Szemészet, 1898 (35. évfolyam, 1-6. szám)

1898-09-04 / 4. szám

38 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1898. 4. sz • o GO Évszám Kortörténet j száma 1 Beteg kora || Betog neme || Beteg foglal­kozása Egyéb szembántalmak diagnosisa Mióta szem­beteg V Mióta kap atropint ? Mely hónapban kapót tat rop. con-' junct.-t? Műtét végez­tetett-e vagy sérült ? Ez előtt vagy után lépett-e fel a betegs. Jegyzet 28. 1897 63 76 n. földmi vés özvegye Catar. nond. mat. o. utr. 1 év ? Extractio sec. Graefe után 7. nap 29. 1897 66 10 f. lóvasúti kocsis Oatar, membrán, o. d. Catar. juvenil et synech post. o. sin. Születése óta ? ii. Extr. liu. simpl. o. d. Fost iridee­­tomiam extr. lin. o. sin. után 30. 1897 168 14 f. hivatalnok fia Catar. zonul. o. utr. Aliit. 2 év ? in. Discissio catar. o. sin. után 11. nap 31. 1897 155 26 f. vasöntő Catar.. traum. tumescens 5 hét 5 hét in. V asdarab pattant szemébe után 32. 1897 248 27 f. ügynök Keratitis parenoh. o. d. — Maculae corn. o. sin. B. sz. 3 év J. sz. 8 év 4 hét IV. Nem — Jobb szemén ezúttal 4 hét óta van gyula­­dás. — Atrop. conj. épen lépett fel. 33. 1897 251 36 f. üveges Infiltratio corn. sin. 3 hó 3 hó IV. Cauterisatio corn. után 34. 1897 259 20 f. bölcsészet­hallgató Anophthalm. artef. 1. d. — Iridocyclitis chron. Keratitis parench. o. sin. B. sz. 4 év, újabban 4 hó Megszakítás nélkül 4 hó IV. Nem — 35. 1897 271 23 n. hivatalnok Iridocyclitis o. utr. 1 hó 1 hó V. Nem — 36. 1897 396 71 n. földniives özvegye Catar. mat. o. d. Catar. sec., colob. artef. o. sin. B. sz. 4 év, J. sz. 3/t év ? V. Extractio sec. Graefe után 37. 1897 436 68 f. mészáros Catar. mat. o. d. Atrophia bubi sin. ? v V. Extractio sec. Graefe után 6. nap 38. 1897 456 24 f. földmíves Iritis acuta o. sin. 3 hét 3 hét VII. Nem — 39. 1897 599 18 f. kádár Ulcus corn. 1 év 4 hó IX. Nem — 40. 1897 683 12 n. gazdász lánya Keratitis parench. o. utr. 5 hó 5 hó ? X. Nem — 41. 1897 750 15 f. napszámos Aphakia, catar. sec. o. d. — Myopia maj. gr. o. sin. Myop. szüle­tése óta V XII. Discissio per. corn. után 42. 1897 775 34 f. lakatos (Cs. Ferencz) Cicatrix adhaer. Catar. traum. — Vulnus sciss. corn. o. sin. 3 hét 3 hét XI. V asdarab pattant szemébe után 43. 1897 574 14 n szabó lánya (SÍ. Josefiri) Keratitis parench. o. utr. 4 hét 4 hét X. Nem — 44. 1897 — 26 f. napszámos (Cs. József) Conbustio corn, et sclerae d. 2 hét 4 nap XI. Olvadó vas frecscsent szemébe után Ambulans. 45. 1897 — 36 n. napszámos neje (G. Imréné) Trachoma in stad cicatr., distichiasis o. utr., infiltr. corn. o. d. 2-3 év 9 XII. Nem Az atrop. conj. fellépése idején ambulans. A klinikán 1897. IX/24— X/20-ig feküdt. Ha hozzávető számítással az atropinnal kezelt betegek számát az összes betegek felére tesszük, úgy a fenti számítás alapján azt mondhatjuk, hogy az atropin-becsöppentések után 2'28°/o‘ban lép fel atrop. conjunctivitis. Ezen szám meg is felel a tényleges viszonyoknak vagy legfeljebb csak igen kevéssel több a megbetegedések száma. Ha így fogalmat alkottunk magunknak arról, hogy szám­belileg mennyiszer fordul elő, nézzük továbbá, hogy mily betegségek mellett, melyik nemnél, mily foglalkozású és mely korú egyéneknél fordul elő leggyakrabban? E kérdés az aetiologiába vág, azért itt csak a statistikai adatokat akarom nyújtani. (L. II. sz. statist, táblát.) Megjegyezvén, hogy ennek legtöbb rovata tisztán aetiologiai értékű, melyre, valamint a statistika többi pontjaira is részletesen az utolsó fejezetben térendek vissza. Itt csak azt constatáljuk, hogy a legnagyobb számban a műtett és a hosszú időn keresztül beteg szemek estek atrop. conjunctivitisbe. II. A klinikai tünetek. Az atropin conjunctivitis tünetei három cardinalis symp­­tomára vezethetők vissza, melyeket csak az alapbántalom szokott módositani. Ezek: 1. Hurutos, resp. follicularis kötőhártyalob. 2. A szemhéjak bőrének kisebb-nagyobb intensitású gyu­­ladása resp. eczemája. 3. Recidivára való fokozott hajlam. E három cardinalis symptomához még egyebek csatla­koznak, melyek azonban nem oly szembeötlők s alárendelt jelentőségűek is. Nézzük mind a három tünetet közelebbről. 1. Hurutos, illetve follicularis kötohártyagyuladás. Ezen tünet tulajdonképen a bántalom a maga mivoltában. Vannak esetek, midőn a bőrnek lobosodása még nem jelentkezett, a pupilla sem reagált még úgy, a hogy szokott atropinra meg­változni, mégis teljes positivitással megállapíthatjuk az atropin conjunct, jelenlétét, máskor viszont a kötőhártya változásai a másodrendűek a dermatitis mellett. A kötőhártya maga sem mutatja mindig ugyanazon kór­képet. Schweigger (Handbuch d. spec. Augenheilk 1875. p. 258) két főalakját különbözteti meg az atropinos conjunc­tiva bántalmaknak, mondván, hogy létezik egy atrop. conjunc­tivitis és egy conjunctivalis idiosynkrasia atropinnal szemben. Előbbiekhez sorolja az atropin hosszas használata után fel­lépni szokott hurutokat vagy gyuladásokat, utóbbiakhoz azon eseteket, melyeknél hirtelenül támad a bántalom.

Next

/
Oldalképek
Tartalom