Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-01-29 / 1. szám

20 ORV 0 SI HE TILAP — SZEMESZE T 1899. 1. sz. ezután ungv. hydrarg. oxyd. rubr.-ral massáltatott a cornea, de ezen eljárás az izgalmat fokozta, s egyúttal feltűnt, hogy az előbbi infiltration területén szilrkés-feliér köteg tapad a eorneá­­hoz, melynek szabad széle a szemhéj segélyével elmozdítható. Az eltávolított kötegben a mikroskop alatt egy jól kifejlett nőstény riihatka, s mellette a fejlődés különböző fokán levő 8 pete talál­tatott. A cornea bántalma tehát, mely infiltratumnak nézetett, tulajdonképen abban állott, hogy egy riihatka a cornea felszínes rétegébe furakodott, s ott petéket rakott. Érdekes, hogy a betegen sehol egyéb testrészen scabies nem találtatott; a cornea scabiese eddig egyedül áll az irodalomban, (lvlin. Monatsbl. für Augenh. 1898. decz.) Az iris transfixiójáról közöl adatokat Aschheim. A mű­tétet Fuchs gondolta ki azon esetek számára, midőn seclusio pupillae mellett az iris elöboltosulása miatt az iridectomia kivitele technikai nehézségekbe ütközik. A transfixiót F. úgy végzi, hogy nem nagyon keskeny Graefe-késsel beszúr a corneába 1—2 mm.-re a corneaszéltöl; a kés lapját az iris síkjával párhuzamosan tartva az irist is átszúrja, s mögötte vezetve a kést a túlsó oldalon, valamivel közelebb a cornea széléhez ismét átszúrja az irisen és corneán, addig tolva csak előre a kést, míg a contrapunctio sebe a kés szélességének megfelel. 1896 óta 18 esetben végezte a műtétet, melyek közt 5 aphakiás szem is szerepel. Czélját a műtét minden esetben elérte: a hátsó és mellső csarnok közlekedése helyreállott, minek ered­ménye vagy a tensioemelkedés végleges megszűnése lett, vagy az, hogy egy később szükségessé vált irideetomiára a helyzetet lénye­gesen megjavította. Utólagos iridectomiát opticai ezélból végzett azon esetekben, hol a pupilla területét izzadmányhártva foglalta el; szükségessé vált továbbá az iridectomia azon 3 esetben is, melyeknél az irisben készült rések kiújult gyuladások miatt záródtak. A transfixiót alkalmas esetekben az iridectomia pótló műtétéként méltatja; előnye az iridectomia felett a könnyű ki­vihetőség, hogy nem okoz káprázást s nem torzít. Ott, hol az iridectomia opticai ezélból elkerülhetetlen, a transfixiót előmütét­­nek tekinti, mely kedvezőbb viszonyokat teremt a későbbi iris kimetszésre. 5 esetben a műtétet járó betegeken végezték. (Archiv für Augenheilk. XXXVII. B.) Silex. A tabeses látóidegsorvadás. Kezdetben a papilla szürke, az artériák szükebbek, a vénák tágabbak, később a lamina cribrosa likacsai megjelennek, a papilla határa élessé lesz s a szürke szint a fehér váltja föl. A két szem között nagy lehet a különbség, néha az egyik szem évekig jól lát, míg a másik teljesen vak, de ha a látásélesség hanyatlani kezd, a vakság 2—3 év alatt teljessé lesz. A színlátás korán szenved, s a látótér a peripherián szűkül, a centralis scotoma mindig azt a gyanút kelti, hogy com­plicatio van jelen. A sorvadás előfordulását 15°/o-ra becsül. A syphilist 8l°/o-ban mutatta ki s ez alapon azt hiszi, hogy a lues az aetiologiában jelentős szerepet játszik. A tabeses látóidegsorvadás a peripherián kezdődik s a centrum felé halad. Inunctióktól a valódi tabeses atrophia nem javul, sét néha gyorsabban romlik. Állatkísérletekkel bebizonyítja, hogy az agy és gerinczagy a galvanizálásnak hozzáférhető, de a látóideg­­sorvadásán ez eljárás is hatástalan maradt, úgy hogy a bántalom gyógyíthatatlansága mellett tesz tanúságot. (Berliner klinische Wochenschrift 1898. Nr. 39.1 A szemtükri kép helyéről és természetéről Bassi tanár értékes tanulmányt közöl. Fejtegetéseinek eredményei a követ­kezők': 1. Physiologiai szempontból a szemtükri vizsgálat két mód­jánál látott képek lényegileg identikusuk, a mennyiben mindig virtuális képről lehet szó, a melynek helyzete a tárgynak hely­zetén múlik. 2. A reális kép - épen úgy a mint a physikusok virtuális képe — közvetlenül nem látható. 3. A fordított virtuális kép a reális fordított kép aequivalense. 4. A szemtükri vizsgálat mindkét módja egyszerű kísérlettel utánozható. (Rivista scienti­­fica. XXX. u. 6—7.) Lettner Vilmos dr. VEGYESEK. — Zeitschrift für Augenheilkunde. Michel a würzburgi és Kuhnt a königsbergi egyetem szemésztanárai „Zeitschrift für Augenheilkunde“ cziin alatt új folyóiratot indítanak. Állandó munkatársai a külföld részé­ről : Cirincione tanár (olasz), Denig dr. (Amerika), Ewetzki tanár (orosz), Grósz Emil doc. (Magyarország), Gruber dr. (Anglia), Kamocki dr. (Lengyelország), Koster tanár (Hollandia), Widmark tanár (Svédország). A kiadásban részt vesznek : Bach doc. (Würzburg), Czermák tnr. (Prága), Dimmer tnr. (Innsbruck), Haab tnr. (Zürich), Mellinger tnr. (Basel), Pagenstecher tnr. (Wiesbaden), Peters tnr. (Bonn), Raehhnann tnr. (Dorpat), Schmidt-Rimpler tnr. (Göttingen), Silex tnr. (Berlin), Uthoff tnr. (Bo­roszló), Vossius tnr. (Giessen), Wilbrand dr. (Hamburg). A folyóirat czélja. hogy az egész szemészeti irodalomból az értékes és maradó közlések kivonatát kritikailag méltassa s bizonyos kérdések szerint csoportosítva nyújtsa. Az irodalmi túlproductio mellett ilyen irányú folyóiratra tényleg szükség van. Minket magyarokat e folyó­irat megindulása különösen is érdekel, a mennyiben a magyar szem­orvosi irodalom ezúttal szerepel első Ízben, mint a holland, olasz, franezia, scandinav, lengyel, angol irodalom egyenrangú társa külön rovatban. Ebben a budapesti magyar szemészeti iskola nemzeti álláspontjának (lásd Schulek Vilmos tanár jubilaeumi beszédét, Orvosi Hetilap 1897. febr. és az „Ungarische Beiträge zur Augenheilkunde“ előszavát) elismerését látjuk. — Új lengyel szemészeti folyóirat. Wicherkiewicz Krakóban „Postep okulistyczny (a szemészet haladása) czímü lengyel szemészeti folyóiratot i ndit. — Hirschberg érdekes adatokat közöl a spanyolországi vakokról. Részben személyes tapasztalatai, részben a másoktól összeállított statis­­tikákból kitűnik, hogy Spanyolországban igen nagy a vakok száma, különösen a déli vidékeken csaknem annyi a világtalan ember, mint Egyptomban, mely különben első helyet foglalja el a vakság statisti­­kájában. A megvakulás okai közt jelenteken}- szerepet játszik a tra­choma, az újszülöttek genyes szemgyuladása s a himlő. Egyáltalában a szem elülső képleteinek genyedéséből származott vakság feltűnően gyakori, mely körülmény élénken demonstrálja, hogy mily kevés gondot fordítanak Spanyolországban a szem hygienéjére. A szemészetnek nincs is tanszéke, nincs sem állami, sem községi szemgyógyintézet, csupán alosztályok léteznek a nyilvános kórházakban, valamint kisebb magán­gyógyintézetek. A szemészet kötelező tanításáról szó sincs; még Mad­ridban is csak valamely kiegészítő tanfolyamra nyújtanak alkalmat. (Deutsche med. Wochenschrift. 1898.) A IX. nemzetközi szemorvos-congressust 1899. augusztus 11—18. Utrechtben tartják. A tárgyalás nyelve: angol, franezia és német; 3 osztály lesz: a) boneztan, kórboneztan, bakteriológia, b) optika és physiologia, c) klinika és operálások. A résztvevős díja 25 frk. A szer­vezési bizottság tagjai: Argyl Robertson, George Berry, M. E. Mulder, M. Straub, W. Koster, H. Snellen. Dr. Jodko-Narlciewicz t- A varsói orvosi egyetem volt tanára s hírneves lengyel szemorvos : Jodko-Narkiewicz 65 éves korában meghalt. — A vadak szeme. A vadak szemei liypermetropiásak, az alkal­mazkodásuk különböző, a növényevőké hiányos, de annál jobb a raga­dozó állatoké. A nappali állatok corneája a szem fél átmérője, az éjjelieké sokkal nagyobb. Az egér ős a bőregér corneája a szem fele. A tapetum a fényt az ideghártya számára sokszorozza. Az állatok látóterei nagyobbak, mint az emberé. Astigmatismusukat a pupilla alakja részben kiegyenlíti. A látóidegfö alakja az egyes állatfajoknál igen kü­lönböző, az éles latásúaké rendesen hosszúkás s a szem méreteihez képest aránylag nagy. (Wochenschrift für Therapie und Hygiene des Auges. 1898. II. 4.) — Épszemű gyermekek tükrözése. A bécsi községtanácsban egy taná­csos interpellálta a polgármestert, hogy a poliklinikán épszemű gyermeke­ket oktatás czéljából tükröznek. A bíróságnál Reuss tanár és assistense ellen vádat emeltek. A biró az orvosi fakultás véleményét kérte, mely­nek alapján az eljárást beszüntették. Fuchs tanár véleményében ugyanis kifejtette, hogy épszemií gyermekekre mydriasis mellett való tükrözésük nem káros és oktatás czéljából általánosan szokásos. (Wochenschrift für Therapie und Hygiene des Auges 1898. II. Nr. 1.) — A budapesti egyetemi szemklinika betegforgalma az 1898-ik év­ben. A lefolyt évben a budapesti egyetem szemklinikáján 8963 új járó beteg fordult meg, kik közül 983 kórházi ápolást nyert s kiken 1171 na­gyobb operálást végeztek (541 hályogoperálást, 193 iridectomiát, 30 teno­­tomiát, 56 enucleatiót, 42 chalaziont stb.). A járó betegek forgalma 1896-ban érte el a maximumot: 9763 új beteggel, a csökkenés oka az, hogy 1897 óta vasárnap nincs rendelés. — Új könyvek. William A. M. Keown. A Treatise on „Unripe“ Catataract. Illustrated by Nine Plates Containing sixty original Drawings. London: H. K. Lewis. 1898. Widmark J. Mitteilungen aus der Augenklinik des Carol, medico-chirurg. Instit. zu Stockholm. Jena. Verlag von J. Fischer. Kuhnt II. Ueber die Verwertbarkeit der Bindehaut in der praktischen und operativen Augenheilkunde. Wiesbaden. Verlag von J. Berger. 1898. Weiss L. Ueber das Gesichtsfeld der Kurzsichtigen. Mit 32 Figu­ren. Franz Deutieke. Leipzig u. Wien. 1898. Die Neurologie des Auges. Ein Handbuch für Nerven- und Augenärzte von Dr. II. Wilbrand und Dr. A. Saenger. I. B. Mit 63 Text­abbildungen. Wiesbaden. Verlag von J. F. Bergmann. 1899. La vision. Étude physiologique par le Dr. H. Parinaud. Paris: 0. Doin, 1898. Budapest, 1899. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája. (Felelős vezető: Müller Ágoston.) Dorottya-utcza 14. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom