Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
1899. 3. sz. 57 ORVOSI H E T ILAP — SZEMÉSZ E T A szervetlen vegyül etek sávjai egészben sokkal szilárdultál)!) magatartást mutatnak mint a szénvegyületekéi. Sávjaik sokkal szőkébb határokban mozgósíthatók. Nem látszik mód, melylyel pl. a elírom, a vas, a nikkel, a mangan, a kobalt, a dydim stb. elnyelési sávjait a színkép látható részéből egészen kiűzni és az ibolyán tálban úgy elszélesíteni lehessen, hogy az általános megvilágításból a 0'40 egész 0'35 u hullámlengések egészen kiessenek, — a még magasabb helyű ultra úgyis már a kamarás pápaszemek üvegjei által van elszűrve. A hideg-szilárd és a folyékony anyagoktól származó legtöbb ismert sáv a színkép gyengén törő oldalán a B és F vonalak közt van. Csak a gázok és gőzök mutatnak az egész színképen eloszlott sávokat. Ezzel szemközt a szerves vegyületek physikai és chemiai magaviseleté a többiekétől sok tekintetben elütő. A szénelem 4 értékűsége magával hozza, hogy egy szénvegyület származékainak száma rendkívül nagy. A szénatomok azon képessége, hogy kölcsönösen és pedig a legkülönfélébb módon lekötődnek, a legváltozóbb combinatiókat mint lehetőket tünteti fel. A szénelem magatartása azt a positiv és negativ közt közép helyet elfoglalónak tekinteni engedi. Innen van a képessége, hogy a legkülönbözőbb elemekkel vegyülni tud. De innen van egyszersmind azon az állati és a növényi életre oly fontos képessége is, hogy reductiós és oxydatiós folyamatokra egyaránt alkalmatos. Azon mód szerint, melyben egy széna'tom 3 értéke telítve van, a negyedik érték vagy kifejezetten positiv, vagy kifejezetten negativ, vagy inkább csak a középén álló. Jellemző a szénelem-megkötések tunyasága is, és az ebből keletkező reactio-lassúság, a hol az állati és növényi életben szénelem-kötéseknek szétválni vagy bezárulni kell (van t’Hoff). A szénelem-kötés ugyanezen renyhesége teszi lehetővé a molekulák olyan felépülését, hogy azok rendezkedése úgyszólva túlságosan elmesterkedett és ezzel egyetemben természetellenes (pl. a glyeosidok). Egy többé-kevésbbé erélyes nieglökésre azután az atomoknak állandóbb elrendezésébe és kapcsolódásába (sokszor robbanó módon) történik átmenetei.1 Ha mindezen elgondolkozunk, rájövünk, hogy az ibolyán túli fény elnyeletésére szolgáló közeget inkább a szerves vegyületek közt keressük. Largin a szemészetben.1 2 Falta Marczel dr. szem- és fülorvostól, Szeged. A szemészet egyik igen becses szere: a légenysavas ezüst került sorra, hogy új vetélytársakkal kelljen megküzdenie. Régi szemrehányás az, hogy a légenysavas ezüst a fehérjével albuminatot ad és roncsol, a mélybe azonban nem hatol, holott a baktériumok, illetőleg maga a megbetegedés a mélyebb rétegeket sem kímélik; igy tehát az argentum nitricum közvetlenül csak felületesen fejti ki hatását. Mert hogy közvetett hatása van a mélyebb rétegekre is, elég csak azt constatálni, hogy a conjunctiva bántalmának legtöbb fajánál eredményes sikerrel alkalmazható. Oly ezüstvegyületek előállításán fáradoznak tehát, melyek közvetlenül behatolhatnak, beivódhatnak a mélybe s hogy ez megtörténhessék, nem szabad, hogy e vegyületekből az ezüstöt a fehérjék és a chloridák kicsapják, sem pedig hogy a szöveteken pürköt képezzenek. Az argentamin, argonin, itrol, protargol stb. ezen feltételeket akarják szolgálni. Mindezen szerek elég sokak által, általam is elég bőven tétettek kutatás tárgyává. Az ideális czél, hogy egy szer a bacteriumokat elpusztítsa és a szöveteket érintetlen hagyja, azonban ezekkel sincs elérve, sőt alig megközelítve. És úgy látszik ama ideális czél mindig utopia is fog maradni, mert azon szer, mely a szövetelemekben és azok között tenyésző és tartózkodó bacteriumokat megöli, az magukat a szövetelemeket sem fogja kímélhetni. 1 Nernst, Theoret. Chemie 278—279. 1. 2 Előadatott a „Szegedi orvosegyesület“ 1899. évi január hó 11-én tartott ülésén. Nagyon is kielégítő volna az, ha a vegyszerek a szövetelemek közé beivódva vagy bejuttatva, ott tenyésztalajrontó hatásukat oly mérvben fejtenék ki, hogy a bacteriumok ne tenyészhetnének vagy hogy toxikus anyagokat ne producálhassanak. Ez utóbbi követelményekhez az újabb ezüstvegyületek inkább közelednek. Ez újabb vegyületekkel szemben a légenysavas ezüst nagy fölénynyel bir a tekintetben, hogy azoknál aránytalanul több ezüstszázalékot tartalmaz. És ismerve az ezüstöt, mint egyikét a leghathatósabb antisepticumok és desinficienseknek, nem csodálható a vegyészek ama törekvése, hogy oly ezüstfehérnye-vegyületek állíttassanak elő, melyekben az ezüst minél nagyobb százalékban foglaltassák. Eddig a protargol multa felül elődeit, most azonban a largin 1 kerekedett felül, a mennyiben a protargol 8'3% ezüstjével szemben, ll’101°/0 ezüstöt tartalmaz. A protargol meleg pártfogója Darier és az Ophth. Kiin. 1898. évi 5-ik számában elragadtatással ir ama eredményekről, melyeket általa a conjunctiva gyuladásos és a könyutak blennorrhoeikus megbetegedéseinél elért, míg ugyancsak az Ophth. Kiin. ugyanazon évi 11-ik számában Pflüger mellőzendőnek tartja e szert. Az én intézetemben szerzett tapasztalatok abban összegeződnek, hogy a protargolban egy igen becses szert ismertem meg a könyutak blennorrhoeájánál, bár a sondávali kezelést épen nem teszi feleslegessé. Egyébiránt aláírom Béla és Prohászka dr.-ok2 vizsgálódási eredményeinek ama összegezését, hogy a protargol kisegítő szer gyanánt ugyan alkalmazható, de a classicus argentum nitricumot sem nem helyettesítheti, sem azzal a versenyt ki nem állhatja. A largin, mint már említőm, a protargolnál több ezüstszázalékot tartalmaz, de meg Pezzoli3 vizsgálatai szerint nemcsak a protargolt, hanem magát az argentum nitricumot is felülmúlja bactericid hatás tekintetéhen. A larginnak még 1 :4000 oldata is öt perez alatt megöli a gonococcusok legnagyobb részét, tiz perez alatt pedig tönkre teszi az egész gouococcus-culturát, mire az arg. nitr. még 1:9000 oldata sem képes, a protargolé meg még kevésbbé. S így érthető érdeklődéssel fogtam a largin hatásának vizsgálatához a conjunctiva és könyutak bántalmainál, annál is inkább, mivel már a protargollal is érdemes volt foglalkozni. A largin a paranucleoproteidek egyik, alkoholban oldható bomlási termékének vegyülete az ezüsttel. Egy szürkés, laza, könnyű fajsúlyú por, mely ll'101°/o ezüstöt tartalmaz. Pezzoli vizsgálatai szerint könnyen oldódik glycerinben, vérsavóban, alkali- és acidalbuminatokban, oldhatlan alkohol és aetherben. Hogy vízben, legyen ez bár szobahőmérsékletű, sőt meleg is, oly könnyen oldódnék, nem sikerült tapasztalnom, plane 10'5°/0 töménységben, hanem épen úgy, mint a protargol előbb gömbökbe összeáll és csak alapos rázás és keverés után oldódik. Hevítve nem olvad, hanem elillan és kellemetlen szagot áraszt, melyet körülbelül az odaégett envvéhez hasonlíthatok. A largin vizes oldata alkalikus hatású, sem a fehérnyék, sem a chloridák nem csapják ki A mi a fény iránti viselkedését és állandóságát illeti, az én vizsgálataim szerint a largin is csak osztja a többi ezüstvegyület sajátságát, hogy t. i. fény iránt érzékeny. A pora — borús idő lévén folyton — csak három nap alatt bámult meg állandóan a világosságnak kitéve, de még ekkor is csak egy felületesebb része és a finomabb leple. A vizes oldat már sokkal hamarább változtatja színét. Ez lehet az oka annak, hogy Pezzoli az oldat színét világos-sárgának találta, holott az egészen friss oldat piszkos szürkés színű, mely csakhamar kissé megsárgul, még barna üvegben is, de ebben a színben már elég állandóan megmarad. A vásznat világos-barnára festi, mely mosás után vörhenyes-barna lesz. Még egyre kell a figyelmet fordítani, a mi Pezzoli vizsgálataiban nincs felemlítve. A largin oldat ugyanis állás alatt 1 Készíti Lilienfeld dr. és Társa vegyészeti gyára, Bécs. 2 Mindkettő a protalgolról. Szemészet 5 —6. sz. 1898. 3 Über Largin. Separatabdruck der Wiener kiin. Wochsohrift.
