Szemészet, 1897 (34. évfolyam, 1-4. szám)
1897-10-31 / 3-4. szám
0 E V 0 S I HETIL ÁP-SZEMÉSZET 77 1897. 3—4. sz. Na Cl által ezüsthalmaz alakjában kicsapódik, ezen sóknál is áll s így vérsavóval való érintkezésnél szinte Ag Cl-á és tejilletőleg czitrom savas Na-vá bomlanak, a fehérnyére azonban coaguláló hatással nem bírnak. Dobrovits dr. a pozsonyi országos kórház főorvosa és Lolonij dr. helybeli nőgyógyász közreműködésével első sorban carcinomáknál alkalmaztuk az actolt, de eredménytelenül, pedig ha Credé ezen szere vérsavóban való oldhatóságánál fogva távolba is hatna ily bajoknál, tán javulást észlelhetnénk! Minekutána a betegek azonban jól tűrték ezen szert, megpróbáltam a kötőhárgya-genyedéssel járó bántalmainál, s íme ily esetekben kitünően fertelemvesztő hatását legnagyobb örömömre a szemészi gyakorlatban is tapasztalhattam. Eddig első sorban blenorrhoea neonatorum, majd meg heveny trachománál, diphtheritis conjunctivae, conjunctivitis crouposa és gonorrhoea okozta kötőhártyalobnál (felnőttnél) használtam, az ily esetekben tapasztalt jó hatása az itrolnak következetes szarúhártya-bántalmaknál arra is bátorított, hogy szarúhártya-fekélyéknél alkalmazzam. Eddigelé a Ferencz József-gyermekkórházban és a kerületi betegsegélyző pénztár szemészi betegeinél 76 esetben és vagy 30 magánbetegnél alkalmaztam, összesen tehát több mint 100 genyedéssel járó szembántalomnál és az így merített tapasztalataim arra bátorítanak, hogy a czitromsavas ezüstöt, Credé itrolját szemész kartársaimnak legmelegebben ajánljam. Különös kortörténetek mellőzésével — hisz elég az alkalom az itrolra vonatkozó állításaimat ellenőrizni illetve megbírálni — legyen szabad röviden következő tapasztalataimat a kórnemek szerint közzétenni. 1. Blenorrhoea neonatorumnál az itrol tisztán, poralakban, calomel módjára a szembe hintve naponta egyszeri alkalmazásnál túlszárnyalja bármely eddigi szerünket, mellette jeges borogatásokat és szorgalmas 1:2000-hez való sublimat- vagy 1: 2000 itrol-oldattal való mosásokat rendeltem. Megtörtént, hogy a genyedés két nap múlva megszűnt, több mint 8 napig sohasem tartott, kivéve egy esetet, mely betegsége 14-dik napján már szarúhártya-genyedéssel párosulva került kezeim közé s ezen esetben is alig észrevehető homály tanúsága a lefolyt bajnak, míg friss, 2—5 napos eseteimnél betegeim mind teljesen felgyógyultak, a gyógykezelés ideje usque ad integritatem conjunctivae 6—18 nap között ingadozott. 2. Heveny trachománál a genyképződés pár nap múlva mint rendesen a 3-dik vagy 4-dik behintésre a trachoma további lefolyására különös hatását nem észlelhettem, megfelelő az eddig használt lapis-oldattal elérteknek, ezen betegeimnél argyrosis felléptét 4 heti használat után láttam, míg kellemetlen hatást a szarúhártyára nem tapasztaltam. 3. Conjunctivitis diphtheritica és crouposa 7 esetében az itrol annyiban jó hatással volt, hogy habár 3 esetben máris szarúhártya-besziiremkedéssel vettem át betegeimet, a szem látási képessége eléggé jó maradt s csak egy esetben pusztult el az egyik szem szarúhártyája teljesen. 4. Kankó okozta szemlobnál bacteriologice megállapítva, két esetben alkalmaztam itrolt; egy esetben harmadnapra, a másikban negyednapra megszűnt a genyedés s nyolcz, illetve 14 nap múlva egészségesen bocsáthattám el betegeimet, az első napokban jeges borogatásokat sublimatos vízzel használtam itrol mellett. 5. Szarúhártya-fekélyeknél megtörtént, hogy a fekély alapja, de környezete is egij behintésre feltisztult nyomókötés alatt, dr. Kanka által a szemészi therapiába behozott jodoformkenőcs használata mellett hypopiumokkal párosult fekélyek 4—8 nap alatt gyógyulnak s csak ritka esetben kellett atropint használnom; volt azonban több eset, melyben ily beteg az itrolt nem tűrte s egy esetben egyszeri alkalmazása után másnap a szarúhártyát teljességében beszüremkedve és érdes felületűnek találtam vagy centrális leukoma volt a kórlefolyás vége; hogy egy esetben a fekély feltisztulása hamar, mondhatnám közvetlenül bekövetkezik s máskülönben, teljesen hasonló esetben azonban, nemcsak, hogy ezen eredmény nem elérhető, de még a kór terjedése tán hevenyebbé is válik — arra nézve magyarázatot adni eddig képtelen vagyok! Az itrol rövid ideig tartó égési fájdalmat kelt, míg actol behintése néha 1 2 óráig is bántja a beteget s különösen az ép szarúhártyára is edző hatással bir, miért is az utóbbit alig használtam, erről tehát közelebbi adatokkal nem szolgálhatok ; 1 : 2—4000-hez való hígításban azonban ép úgy mint az itrolt (friss oldatban) genyedéssel járó szembántalmaknál mosásokra betegeim kezére adom. Ezzel röviden eddigi tapasztalataimat körülvonalozva, különösen blenorrhoea neonatorum és conjunctivitis gonorrhoicánál az itrol behintését kifordított kötőhártyára legmelegebben ajánlhatom, felülmúlja ez bármily eddigi szerünket. Más genyedéssel járó betegségnél azonban további kísérletek volnának hivatva a szer poutosab indicatióját megállapítani. A trachomaiigy a XII. nemzetközi orvosi congressuson. Nenadovics Lázár dr.-tól Dolován. A szemészeti szakosztály üléseinek második napját a trachoma kérdésének szentelte. Tizenkét szónok közül kettő szólt a trachoma elleni küzdelemről, kettő szövettani dolgokról, a többi a trachoma kezelését tárgyalta. A trachoma kezeléséről legrészletesebben beszélt Ruhnt, königsbergi tanár, ki a különböző eljárások összehasonlítása után kijelenti, hogy állandó eredményt csak a mechanikussebészi kezelés ad. E nézetet pártolja az előadók legnagyobb része is. Nieznarnow, charkovi magántanár a jodot, Roselli dr. (Róma) a jodkalit, Nenadovics dr. (Dolova) az itrolt ajánlotta. A trachoma elleni küzdelemről értekezett Hirschberg tanár s statistikailag kimutatta, hogy a trachoma az egész földgömbön elterjedt betegség, de legnagyobb számban Oroszországban található. A betegség már a középkorban honos volt, tehát nem Napóleon hozta be Európába. Főkép a szegényebb néposztály szenved általa; az alacsony fekvésű helyeken több a trachoma, mint emelkedett helyeken. A betegség ellen való küzdelemben fontosságot tulajdonít a lakásviszonyok javításának, ártézi kutaknak s a repülő lazaretteknek, minők Oroszországban használatosak. E tárgyban második előadó Nenadovics dr. volt, kinek előadását teljességében adjuk: Magyarországon a trachoma-epidemiát 1883-ban állapították meg. Az ellene törvényszerűen alkalmazott intézkedések czélja volt: 1. az összes trachoma-betegek ellenőrzése és nyilvántartása által a betegség terjedését meggátolni s 2. kötelező ingyenes orvosi kezeléssel a betegséget kiirtani. A tanulság, melyet ezen intézkedésekből levonhatunk, az, hogy a küzdelem eredménye két tényezőtől függ: 1. az orvosoktól, kik a nyilvántartást, kezelést és ellenőrzést végzik, 2. a lakosságtól. Sajnos, hogy a nép nem támogatja az orvost munkájában s csak kényszerítve kezelteti magát; a nyilvántartás alól is lehetőleg kivonja magát, hogy ne kényszerítsék a gyógyításra. A nép feleslegesnek tartja a kezelést, mert nem ismeri a betegséget s még kevésbbé a veszedelmet, melyet magában rejt. Még leginkább keresnek orvosi segítséget a pannus vagy trichiasisban is szenvedő betegek. Az orvos iránt való bizalmatlanság oka talán az, hogy a kezelés fájdalmat okozó, hevesen ható szerekkel történik; ilyen szerekkel csak úgy imponálhatnánk a népnek, ha egyszersmind rövid idő alatt látható eredményt volnánk képesek felmutatni, mit azonban nem tudunk. A hosszú kezelés, türelmetlenné, bizalmatlanná teszi a betegeket. Nem kevésbbé útjában áll a kezelésnek az is, hogy általa a beteg munkájában zavartatik, avagy az a körülmény, hogy sokszor hosszú útat kell megtennie, míg orvosához jut. Míg így egyrészt maga a nép idegenkedik az orvosi kezeléstől, a fennálló viszonyok az orvost sem nagyon lelke sítik a trachoma elleni küzdelemben. A nyilvántartást, ellenőrzést és kezelést az orvos ingyen köteles végezni; némely orvos kap ugyan 200 frtnyi állami segélyt, de mily rengeteg
