Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1899-03-26 / 2. szám
Melléklet az „Orvosi Hetilap“ 13. számához. 2. szám. Budapest, 1899. évi márczius 26. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------TARTALOM. Schulek Vilmos tar.: 225 anyag viselkedése az ibolyán túli fény irányában. Imre József dr.: A h.-m.-vásárhelyi „Erzsébet-kórházw -ból. A trachomäs kötőhártya megkaparása, — Scholtz Kornél dr.: A retinalis és üvegtesti kötőszövet-képződések okairól (folytatás és vége). — Molír Mihály dr.: Közlemény a pesti izr. hitközség Bródy Adél-gyermekkórházból. A Sachs-féle idiotia amaurotica familiaris (folytatás és vége). — Iroclalomszemle. — Vegyesek. 225 anyag viselkedése az ibolyán túli fény irányában. Schulek Vilmos tanártól. (Melléklettel.) Mielőtt ti vizsgálati eredményeket egyenként felsorolnám és bő terjedelemben következtetéseket vonnék, a teendő közlésekre vonatkozó tájékoztató megjegyzéseket kell előre bocsátanom. A csoportosítást nem a vizsgálás rendjében, hanem Bernthsen1 szerint fogom tenni. Az anyagok vegyi és természettani tulajdonságaiból2 csak az van ismételve, a mi itt közvetlenül számba jön. A spectrographiás eredményt az anaktinosan tökéletlenül ható szereknél szavakkal röviden felsorolom, az épen nem hatóknál pedig az anyagot pusztán a nevén említem meg. Egyedül álló név tehát azt jelenti, hogy vizsgálva van és az eredmény negativ. Az anaktinosan érdekes, de physikalis okokból nem használható szerek *-al, és a hol lehet elnyelési színképgörbével vannak ellátva. Különösen ajánlható anyag ** al van kiemelve, és az absorptio schemákkal és eredeti spectrum lenyomattal szemmel láthatóvá téve. Absorptiós görbék csoportjainál a széli görbék különös figyelemmel vannak az eredeti színképek adatainak leolvasásából készítve, míg a közbeesőknél némi interpolates correcturák vannak a schematizálás érdekében, de több felvétel adatkülönbözetein bellii igénybe véve. A színkép részeiről lehetőleg csak a Fraunhofer-vonalak (az ultraibolyában Mascart és Cornu vonaljelölései) szerint, és csak kivételesen hullámhosszakban van szó. A hullámhosszakra a kifejezési alak az, mely ezen vizsgálatoknál legkényelmesebben alkalmazható, mert csupán megközelítő adatok felhozását is megengedi a nélkül, hogy félreértésekre teret hagyjon. A színkép törékenyebb vége felé menő irány (emelkedő lépcsőfokok elképzelésének értelmében) van értve a „felül, fölötte, magasabb“ szavak alatt. A vörös oldalt jelentik az „alul, mélyebb, lent“ kifejezések. Rövides vélemények mint „használható, nem értékesíthető, alkalmazható“ mindig tekintettel ezen vizsgálatok czéljára, hogy az ultraibolya elvágassék, vannak csak értve. Egyes nagy betűk, ha magukban állanak, Fraunhofer-vonalat jelentenek és az előttük vagy ulánuk álló törtszámok azon vidék kisebb darabját jelentik. Alkohol mint oldószer mindig 96°/0-os volt. Az egyes adatoknak a színképről leolvasása és az absorptiós vázlatba átvitele átlátszó papírral történt; de gyöngyhimező papír a beléje géppel ütött likak nagyon szabályos sorozatával is kitünően használható. A színképvázlatban a magasság 15 mm.-nek van véve, holott 10 mm. a szokásos; azonban itt a rajzos feltüntetés érdekében az előbbi volt a jobb és helyesebb, mint a megtekintés maga megítélni engedi. Nehéz dolog és a legfinomabb részletekben éppenséggel lehetetlen az anyagoknak előfordult színárnyalatairól közértelműleg és mégis szabatosan meghatározásokat tenni. Szavak 1 Lehrbuch d. organ. Chemie, Vieweg in Braunschweig, sechste Auf). 1896. 2 Ez irányban fejvilágositóknl szolgáltak: E. Schmidt, Lehrbuch d. anorg. Chemie 1893. és Organ. Chemie 1896, — továbbá: Beilstein Grosses Handb. d. org. Chemie, III. Anfl. eddig 3 kötet. csak sejtelmet költhetnek, de nem állhatnak adatok helyében. Közelebb a valóhoz jutunk, ha conventionalis színskálára hivatkozunk. Az itt használt a Éadde-féle „internationale Farbenscala“ volt, melynek ismeretét a szives olvasónál, sőt alkalmi megtekintését a komoly bírálónál fel kell tételeznem. Itt az összes, 42 színárnyalatból leginkább az 1—10-ig menő, a világossági fokozatokból a—v-ig az alul álló t, u, v jönnek említésbe.1 L. Mautliner ezt a színskálát az ő színtanában2 leírta. Idézetek a színskálából R. (Radde) betűvel és az eset szerint hozzátett jelzéssel lesznek feltüntetve, — az R Fraunhofer-vonal az egész munkálatban magára sohasem lévén idézendő. A szín megjelölések ügyében még a következőket kell felvilágosításul felhoznom. Sok folyadék, pl. az olajok, nagyobb tömegben sárgák, míg vékony rétegben közel színtelenek. És ebben is nagy a különbség, ha rájuk tekintünk, vagy ha rajtuk keresztül nézünk. Megtekintéskor sötétebb színűek. Az itt alkalmazott anyagok a leírásban úgy vannak megjelölve, mint a hogy a pápaszemkamarák vastagságának megfelelő rétegben, ha fehér papírra ráteszszük, színezve volnának. Ellenben a mi színüknek színképi hatását illeti, az csak olyannak veendő, mint a hogy ugyanazon réteg áteső fényben, és a szem előtti fényközegként alkalmazás esetében a színezést illetőleg mutatkoznék, azaz az előbbinek körülbelül csak fele színezésében. Ha a pápaszem kamarának valamely töltése a megtekintésnél majdnem színtelen, azaz olyan mint Radde legalsó színfokozata, mint a v jegyű, akkor azt a pápaszemben átnézésre használva minden habozás nélkül egész színtelennek vehetjük. Minthogy a felvett színképek a spectrographok üvegkészülékei miatt csak kevéssel az N vonal fölé, mintegy % O-ig érhettek, ezért az összes bejelentendő eredmények ilyen jelölése, hogy „nem absorbeál semmit, nem használható“ stbi a színképnek csak ezen terjedelmére vonatkoztatható. A mi az azonfeliili tájakon esetleg előfordulhatna, azt csak quarzból való hasábokkal, lencsékkel, sejtekkel lehetne kitudni. Ennek különben az itt fenforgó kérdésben jelentősége úgy sem volna, mert a pápaszemes kamarák üveglapjai az említett területen túlmenő fénylengéseket úgyis elemésztenék. Szervetlen anyagok. 1. Acidum snlfuricum. 2. Acidum hydrochloricum. 3. Jodum purum, Ja, mól. súly 254, feketeszürke kristályok. Alkoholban barna, vízben barna, chloroformban ibolyás, benzol-1 A részletes jelentésben folyton idézett adatok megértése kedvéért az összes 42 oszlopzat számait és neveit elsorolom: 1. Zinnober, 2. narancszinnober, 3. zinnober-narancs, 4. narancs, 5. sárganarancs, 6. narancssárga, 7. sárga, 8. sárgazöld-sárga, 9. sárga-sárgazöld, 10. sárgazöld, 11. fűzöld-sárgazöld, 12. sárgazöld-fűzöld, 13. fűzöld, 14. kékzöld-fíízöld, 15. fűzöld-kékzöld, 16. kékzöld, 17. kék-kékzöld, 18. kékzöld-kék, 19., kék 20. ibolyakék, 21. kékibolya, 22. ibolya, 23. bíbor ibolya 24. ibolyabibor 25. bibor, 26. carminbíbor, 27. biborcarmin, 28. carmin, 29. zinnobercarmin, 30. carminzinnober, 31. neutralszürke, 32. zinnoberszürke, 33. barna, 34. narancsszürke,' 35. sárgaszürke, 36. sárgazöld-szürke. 37. zöldszürke, 38. kékzöldsziirke, 39. kékszürke, 40. ibolyaszürke, 41. biborszürke, 42. carminszürke. 2 Der „Functionsprüfnng“ I. Thoil, Bergmann Wiesbaden 1894. 11. kiadás 13—15. lapon.
