Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-03-26 / 2. szám
36 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1899. 2. sz. kicsinyek. A szem elülső részei és töröközegei épek. A papilla fehér, előtte rézsútos irányban egy kiemelkedő kékes fehér színű kb. % papillavastagságú köteg húzódik el, a mely az orri oldalon kétfelé ágazva elvész az ép retinába. Hasonló kinézésű többfelé ágazó köteges kiemelkedések vannak az elöbbenivel összeköttetésben a papilla és sárga folt közötti területen, számos helyen koromfekete pigmentrögökkel borítva. Ezen képződések körül a szemfenék színe sárgás, a chorioidea pigmentje zilált. Az erek néhány kanyargós vénát leszámítva, rendes lefutásúak. A szemen fény érzés nincs. A bal szem teljesen ép, látása tökéletes. A jobb halántékon egy erősen behúzódott heg van; a löveg nem távolíttatott el s a beteg által felmutatott Röntgen-photographiák szerint a jobb orbita belső csontos falában ül. Az egyéb sérülések után fejlődött kötőszövetképződéseket illetőleg a következő két esetet tartom említésre érdemesnek. XIII. eset. (5. ábra) K. Gyula 13 éves tanuló. 1897. húsvét hétfőjén bal szemét kővel megdobták. Szeme vérzett, látása megromlott s azóta alig javult. 1897. október 4. A beteg jobb szeme ép. A bal szem corneájának belső felső negyedrészét és finom vonalas heg szeli át húralakban. A mellső csarnok rendes mélységű, az iris és pupilla normálisak, a töröközegek tiszták. A papilla n. opt. halvány, kissé elmosódott határú; fölötte egy % papillaszélességü, 21/2 papilla hosszú harántul álló, gyengén ívelt, élénk fehér éles határú terület van, a mely fölött a retina erei változatlanul elhaladnak. A fehér területen és körülötte számos, részben retinalis, részben chorioidealis pigmentrög fekszik. A papilla és a sárga folt I közötti területen egy fátyolszerü, kékes szürke, laposan elterülő J szövet borítja a retinát, a mely az ereket helyenként részben, többnyire teljesen takarja. Ezen szövetből több helyen hosszan kinyúló hasonló minőségű vékony szál húzódik sugaras irányban j a peripheria felé. A retina a szürkés szövet körüli részeken borús, néhol fehéres; a macula élénk vörös folt alakjában tűnik fel. Az erek lefutása és calibere feltűnő elváltozásokat nem mutat. A szem fénytörése astigmatikus; a forgási körívek rendesek, kétfokú, strabismus divergens. A jobb szem látásélessége 5/is, Hm = 0'5 dioptria v = 5/7- A bal szem látásélessége 5/vo. Üveg nem javít. A beteg első jelentkezése óta hetenként egyszer, majd hoszszabb időközökben bejárt a klinikai rendelésre; a retinán fekvő szürkés szövet hónapok múlva bizonyos mértékű visszafejlődést tanúsított: egyes részei áttetszőbbek lettek, kevésbbé kivehetők, egészben terjedelme fogyott. Látásélessége B/&o-re javult meg. Ezen esetben tehát a szemet érő insultus a cornea meg- j sértésen kívül egy chorioidea repedést okozott a látóideg felett; j a tömeges pigmentlerakódásokból retinalis és chorioidealis vér- j zésre következtethetünk, az előbbinek átalakulási terméke a j retinát fátyolszerűen takaró szövet, a mely — bizonyosan az I egyén fiatalságával járó kedvező anyagcsere folytán — némileg visszafejlődött. A következő eset nem annyira klinikai képét, mint inkább előidéző okát illetőleg érdekes. XIV. eset. H. István 10 éves tanuló 1897. augusztus 27-dikén jelentkezett. Szülei kis gyermekkora óta veszik észre, hogy „bal szeme beljebb áll és kancsít“ ; mindig egészséges volt, szemét születése óta semmi trauma nem érte. A gyermek igen nehezen született fogóműtét segélyével; születése után a fogó alkalmazása helyén bal halántéka erősen be volt nyomva, rajta véraláfutások látszottak. A fiú jobb szeme ép, látása teljes. A baloldali orbitának halántéki és alsó széle jelentékeny fokban besüppedt, a bal arczfél felső része a jobboldalinál kevésbbé fejlett; a bal szemrés valamivel szükebb, a szemteke mélyebben fekszik, rendes nagyságú, kötőhártyája, corneája, irise ép. A pupilla a jobboldalinál szükebb, fényre renyhén, consensualisan igen jól reagál. A szem az orrhoz 20 cm.-nyíre közelített tárgyra jól convergál, azontúl hirtelen a halánték felé tér. A törőközegek tiszták, kisfokú myopiás törésüek. A papilla alsó 3A részét egy fehéres szürke kiemelkedő, átlátszatlan tömeg takarja, a mely a papilla határánál négy különböző irányban haladó lt1/* papillahosszuságú, csúcsban végződő, a retina erei felett haladó kötegre oszlik. A papilla körül koraiakban elrendezkedve vaskos retinalis fekvésű pigmenthalmazok vannak. Az erek rendes lefutásúak, a vena tempor. infer, a fehér köteg alá való bujása előtt ampulaszerüen kitágult. Látás: szem előtt ujjolvasás, üveg nem javít. A gyermek szülei hajlandók a bal szem rossz látását a születésnél elszenvedett sérülésre visszavezetni. Annyi tény, hogy a szemet a születés óta sértés nem érte s hogy a szem látása, a mióta az egyáltalán nyilvánvaló lehetett, egyformán rossz; az intelligens és gyermeküket meglehetősen kényeztető szülők ezen kimondásainak hitelt adhatunk. Ha ehhez még figyelembe vesszük a bal orbita csontos falának jelentékeny besüppedését, meglehetős valószinűséggel fogadhatjuk azon I feltevést, hogy a gyermek születésekor a fogó — talán vigyázatlan alkalmazás miatt — összeroppantva a halántékcsontot, a szemtekét megnyomta s egy intraocularis vérzést okozott, a melynek most maradványait észleltük. A szemnek szülészi műtétek által való sérülései közül — a mennyire az irodalomnak ez irányban való külön átkeresése nélkül emlékszem — ab I ducens bénulások és a cornea diffus elzavarodása ismeretesek. Az eddig közölt eseteket a magaméival összegezve, a következő táblázatot állíthatjuk össze: Előidéző okok gyanánt említett betegségek és anamnestikus körülmények Az esetek . szama o/o 0/0 Vérkeringési szervek betegségei Fiatalkori vérzések haemophilia Szívbajok edénybetegségek 42 6 34'70°/o 4-950/0 74-350/0 Fertőző betegségek Syphilis Váltóláz 8 3 6’ 60% 2-480/0 Az anyagforgalom és vese betegségei Diabetes Albuminuria Oxaluria (?) 6 4 1 4-950/o 3-300/o O-830/o Egyéb okok Terhesség (?) Alkoholismus (?) 2 1--660/0 Előrement szembetegségek Papillitis Neuritis Chorioid. dissern. 4 3.30% Ismeretlen okból származó előrement retina- és üvegtesti vérzések.......... 14 ll-580/o Sérülések Lövési sérülések Egyéb sérülések 16 11 13-250/0 9’10% 22-35% Retinitis proliferans ................................ 4 3-30% 3-300/0 Összesen......... 121 100% 100%
