Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
58 ORVOSI HETI EA P — S Z EMÉS Z E T 1899. 3. sz. némi üledéket ad, mit azért fontos tudni, hogy használat előtt kissé felrázzuk, mire azon üledék újra oldódik. Pezzoli egyébiránt kimerítő és fáradságos vizsgálatainak főbb conclusiója az, hogy a gonococcusokat biztosabban öli meg, mint a többi ezüstfehérnyék, tenyésztalajrontó hatása nem nagyobb ezekénél és hogy élettelen organikus anyagokba mélyebben hatol be, mint a többi ezüstfehérnyék. A szövetekbe való beivódási képességét a larginnak összehasonlította az argentamin, a protargol és arg. nitr. beivódási képességével, mely czélból friss emberi hullamájat és egy második kísérleti sorozatnál gelatint bacillus coli kultúrákkal használt. Mindkét esetben az argentamin volt legelői, azután az első kisérletsorozatnál az arg. nitr., a másodiknál a largin következett. Ez utóbbi látszik inkább a valóságot megközelíteni s Pezzoli is ezen a véleményen van. Épen e beivódási képességét tartom igen fontosnak a conjunctiva és a könyutak megbetegedéseinél, mivel legtöbb esetben nemcsak a mucosa, hanem a submucosa, sőt az ez alatt levő kötőszövet is be van vonva a megbetegedés körébe. Habár nagyon természetes, hogy az élő szövet másként reagál egy szerrel szemben, mint az élettelen és így nem lehet Pezzoli adatait a maguk egészében a megbetegedett nyákhártyákra vonatkoztatni, mire különben ő maga is figyelmeztet. A largint még 10°/0 töménységű oldatban is a szem egész jól tűri. Némi izgalmat okoz, a szem vörösebb lesz, égető érzés lép fel rövidebb-hosszabb időtartammal. Általában a protargolra ugyanazon concentratiójábau kevesebbet panaszkodnak, az arg. nitr. mellett azonban összehasonlíthatlanul enyhébb, mi már abból is nyilvánvaló, hogy a largin nem roncsol. De meg az érzékenység oly individuális, hogy míg az egyik egyénnél bizonyos százalékos oldat egy-két perczig irritál, addig más egyénnél ugyanezen oldat egy óra hosszat is izgat, úgy hogy ezen tényező alkalmazhatósága szempontjából alig jöhet tekintetbe. Hogy egyáltalában izgalmakat okoz a largin, az alkalikusságától van feltételezve. Alkalmaztam a largint acut és subacut conjuncti vitiseknél, catharralis cornea-fekélyeknél, blepharo-conjunctivitiseknél, ophthalmia catarrhalisnál, trachománál és a könyutak bántalmainál. Meglepő eredményt ad az 1% largin-oldat conjunctivitiseknél. Egy esetben, melyben még a szemzugok és kievődve voltak, öt nap alatt teljesen gyógyított. Szintúgy jól bevált, ha a corneán hurutos fekély volt, ez is gyorsan gyógyult a largin ecsetelés alatt, de a largin érje a szarúhártyát is, a fekély gyorsan tisztul és reparálódik. Ha a conjunctiva erősebben secernál, akkor czélszerü naponta többször alkalmazni a largint becseppentések alakjában, mire a váladék csakhamar enged. Ez könnyen kivihető, miután a largin bátran a beteg kezébe adható. A blepharo-conjunctivitisek, ha a blepharitis is kezeltetett, a mi bármely más szernél is elmaradhatlan, largin touchirozással minden esetben gyógyultak. Sőt minden autiseptikus borogatás nélkül gyógyult az ophthalmia catarrhalis is 3°/o-os oldat becseppentésére. A trachoma, a szemészet ezen örökös tengeri kígyója, ép oly kevéssé gyógyul meg a larginra magára, mint a többi számtalan ajánlott és magasztalt szerre. Áz erőművi vagy sebészi kezelés mellett azonban igen jó kisegítő szernek találtam. A blenorrhoea sacci lacrymalisnál már igen szép eredményt érhettünk el a protargollal. Itt is megkisérlettem a largint azon eredménynyel, hogy a 10°/0 largin solutioval sokkal gyorsabb csökkenését a váladéknak értem el, mint a protargol 20°/0-os oldatával, úgy hogy e bántalomnál a largin határozott fölényben van. De a largin alkalmazása sem teszi fölöslegessé a sondát, a stricturákat csak ezzel tudjuk megszüntetni. A szemblenorrhoea és gonorrhoeánál az argentaminról, a protargolról igen sok szépet és jót Írtak, azt hiszem a largin sem fog ezek mögött elmaradni. Személyesen nem törekedtem erről meggyőződni, mivel ott van a souverain szerünk: a légenysavas ezüst. És e szembántalmak olyanok, mint tudjuk, melyeknél a kísérletezgetéseknek nincsen helyük, melyek nem tűrnek semmi letérést az egyenes útról és a melyeknél a legnagyobb erélylyel kell beavatkozni, hogy a betegség tovaterjedésének útját álljuk és visszafejlődésre bírjuk. Ehhez, úgy szólván biztos fegyver az argentum nitricum; elégedjünk be ezzel Biztos eredménynél jobb eredményt azt hiszem senki sem érhet el. Egyszer kísérlettem meg a szemgonorrhoeát, egy igen neves szemész ajánlata folytán, a megszokottól eltérőleg kezelni, bizony az eredmény olyan volt, hogy az egész életemen át nyomja lelkiismeretemet. Előbb is, de különösen azóta elvem, kényesebb természetű megbetegedéseknél, ha azoknak már meg van állapítva a biztos gyógyulásra vezető therapiájuk, ettől, találhatnak föl még oly szépnevű szereket is, egy hajszálnyira sem eltérni. Általában az eddigi ezüstfehérnyék közül a larginnal voltam képes a legkielégítőbb eredményt elérni. Hogy némileg izgat, az, mint már említve volt, alkalicitásának tulajdonítható. De hogy alkalikus, az nem hogy nem hátrány, sőt előnyös is, különösen oly kötőhártyai hurutoknál, melyek erősebben secernálnak. Mint Darier5 is kiemeli, makacs, idült conjunctivitiseket szénsavas, alkalikus ásványvizek teljes gyógyulásra képesek hozni. Ugyan még a largin sem az az ezüstvegyület, mely az argentum nitricumot kiszoríthatná, de mégis iehetővé teszi, hogy az ezüstöt, ezt a jeles antisepticumot, kiterjedtebben használhassuk, a nélkül, hogy a szöveteket roncsolnánk vagy hogy súlyosabb izgalmi tüneteket idéznénk elő. Azt hiszem, hogy a larginban oly szerre akadtam, melylyel érdemes lesz foglalkozni és meggyőződni előnyös hatásáról, különösen kötőhártyahurutoknál, akár van fekély a szarúhártyán, akár nincs és blenorrhoea sacci lacrymalisnál. Argyrosist eddig még nem észleltem. A fénytörés rendellenességeinek befolyása a különböző csapatnemek szolgálatképességére. Irta Seidner Sámuel dr., ezidö szerint a budapesti egyetemi szemklinikára vezényelt cs. és k. ezredorvos. A hadviselés jelen módja mellett, midőn a czél az, hogy az ellenség már nagy távolságban ritkíttassék, minden lőfegyverrel működő katonára nézve fontos, hogy a fegyver kezelésében szükséges ügyességen kívül jó látása is legyen. Az államnak sok tekintetben érdeke, hogy oly egyéneket, kik rossz látásuknál fogva mint katonák, a hivatásuknak meg nem felelnek, vagy egyáltalában ne vegye a hadsereg kötelékébe, vagy pedig oly foglalkozást jelöljön ki számukra, mely a fegyver kezelésétől őket felmenti. A „védkötelesek orvosi megvizsgálására vonatkozó utasítások“ czímíí szabályzatunk a látásélesség vizsgálatára vonatkozó eljáráson kívül pontos meghatározásokat is tartalmaz, a melyek a látásélesség fokát illetőleg a katonai szolgálatképesség tekintetében általában megkivántatnak. Az idevonatkozó szabályok tökéletessége daczára, mégis az előírások szelleme ellen vétene olykor a katonaorvos, ha szigorúan a törvényes meghatározások szavaihoz tartaná magát. Vegyünk pl. egy hypermetropiás egyént, kinek közelpontja is már a végtelenben, ill. negativ távolságban van. Ez alkalmazkodási képességének megfeszítésével a távolba még jól lát, ellenben közeibe oly gyengén, hogy megfelelő convex üveg nélkül olvasni vagy Írni képtelen. Az illető tehát a lövésnél látja ugyan a czélt, ellenben a fegyvernek irányzékát már tisztán nem veszi ki. Már most az ilyen hypermetropiás, miután a „jegyzék“ szerint elégséges látással rendelkezik a távolba nézésnél, és testi fejlettségénél fogva egyébként is alkalmas, mint tökéletesen liarczképes egyén soroztassék-e be a gyalogsághoz ‘f Szabályzatunk szószerinti értelme szerint, igen. Igaz ugyan, hogy az ilyen hypermetropiás megfelelő üvegekkel a közeibe is jól lát, üveg nélkül azonban épp oly használhatatlan, mint egy myopiás, ki a távolba nézésnél nem hord üveget. Azt hihetnök, 1 Die neuen Silbersalze und ihre Anwendung in der Augenheilkunde. Ophth. Klin. 1898 Nr. 5.
