltávolítása után megbékiilt, ötödik esetben inficialt vasdarab jutott a szembe, utána iridochorioiditis lépett fel, s eltávolítás alkalmával üvegtest esett elő. Hatodik esetben az idegen test eltávolítása után teljes javulás állott be. Hetedik esetben iridocyclitis volt jelen és a vasdarabot egy cornealis seben távolította el, mely után gyógyulás következett be. Ezen esetekből a szerző arra a conclusióra jut, hogy a Haab­­magnes alkalmas különösen akkor, ha a vasszilánk az elülső csarnokban fekszik, a melyből, nevezetesen az iivegtestböl is elég jól lehet eltávolítani az idegen testet, a nélkül, hogy nagyobb sérülést okozna a szemen, föképen ha a corpus ciliare tájékát kerüljük. Ha a magnes a vasszilánkot már magához vonzotta, lehetőleg oly kis sebet készítünk, hogy üvegtest ne essék elő, mert ablatio retinae gyakori következménye a mágneses opera­­tióknak, ha a szemüreget is megnyitottuk. (Archiv f. Augenheil­kunde XL. 3.) Gabler Lajos dr. Nagy új alakú szemmágnessel tett kísérletről számol be Asmus dr. Düsseldorfból. A mágnes kétsarkú; egy középső patkó­alakú részből és két szárból áll, utóbbiaknak elvékonyodó körül­belül 40°-ig egymáshoz közelíthető sarkaik vannak. Szükség esetén csak az egyik pólus is használható. A mágnes egy mg.-os vasrészecskét в1/* Ampére-áram­­erösség mellett, disznószem papillája szomszédságából egészen a szem egyenlítőjéig hozott; változatlan áramerősség mellett 2 mg. nehéz vasreszeléket 20 mm.-re, és 5 mg. nehezet 25 mm. távol­ságra vonzott. 10 mg. súlyút a papilla környékéről a mellső csarnokba húzott és végül sérült szemből vett 24 mg.-os vas­részecskét 28 mm. távolságból simán vont a sértetlen üvegtesten át. (Wiener med. Wochenschrift 1879. Nr. 5.) Barlay János dr. A holocain alkalmazása. Knapp a holocain értékéről követ­kezőkép nyilatkozik: a holocain épen olyan erélyes anaestheti­­cum, mint a cocain, előnyei a következők: 1. gyorsabban hat, 1 °/o oldat a szarúhártyát Vs— 1 perez alatt érzésteleníti, ezért a sebkészítés után az iris érzéstelenítésére is felhasználható ; 2. a vérkeringést nem befolyásolja; 3. nem szárítja ki olyan nagyon a szarúhártyát. Knapp ezért a cocaint holocainnal helyettesíti, különösen idegen testek eltávolítása czéljából dicséri. Fájdalmas szemgyuladások eseteiben a holocain alkalmazható, míg a cocain nem. Maga a holocain erélyes antisepticum, ezért szemben a cocainnal nemcsak érzéstelenítő:, hanem gyógyszer is. (Archiv für Augenheilkunde LX. 4.) G. E. A hideg és meleg borogatások hatása a szemhőmérsékére. Hertel jénai magántanártól. Silex (1893) és Griese (1894) hasonló tárgyú munkáinak merőben ellentétes nézetei ösztökéltek szerzőt felderítő kísérlet sorozatának végzésére, melyről részletesen, s tabellám kimutatásokat is mellékelve számol be. Méréseit a ke­­vésbbé megfelelő thermoelem helyett, erre külön construált hő­mérővel végezte, részben emberen, s részben házi nyulakon. Kísérleteit 0°, 15° és 55° hőfokú vízzel végezte 4* perczen­ként változtatott compressek segélyével. A conjunctivazsák hő­­mérséke 0°-nyi borogatásnak (/i-ed órai alkalmazásánál maximalis 4'5°-al, 15°-nyi borogatásnál maximalis 2°-al esett, 55°-nyinál pedig legfeljebb l‘6°-al emelkedett. Vizsgálatának eredményei ekként összegezhetők. Állandó hőfokú folyadékok ugyanegy idő alatt egyenlő maximalis (hőemelő vagy sülyesztö) hatást gyakorolnak a conjunctiva­zsák hömérsékére, akár normálisak, akár alteráltak a vérkerin­gési viszonyok; s ha e hőhatások már beállottak utólagos ke­ringési változások nem módosítják a fennálló hőfokot. Élő szövet hőfokát bizonyos maximumon túl emelni vagy sülyeszteni nem lehet, de ha a véráram hiányzik, e határértékek távolodnak egy­mástól. Általában a szövetek hömérsékének külső faktorok által való növelése vagy csökkentése azoknak vezetőképességétől, valamint az edények idegreflectorikus szűkülésétől és tágu­lásától van függővé téve, s ez általános szabály a szemre nézve is érvényes. A fenti tapasztalati tények az orbita hömér­­séki viszonyaira nézve is teljes mértékben fennállanak, s az or­­bitának a bulbusban kitűnő hővezető közege akad, a mint ezt nyálon végzett kísérletek igazolják. Ezek alapján Hertel feljogo­sítva érzi magát, hogy Silexxel ellentétben Giese nézetét, mint helyeset, kísérleteinek positiv eredményeivel támogassa. (Graefe’s Archiv für Ophthalmologie XLIX. 1.) Bradách Emil dr. Uj vizsgálati módszerek. Prof. Dimmer összeállítása. Hippel a tluorescint a Descemet-hártya endotheljének elváltozásai meg­határozására használta fel. Ha kísérleti állatoknál kampóval meg­sértjük a Descemet-hártyát s a conjunctivazsákba tluorescint cseppentünk i/z-l perez múlva a sérülés helye zöldre festetik. Hippel kísérletei kimutatták, hogy a Huorescin nemcsak a sérülé­seket, hanem a megbetegedett endothelt is megfesti, így pl. kera­titis parenchymatosánál, és pedig úgy a betegség kezdetén, mint annak tovahaladásánál kapott zöldre festett helyeket, miből arra a következtetésre jut, hogy a keratitis parenchymatosa a hátsó corneafalból indul ki, s hogy primaer homály a csarnokvíz be­hatása útján áll elő. Még két érdekes esetet említ fel Hippel, melyek közül az egyikben buphthalmus congenitus, a másikban pedig veleszületett cornealis homályok voltak jelen. Mindkettőnél a cornea mélyebb rétegeiben intensiv zöld színeződést kapott, mit ö egy a cornea hátsó felületén lévő fekélyből (ulcus internum) magyaráz, s ezzel kapcsolatban utal arra is, hogy keratoconus­­nál ezen eljárással, esetleg annak korai stádiumában lehet majd endothel elváltozásokat kimutatni, s ezzel Panas és Elschnig né­zetét támogatni. Thorner azon eljárásokról értekezik, melyekkel tükrözésnél a cornealis reflexeket lehet kikerülni ; ö e czélra egy stabil szem­tükröt szerkesztett, mely azon alapszik, hogy a fény a pupilla egyik felén lép a szem belsejébe, s a szemfenékről reflektált fény a pupilla másik felén hatol ki. Az ekkép szerkesztett tükör­rel tényleg teljesen cornealis reflex nélküli kép nyerhető, mely­nek nagysága megfelel egy egyenes kép nagyságának. Neustütter egy új skiaskopot hoz javaslatba. Az egész esz­köz egy rúdból áll, melyen oldalt karikák vannak elhelyezve az üvegek befogadására; az egész szerkezet egy fél meter hosszú

Next

/
Oldalképek
Tartalom