Szemészet, 1899 (36. évfolyam, 1-6. szám)

1899-01-29 / 1. szám

12

ORVOSI H E T1LAF-SZEME8ZE T

1899. 1. sz.

VI. eset. M. Mihály 24 éves házaló. 2 év előtt bal szeme kivörösödött, látása fájdalmas gynladásos baj folyamán elveszett. 2 hét előtt felkeléskor észrevette, hogy jobb szemének látása igen erősen megromlott. Luest tagad. Összes kitapintható nyirkmirigyei beszttrödöttek.

1893. szeptember 30. A jobb szem pupillája középtág, 1 csepp atropinra maximálisan tágul. A lencse tiszta; szemtükörrel fordított képben a papilla n. opt. tájékáról kiinduló s a borús üvegtestbe nyúló számos vérzéssel tarkított ágas-bogas hártya látható, a mely a szemfeneket egy-két ér kivételével teljesen leplezi. Látás: 1 m.-röl olvas ujjakat.

A fial szem csarnoka középmély, pupillája szűk, zegzugos, merev; a lencse elszürkült. Látás: fényérzés 1/s m.-röl, projectio csaknem a centrumig szűkült. Rendelés jodkali, majd október 21-dikén 2 gr.-os unguent, hydrarg. einer.-bedörzsölések.

Október 31. Iridektomia a bal szemen.

Deczember 3. 30 bedörzsölés után a jobb szem üvegteste feltisztul annyira, hogy a papilla n. opt. láthatóvá vált; a vérzések nagy része felszívódott, a kötöszövetes hártya azonban változatlan. Látás: 4*/i m.-röl olvas ujjakat, M. — 2'0 D., v. 6/ao.

Deczember 13. Rendelés: 1 eentigr.-os pilocarpin-injectiók. liö izzadás és nyáladzás.

Deczember 18. Elbocsátáskor: A jobb szemfenék képe annyiban változott, hogy a vérzéseknek nyomai már alig láthatók. A bal szem Msében felül szabadszárú coloboma van, a melyen át a szürke lencse látszik. Látás a jobb szemen a 2'0 Myopia javításával s/i5 ?, a balon változatlan.

A leirt esetben a syphilis latens feltevésére jogosít egyrészt a nyirkmirigyek beszűrődött volta, másrészt a bal szemen lefolyt iridocyclitis; a higanykezelésnek kitűnő eredménye a feltevést még inkább igazolja. Ki kell azonban emelnem, hogy a kezelés alatt felszívódtak az üvegtesti homályok és felszívódtak a retinalis vérzések, azonban közel 3 hónapi észlelési idő alatt a látásélességnek folytonos javulása mellett is az üvegtestbe benyúló kártyás képződmény semmi visszafejlődést vagy megkisebbedést nem mutatott. Hangsúlyoznunk kell ezen körülményt egy fontos kérdésnek, a luetikus eredetű kötőszövetképződések gyógyíthatósága kérdésének tisztázására. A cásuistica egyetlenegy olyan syphilises eredetű kötöszövetes képződést sem említ, a melynél előzetes retinavérzések kizárhatók lennének ; fel kell tehát tennünk, hogy a kötőszövet itt is, mint annyi más mindenféle eredetű vérzéseknél, vérzésből képződik s hogy a syphilisnek directe a kötőszövetképződésekhez semmi köze nincs. Az antiluetikus gyógyeljárás, ha mint a közölt esetben javulásra vezet, teszi ezt az által, hogy meggyógyítván a luést, a retinavérzések nem ismétlődnek s a már meglévők az üvegtestbe ömlött vérrel együtt felszívódnak: ez által javul a látásélesség. A kötöszövetes képződésnek a továbbfejlődésére szükséges tápanyag hiányzik, ezért nem nagyobbodik, sőt hosszabb idő múlva zsugorodás útján kisebbedik, úgy mint azt más eredetű kötöszövetes tömegek is teszik. Ezen javulás azonban a lueses eredetű eseteknél is meglehetősen ritka. Ritka pedig- azért, mert a mint a fentebb felsorolt észlelésekből látjuk, igen gyakori az ily szemeken az uvealis hártyának rendszerint súlyos luetikus megbetegedése. Az esetek nagyobb részénél iridocyclitis, különböző stádiumokban levő specifikus chorioretinitisek s ezeknek következményei iratnak le. Ezen difejezett uveitisek lényegesen különböznek a fiatalkori retinavérzésekből eredő kötőszövetképződésekkel járó lassú, fájdalmatlan, de azért atrophia bulbira vezető uvea-megbetegedésektől.

Az anyagforgalom betegségei közül a diabetes mellitust 5 esetben említik a retinalis kötőszövetképződések oka gyanánt. Guilbaud és Van der Laan betegeinél a baj bő retinalis vérzések után fejlődött ki. tíalezowszki22 és Nettleship 21 eseteiben pedig egy vérzésekkel járó retinitis diabetica lefolyása alatt. N. betegének egyik szeme iritis és következményes glaucomában vakult meg. Ezen csoportba sorolhatom a magam észlelései közül a

VII. esetet. 15. István, 58 éves gátbiztos, 1897. raárcziusban jobb szemén többször ismétlődő fájdalmas gyuladásos baja volt, a

mely miatt ugyanazon év júniusában vidéken megoperálták. Egy ideig jobban volt, később a szem ismét fájdalmas lett, látása elveszett. Dal szemének látása 1897. szeptember óta fájdalmak nélkül romlik.

Az I. belklinikán végzett általános vizsgálat diabetes mellitust állapított meg; a vizelet fajsúlya 1016, 3—4% ezukrot és kevés fehérnyét tartalmaz. Degeneratio cordis minor-grad. és hemiparesis lat. dextr. találtatott még nála, utóbbi mint 1897 telén támadt berniplegia maradványa.

1898. junius 3. A jobb szemen episcleralis és ciliaris belüveltség. A cornea alsó harmadrésze átlátszatlan, heges. A csarnok igen sekély, az iris sorvadt, piszkos-barna, az elszürkült lencsére lenőtt: aláfelé keskeny coloboma arteficiale, a melynek szárai í a heges corneába nőttek. A szem feszülése emelkedett (t + 1), spontan és érintésre fájdalmas. Fénvérzés nincs.

A hal szem külsőleg kórosat nem árul el. Szemtükörrel : a lencse peripheriáján ldillős, vesszős homályok (cataracta incipiens); az üvegtest tiszta. Az egész szemfeneket egy sárgás-fehér színű szabálytalan alakú tömeg takarja el, a mely helyenként czafatos, csipkés nyúlványaival csaknem az üvegtest közepéig emelkedik be. A papillának csak felső fele látszik, a retina erei csak helyenként bukkannak elő kis darabon az őket fedő képződmény alul. Ezen fehéres képződmény főtömege az orri oldalon alul látszik lenni; itt a legvaskosabh s ezen a helyen igen finom újonnan képj zödött edényekből álló hálózat látszik rajta. Az egész szemfenéken elszórtan kisebb csíkos vérzések vannak. Látás: kézmozgás; fényérzés 1 m.-röl, projectio bizonytalan. 18 napi itt tartózkodása alatt állapota nem változott.

Albuminuria következtében támadt retinavérzésekből is láttak kötőszövetet képződni. Martinet31 esetében üvegtesti homályok, ismétlődő vérzések után vascularizált kötőszövet képződött a retinán, Proebsting,3li Purtscher 60 és Oeller 01 ese! teiben a baj typikus retinitis albuminurica lefolyása alatt keletkezett.

Az oxaluriának még Mackenzie 1 tulajdonított szerepet a kötőszövet képződését illetőleg. 19 éves férfibetegének vizelete sok oxalsavas meszet tartalmazott. Más észlelők M. óta ilyen esetet nem észleltek, úgy hogy kérdéses, nem-e közönséges fiatalkori vérzések okozták-e itt is a betegséget.

Ezen az aetiologiában több-kevesebb joggal szereplő általános betegségeken kívül számos eset van negativ belgyógyászati lelettel. Egyik-másiknál a kórlefolyásban találunk némi támpontot a baj magyarázatára. így Van der Laan 13 egyik retinavérzésekben szenvedő és apoplexia cerebriben elhalt betegénél valószínűséggel következtethetünk az összes edényfalak (talán luetikus) megbetegedésére. De már pl. igen kérdéses, hogy Aubineau (Guilbaud these) 27 éves férfibetegénél a felemlített alkoholismus volt-e a retina betegségének oka.

Nehány esetben a szemen előzőleg támadt betegség adja a kötőszövetképződések magyarázatát. így Guilbaud egyik betege neuritis optica haemorrhagica-ban szenvedett, Lüderitz 52 esetében agydaganat következtében támadt vérzésekkel járó papillitis folyamán másodlagos glaucoma kíséretében keletkeztek a proliferatiók. Egy hasonló esetem a következő

VIII. eset. 11. Józsefné 28 éves, napszámos neje 1899.január 2-án a klinikán jelentkezve, arról panaszkodik, hogy múlt év j szeptember hava óta szemeinek látása romlik s egy hó óta már alig lát. Mindkét szem külsőleg ép ; a pupillák igen tágak, alig reagálnak, a töröközegek tiszták. Mindkét szemfenéken igen nagy mértékű papillitis látszik: erősen kiemelkedő, elmosódott határú papilla, tágult kanyargós vénák, szűkült artériák. A hal szem papillája fölött ezenkívül egy ovalis, gyürüalakú, meglehetősen kiemelkedő fekérszínií köteg fekszik, a mely az ereknek a papillából való kilépési helyét is takarja (2. ábra). Látás: jobboldalt kézmozgás, baloldalt fényérzés nincs.

A beteg 5—(5 hónap óta terhes. Az I. szülészeti klinikán eszközölt vizsgálat szerint a vizeletében fehérnye nincs, szembaja terhességével összefüggésbe nem hozható. A Jendrássik tanár által a II. belklinikán végzett vizsgálat a bal facialis és felkar paresisét, jobboldali fejfájásokat constatálta, a mely adatokhoz a papillitist ; hozzászámítva, a jobb agyféltekében székelő daganatból kell az el-