Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-10-29 / 6. szám
\ 106 ORVOSI H E T 1LAP-SZ E MÉSZE T 1899. fi. sz. nyomásemelkedés egymaga nem elégséges, hanem szükséges gyuladást előidéző anyagnak is jelen lenni a papillitis keletkezésére (Zeitschrift f. Aqgénheílk. 1899. II. 2. Lásd „Az agydaganatok kíséretében keletkező papillitis pathogenesise és jelentősége“ czímü dolgozatot is a Szemészet 1897. 3. számában.) Gabler Lajos dr. A pupillák állapotából levonható diagnostikai következtetéseket összegezi Pfister. Az oculomotorius izgalma folytán beálló pupillaszükülés (miosis spastica) normalis jelenség fénybehatás és alkalmazkodás esetén. Mint kóros tünet előfordul az agy és hártyáinak diffus gyuladásainál, a pupilla szűkítő központ, illetve az oculomotor, rostok vagy magának az idegnek a daganatainál, az opoplexia cerebri és a hysteriás s epileptikus roham kezdetén, továbbá a hidba történt vérzéseknél, huzamosan való közeibe nézéskor, a szem elülső képleteinek gyuladásos megbetegedéseinél s végül néhány méreg, mint: az eserin, pilocarpin, muscarin, nicotin és opium behatására. A sympathicus hüdésén alapuló pupillaszühülés (miosis paralytica) a nyúlt velőt ért roncsolásoknál, a mediastinum és nyelőcső daganatainál, valamint a n. sympathicus hüdésekor fordul elő. Az oculomotorius hüdése miatt beálló pupillatágulás (mydriasis paralytica) okai lehetnek vérzések az aquaeduct. sylvii fenekén, az ideg rostjait lefutásuk közben ért bántalmak (pl. sinusthrombosis, glaucoma), továbbá méreghatások (atropin, duboisin, daturin, hyoscyamin, hyoscin, homatropin) s végül a szemteke zúzódása. A n. Sympathikus izgalma folytán keletkezett pupillatágulás (mydriasis spastica) a következő esetekben észlelhető: megvédéskor, a vérben való szénsavfelhalmozódáskor, epileptikus és eklamptikus rohamok tetőfokán, a gerinczvelö daganatainál és gyuladásainál (pl. a tabes kezdeti szakában), reflektorikus úton bélférgek, ólom- és epekökólika esetén, nyakdaganatoknál, melancholia és mania kíséretében s végül cocain alkalmazásakor. A pupillaszükülés minden esetében fénynek a behatása, alkalmazkodás, convergentia és eserin a szűkülést még fokozza; a spasticus miosisnál az atropin tágitólag hat, míg ellenben e hatása igen renyhe, ha a szűkülést a sympathicus hüdése okozta. j A sympathicus izgalma okozta pupillatágulás esetén a fény, i alkalmazkodás, convergentia és eserin szükítöleg hatnak, míg ha j a tágulás az oculomot. hüdése miatt keletkezett, akkor fényre | egyáltalán nem szűkül meg a pupilla s a többi tényezők hatása I igen gyenge. A rendellenes pupillareactiók közül a retlectorikus pupilla- ' merevség (Argylt Robertson-tünet) a leggyakoribb. Korai tünete a tabesnek s a paralysis progressivának; ritkábban találkozunk vele dementia senilis, paranoia, sclerosis multiplex, a közp. ideg- I rendszer syphilise és epilepsia kíséretében. A hemianopiás pupillareactio a chiasmán túl székelő betegségre utal; végül az agykérgí reflex alatt Haab a pupillának oly megszűkillését érti, mely előáll akkor, ha az egyén sötét helyiségben fényre gondol. (Corresp. f. Schweizer Aerzte 1899. Wochenschr. f. Therap. u. Hyg. des Auges. 1899. 41.) A sinus frontalis, maxillaris s a környező üregek megbetegedéséről közöl adatokat Lapersonne. A sinus frontalis bántalmai gyakran kerülnek a szemorvos elé. A bántalom kezdete lehet rohamos vagy lappangó, sőt intermittáló lefolyás is észlelhető. A canalis frontonasalis hirtelen elzáródása esetén a sinus frontálisban rohamosan meggyűlendő folyadék heves, rendszerint rohamszerűen kiújuló fájdalmakat okoz, melyek teljesen utánozzák a supraorbitális neuralgia képét. E mellett a conjunctiva kivörösödik, a szem könyezik s fénykerülövé lesz. Az orr vizsgálatánál a középső járat táján a nyákhártya vörösségét, duzzanatát, esetleg polypszerü megvastagodását találjuk. Idült esetekben az empyema az orbita felső-belső falát usurálja, s ha a váladék az orbitába áttört, exophthalmust okoz. Jellemző ily esetekben, hogy a bulbus nyomására jelentkező fájdalom punctum maximuma éppen fel- és befelé van. Heveny esetekben a sinus feltárása s a váladék levezetése hamarosan gyógyulásra vezet, mig ellenben a chronikus alaknál majdnem mindig fistula marad vissza, s gyökeres gyógyulás csak az üreg nyákhártyájának teljes kiirtása (kaparás, égetés) után érhető el. A sinus maxillaris lobos folyamatainál az orbita következményes genyes gyuladása ismert kórkép; eldöntetlen azonban, hogy a lobgerjesztö anyag a vénák, avagy a nyirokedények útján kerül-e az orbitába. Sokkal nehezebb még a magyarázat oly esetekben, midőn az orbita sejtszövetének észrevehető gyuladása nélkül látótérszűkület, a papilla atropliiája s iridochorioiditis lép fel üvegtesti homályokkal. L. egy kollegát észlelt, kinek baloldali empyema antr. llyghmori után ugyanazon oldalon súlyos szembaja keletkezett, melyet másutt chorioiditis suppurat, gyanánt kezeltek. A bántalom kezdete után körülbelül 2 hónap múlva, midőn ő először látta a beteget, külsőleg gyuladásos tünet nem volt észlelhető, az üvegtest elég tiszta s a szemfenéken visszafejlődésben levő neuritis és részleges retinaleválás volt látható. Yalószinünek tartja, hogy ezen és hasonló esetekben a primaer megbetegedés septikus eredetű neuroretinitis, melyet az ideg hüvelyében vagy az arter, centr. rét. útján odajutott virus indított meg. Igen gyakran a sinus maxillaris gyuladásához a környező üregek, nevezetesen a sinus sphenoidalis és ethmoidalis bántalma is járul, mely a maga részéről eléggé kimagyarázza az ilyenkor beálló tüneteket (fájdalmasság, exophthalmus, bénulások stb.), úgy hogy reflexhatásra a magyarázatban nincsen szükség. (Bulletins et mémoires de la société framjaise d’ophthalmologie. 1898.) Leitner Vilmos dr. A katonai és vasúti szolgálatra való alkalmazhatóság feltételei. Both német főtörzsorvos táblázatba foglalta a látás mértékét, mely Németországban és Ausztria-Magyarországban a katonai és vasúti szolgálatra szükséges. A fontosabb adatokat, kiegészítve, a következőkben közöljük: I. Az osztrálc-magyar monarchia hadserege. 1. Szolgálatképes fegyverben: mindkét szemen legalább %2 látásélesség, 25 cm. távolponttal, a legerősebb megengedett concav üveg 4’0 Dioptriás. Egyéves önkéntesek távolpontja 20 cm., üvege 5'0 D. lehet; önkéntes orvostanhallgatók, gyógyszerészek s állatorvosok távolpontja 15 cm., üvege 7'0 D. 2. Póttartalékosok látásának az egyik szemen legalább °/ia, a másikon °/24-nek kell lenni, 20 cm. távolpont, 5'0 D. concav üveg a myopia határa. 3. Fegyvernélküli népfelkelők látása akármilyen üveggel az egyik szemen legalább 6/3G legyen, a másik szem vak is lehet. II. Német, hadsereg. 1. Fegyverszolgálatra alkalmas: a jobbik szemen i/a visus, 15 cm.-nél távolabb legyen a távolpont, legfeljebb concav 6'5 D. a javítóüveg; a másik szemen is legalább V2 visus legyen, de akármilyen javítóüveggel. 2. Helyi szolgálatra fegyver nélkül a látás 1/i-nél élesebb legyen tetszés szerinti üveggel. 3. Ugyanilyen látás képesít a népfölkelöi szolgálatra, és pedig elégséges az egyik szemen, a másik akár vak is lehet. III. Magyar királyi államvasutak. A felvétel feltételei: 1. Minden szolgálatra alkalmas: az egyik szemen :'k, a másikon 6h látásélesség szabad szemmel, 2‘0 D.-nál kisebb Hypermetropia. 2. Forgalmi szolgálatra — kivéve a mozdonyvezetőit s fűtőit — alkalmas : 5/s az egyik, 6/io a másik szemen szabad szemmel. 3. Irodai szolgálatra alkalmas: 5/io az egyik, 5/» a másik szemen szabad szemmel vagy üveggel. IV. Porosz királyi államvasutak. 1. Minden szolgálatra alkalmas: mindkét szemen legalább 2/s szabad szemmel. 2. Korlátolt forgalmi szolgálatra alkalmas: az egyik szemen 2/a, a másikon 1/s szabad szemmel. 3. Belső szolgálatra: az egyik szemen Vs, a másikon Ve szabad szemmel vagy tetszés szerinti üveggel. Mindkét vasút a régi alkalmazottak látásával szemben kisebb követeléseket támaszt. (Roth. Sehproben. 1899.) G. E. Elektromos fény által keletkezett centrális retinitis és ezt követő traumatikus neurosisról. W. Uhthoff-tó\. Egy 33 éves egyénről szól, kinek bal szemébe váratlanul erős villamos fény esvén, hirtelen megvakult, utána mintegy húsz
