Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-05-28 / 3. szám
1899. 3. sz. ORVOSI HETILAP—SZEMÉSZET 55 Triphenylmethan xylolban, 2'5 mm. réteg. oldat min. abs. max. abs. lVa: 100 3988 3922 3 :100 3999 3942 5 :100 4009 3961 10 :100 4018 3980 15 :100 4027 3997 20 : ICO 4035 4023 25 :100 4043 4028 A petrolos fénynyel készült színképek adatait nem leket a Rowland-féle képpel máskép, mint új égfényspectrum közvetítésével, egybevetni, mert azok folytonos és nem vonalas színképek : hiszen nincsenek a Fraunhofer-vonalak benne. Legjobb finom vonalakat adni a közvetítő színképnek, vagyis szűk rést használni és röviden exponálni. A melléklet ábráin megvannak ugyan a vonalak, mert égfényesek, de durvák, mert a rés tág (0 25 mm.) és a kitevés 1 óra volt. A minél mutatósabb fényhatás kedvéért. A hullámhosszúság 4-dik számhelyét szintén nem jól lehetne közvetítő finomabb színkép nélkül megítélni. Angström-egységekre (tízmilliomod része a milliméternek), vagyis a 4-dik számbeJy biztosságáig nem lehet velük jutni. Itt nem is volna annak ezélja. Ha villamos fényhez folyamodnánk, szintén nem kapnánk Fraunhofer-vonalakat 1 Ha szűk réssel dolgozunk, a fényhatást bosszú expositióval kell pótolni; ekkor a készülék vad fényei is zavaróbban nyilatkoznak. A mennyire lehetett, egész munkámban igyekeztem az égfényt egységül érvényesíteni, mert védőpápaszem ügyében munkáltam. Ebben pedig elsőrendű érdek tudni, hogy milyen hatása lesz annak a fénynek, melynek az életben folyton kitéve vagyunk és a melynek hatását mindenki oly jól ismeri. Mivel ez a nézőpont uralta a rendezkedést, számot kell vetni azzal, hogy a vizsgálati eredmények is ingadozók lettek az égfény ingadozásaival. L. Weber mérései szerint 12 órakor délben az égboltozatról az év folyamán 579—76,560 métergyertyamennyiségű, tehát nagyon változó, megvilágítást lehet kapni.3 Lakóhelyeinkbe ennek egy ismét nagyon ingadozó töredéke kerül. Téli borús napon 24 óra alatt sem kaphatni olyan feketiilt színképet mint szeptemberben derült napon 15—30 perez alatt. Eastman rapid papirt néha 1 hétig, rendesen csak 4—6 óráig kellett exponálni. A triphenylmethan fluorescenzfényét a folyadéktartóra fordított collimatorral 5 hétig hagytam egy Ízben a lemezre hatni, — nem is sikerrel. Később 5 nap aránylag jobb eredményt adott. H. W. Vogel tantermében télen a nappali fény ingadozásait a következőknek találta:3 Jan. 13. h. 3 p. m. erős köd 2’3 ! métergyertya „ 14. „ 2 „ „ gyenge köd 79 59 „ 15. ,. 2 „ „ szürke ég, köd 89 55 „ „ 16. 2 „ „ szürke ég, köd 55 54 „ „ 22. „ 2 „ „ napos, gyengén ködös 394-5 ! „ Ezek ingadozások a 200-szorosig. 1 Azaz a fémelektrodok vonalait kapnék, melyeket szintúgy átszámítani kellene. V. Ö. Eder, Funkenspectren stb. 1893. K. k. Akad. Wien. 2 H. Cohn, Hygiene d. Auges 1892, 356. 1.; és Wied. Ann. (1885) 26. k. 374. 1. 3 Wied. Ann. 1897. 61. köt. Messung der Helligkeit des Tageslichtes. Ezért a sorozatos vizsgálatokhoz mégis az Astral-lámpát vettem. Ennél az ingadozások csak az x/7 bellii, tehát a Vogel fennebbi adataihoz mérve 1400-szór kisebbek voltak. Egyebekben az égfényen makacskodtam, az elmondott okból. A lemezek minősége kevésbbé folyt be. Bromezüstgelatinnak Gr-nél van legnagyobb feketülése, chlorbromezüstnek 6 és H között, chlorezüstnek H-nál1 Ha az elnyelés kritikus helyét már ismerjük, e szerint válaszszunk.2 így triphenylmethan 10—50 :100 oldataira legjobb a chlorezüst lemez. A melléklet bemutató ábráihoz mégsem vettem egyéb mint bromezüst-lemezt, hogy a megnéző lehetőleg egységes körülmények közben ítélhessen. Az előhívást szerettem valamicskét túlozni (a kép füstös lesz tőle), hogy a fényhatás teljes megjelenéséről biztos legyek. 13. Némelyek az anyagok közül, melyek eleintén színtelenek voltak, később sárgák vagy másszínűek (heterochroml lesznek. Sárga anyagok az oldatban többnyire sötétülnek. Ezzel elnyelésük is változik, a mi a jelen vizsgálatok czéljait nyomatékosan érintő nehézséget okoz. A főjelentésben *-gal kiemelt anyagok, oldatban, 11/2 - 3 évi időközben valamennyien sötétebb sárgák lettek mint kezdetben, csak a triphenylmethan xylolban maradt színtelen annyiban, hogy a nagy palaczkban, 7 cm. átmérővel, épen csak egy gyenge nyoma a barnás elszínesedésnek ismerhető fel. Ugyanilyen oldat nitrobenzol hozzáadásával nemsokára világossárga R .7 . v. lett. Kamarás pápaszemekben, melyek miniummal és lenolajjal áthathatatlanná téve voltak, már a 2'5 mm. rétegben sárgás lett. Olyan kamarás pápaszemben pedig, mely folyós üveggel és gypssel hermetizálva volt, egészen színtelen maradt. Más anyagokról már ez irányban annak helyén említés történt. A következő tárgyalásokban is folyton ügyelet lesz a keterochromiára. Ha a szín megváltozása majd hamar, majd lassan bekövetkezett, végre a megállapodás bekövetkezik. Hogy min alapul a színváltozás, uincs még felvilágosítva. Egyes anyagoknál bizonyára chemiai elváltozáson, ha nem is mindig egyszerű oxydatión alapul. Másoknál alighanem a molekulák physikalisan változott csoportosulásán múlik. A glycosidok szénhydratra és egy másik nem czukornemü testre bomlanak szét.3 A chinabázisok megsárgulnak. Az olajok és gyanták besűriidnek (a terpentin ez úton nem mint közönségesen hiszik ozont szolgáltat, hanem hyperoxydált hydrogent). Az anyagoknak a fényhatástól megváltozását bő adatokkal Eder és Vogel a fotográfozásról szóló tankönyveikben általánosságban és részletesen tárgyalják. A főjelentésben friss anyagokról volt szó. A függelékes ábrákhoz elállóit anyagok vétettek. Az utóbbiak valószínűen már végállapotokat képviselnek. Ezt a különbséget az adatok összehasonlításánál figyelemre kell méltatni. 1 Eder, H. d. Phot. I. 301. és köv. A 274. 1. szerint még hadd idézzem Babbagetől, hogy a tárgy (színes réteg reflexfényben) photografozásánál szerepel: 1. a tárgy színe; 2. az elbánás ; a 3. szín vegyi természete ; 4. a kötő- és oldóanyag; 5. a felszín milyensége; 6. a szín relativ intensitása; 7. különböző nap; 8. phot, eljárás. 2 Kitűnő vezér ezen ügyben: Eder, Ueber einige Methoden zur Phot. d. Spectr. in seinen versch. Bezirken. 1886. Wiener Akad. d. Wiss. 3 Jacobsen (Die Glycoside, 1887) ezt egyenként kimutatja. jse s> & s 3? Sí. Z va n e 2’57v 5 4/YL XA\?o2 XMl Ä’S 20, A5, 00, “b, VAl • hOO
