Szemészet, 1900 (37. évfolyam, 1-6. szám)

1900-03-25 / 2. szám

1900. 2. sz. 35 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET IRODALOM-SZEMLE. Az átöröklődő szembajok. (Összefoglaló szemle.) A mióta Jendrássik Ernő1 azon kritériumokat felállította, a melyek alapján átöröklődő idegbajokról beszélhetünk, a külföldi és a hazai szemészeti irodalomban több olyan közlés jelent meg, melyek áttekintése felfogásunkat tisztázza, ismereteinket gyara­pítja. Az öröklött látóidegsorvadásról e folyóirat hasábjain Lettner Vilmos2 értékes adatokat közölt, Fossws1 2 3 4 és Hormuth4 ugyanezen tárgyról kimerítően Írtak. Jendrássik jelei a következők : „1. A más bajokban egyedül nem maradó kórtünetek önálló előfordulása vagy sajátságos, szokatlan társulása más bajokban együtt nem igen előforduló tüneteknek: rendszerint átöröklött alapon fejlődik ki. 2. A bántalomnak bizonyos fokig elöhaladó jellege, eleinte gyorsabb kezdettel, majd igen lassú elöhaladással, sőt változatlan állapotban megmaradása. 3. Egyes ilyen kóralakokban a szülök közeli rokonsága.“ — Misem bizonyítja jobban ezen jelek általános értékét, mint az, hogy az átöröklö szembajokra is reáillenek. A szembajok nagy számában játszik az öröklés szerepet. Vossius joggal mondja, hogy e tekintetben a házi orvosoknak bő tapasztalatuk lehet. A glau­coma, a szürke hályog, a kancsalság, a színtévesztés, a farkas­­sötétség, az astigmatismus, a látóidegsorvadás egyes családokban honos. Sok bajban főleg a férfiak szenvednek, a nők pedig köz­vetítik, egyes genératiókat át is ugranak. Noltc szerint az öröklés legállandóbb a retinitis pigmentosa és a cataracta congenita eseteiben. Különös fontosságú az öröklődő szembajok közül a látóideg azon bántalma, melynek első kimerítő leírását Leber5 * adta. Akkor mindössze 4 család 15 beteg tagjáról szólhatott, azóta azonban az esetek nagy száma lett ismeretessé, úgy hogy Hormuth már 74 család 315 esetét állíthatta össze. A követ­kezőkben főleg ezen nagyfontosságú és szerfölött érdekes körfolya­matról lesz szó. Leber leírása lényegében ma is megállja a helyét: ugyan­azon család több tagja rendesen a pubertas korában miden kimu­tatható ok nélkül neuritis opticában megbetegszik. A bántalom gyorsan kezdődik, 4—6 hét alatt eléri tetőfokát, hogy azután állandó maradjon. A látás romlása centrális skotomában nyilvánul szabad széli látóterek mellett. Kezdetben enyhe neuritis tünetei találhatók, később részleges sorvadásé. Főleg férfiak betegednek meg, de a nők közvetítik a bajt, a szülök vérrokonsága úgy látszik nem játszik szerepet. Hormuth megerősíti Leber adatait, a bánfáimat mint neuritis retrobulbarist fogja fel, ennek tünetei voltak jelen a 74 család közül 70-ben, de elismeri annak lehetőségét is, hogy a bántalom mint progressiv sorvadás jelentkezhetik. Leber a bajt csak 2 generation át követhette, míg ma már 6 generation át is észlel­ték. Közvetlen öröklés csak 14°/o-ban fordult elő, a többi indirect, Az esetek 87°/o-a férfi volt, szemben a nők 13%-ával, de e mellett a nők a közvetítők. A beteg férfi fiúgyermekei egészségesek maradnak, sőt nem is közvetítik a bajt. Az idegrendszer kisérő zavarai közül főleg csak fejfájás, szédülés, szívdobogás, káprázás, fülzúgás fordultak elő. Hormuth 221 értékesíthető eset alapján azt találta, hogy a férfiak leggyakrabban a 16—26 évek között betegednek meg, mig a nők között aránylag gyakori a 41—49 évek között való jelentkezés is. A bántalom keletkezésének módja felöl eltérők a nézetek. Graefe congestiv hajlam örökléséből magyarázza, Mooren arteritis retinaere gondolt, Despagnet meningitisre, König a csontfejlődés öröklődő anomáliáira. Az újabb nézetek a macularis köteg vele-1 Az átöröklődő idegbajokról. Orvosi Hetilap 1896. 14; 1898. 29; A belgyógyászat kézikönyve VI. 994. o. 1900. 2 Az öröklött látóidegsorvadásról. Orvosi Hetilap Szemészet. 1897. 3—4. 3 Ueber die Vererbung von Augenleiden mit besonderer Berück­sichtigung der Neuritis optica infolge von Heredität und congenitaler Anlage (Leber). Beiträge zur Augenheilkunde als Festgabe ihrem hoch­verehrten Lehrer Prof. A. v. Hippel. Halle, 1899. 4 Beiträge zur Lehre von den hereditären Selmervenleiden. Beiträge zur Augenheilkunde. 42. Heft. 1900. 5 Ueber hereditäre und congenital angelegte Sehnervenleiden. Archiv für Ophthalmologie XVII. 2. 249. 1871. szülött gyengeségét s hiányos ellentálló képességét veszik fel, alkalmi okul Habersohn az alkoholt, a nicotint, a sexualis exees­­susokat említi, de ezek egészben véve csak ritkán mutathatók ki. A prognosis kedvezőtlen, mert bár teljes vakság nagy ritkaság, de épen olyan ritka a gyógyulás is, úgy hogy legtöbbször néhány méterről való ujjak olvasása marad vissza. A baj a gyógyításnak egészben véve hozzáférhetetlen, a Leber által ajánlott higany­­bedörzsölésektöl sem várható számbavehetö eredmény. G. E. A myopiaellenes műtétek maradandó eredményeiről ir Hippel hallei tanár 184 általa operált és 1-től 6 évig ellenőrzése alatt állott szemen tett megfigyelései alapján. Ezek közt 11-nél állott be ablatio retinae, s ezek közt is 9-nél kérdéses, vájjon spontan vagy műtétből származott amotióval állunk-e szemben. 1747 nem operált myopiás szem közül 117 spontan ablatiót szen­vedett = 6‘7%, Hippel operált eseteiben pedig a százalék = 6°/o. Egy másik helyesebb statistikai számítás szerint az operált esetek 4'3°/o a nem operáltak 4'0°/o ablatiót mutatnak. Ezek alapján szerző szerint az operativ beavatkozás nagyfokú myopiánál az ablatio esélyeit nem igen látszik befolyásolni. Ép oly kevéssé okozhatja a centrális chorioiditis felléptét vagy gátolhatja meglevő góczok gyógyultát, szintúgy elülső üvegtesti zavarodások sem hozhatók kapcsolatba a myopiaellenes műtétekkel. A mi a glaucoma veszélyét illeti, szerző szerint csekélynek mondható, ő csak kettőt észlelt s a kellő időben végzett iridec­­tomia itt is javulást szerzett. A cataracta secundariát Esberg- Luer-féle csipőollóval operálja kis limbusbeli linearis seben át. Magát a műtétet pedig 30 éven aluliaknál discissióval végzi, utólagos linearis extractio mellett iridectomia nélkül, 30 éven felülieknél lebenymetszéssel s iridektomia nélkül küszöböli ki az átlátszó lencsét. A látóélesség átlag egy év alatt szokta maximumát elérni. Teljes visust 166 eset közül 11-ben, 7/io-nél nagyobbat 45-ben, 6/io-nél 53-ban és 3/io-nél nagyobbat 48-ban, kisebbet 9 esetben ért el; 4 beteg nem jelentkezett, 11 ablatióban megvakult, egy infectióban, ötnek pedig centrális chorioiditisben romlott meg látása, egy pedig meghalt az első éven belül. Mint sajátos jelenség említendő fel az ily operált szemeknek a hemeralopiára emlékeztető magatartása, mely egyeseknél csak a fény iránti adaptatio lassúbbodásában, másoknál valóságos torpor retinaeben nyilvánul. Az állandó eredmény szempontjából fontos, hogy Hippel nagy időközökben eszközölt vizsgálatok daczára sem tudott egy dioptriánál nagyobb refractio-ingadozásokat felfedezni. Ez tehát a myopiás folyamat haladásának operativ megszüntetését jelenti; de a műtéti beavatkozás teljesen közönbös még sem lévén, feltét­lenül a nagyfokú myopiának csak azon eseteiben lehet javalva, hol a munkaképtelenség correctiós üvegekkel meg nem szüntet­hető ; — ellenben kisebb myopiánál, hol üveggel tűrhető állapotot teremthetni, az operatio nem volna megengedhető. (Graefe’s Archiv für Ophthalmologie В. XLIX. 2.) B'radácli Emil ár. A nagyfokú rövidlátás operálása. Silex a következő korlá­tok mellett operál: 1. a myopia 16 — 17 D-nál nagyobb fokú legyen; 2. ha a myopia csak az egyik szemen van, s a másik emmetropiás, nem operál; 3. akkor sem, ha a másik szem vak; 4. friss chorioretinitis, vérzés a műtét halasztását teszik indokolttá, vannak, a kik ilyenkor is operálnak s néha baj nélkül; 5. a műtét akkor jogosult, ha üvegek nem javítanak eléggé; 6. ha elég látásélesség várható a munkaképességre; 7. a kor azonban nem akadály. Módszerül a discissiót s ha kell utána a punctiót gyako­rolja. (Wochenschrift für Therapie und Hygiene des Auges. III. évfolyam, 20. szám. 1900.) G. E. Klinikai tapasztalatok a Haab-féle erős electromagnessel. Knapp Hermanntól. A szerző röviden 15 Amerikában végzett esetről számol be, a melyet a Haab-féle elektromágnessel végeztek, azután saját tapasztalataiból 13 esetet közöl, a melyeket 4 csoportba oszt. Az első csoportba 2 esetet sorol, itt a vasdarab az elülső csarnokban van és a kivétel a behatolás helyén történik. Egyik esetében 25 éves egyénnél vasdarab hullott a szembe, a mely a behatolás helyén az elülső csarnokban mint fekete pont látható. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom