Szemészet, 1896 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1896-08-30 / 4. szám
34 ORVOSI HETILAP — SZEMÉSZET 1896. 4. sz. de a 35 éves koron túl félszemiíekké váltak már nagyon elmaradnak. A félszemü munkásnak még mindig egy harmaddal kevesebb kilátása van arra, hogy munkát kapjon. A félszemü munkások alkalmazásában és felvételében a munkaadónak principiell eljárni egyáltalában nem helyes, mert a kiskorban félszemüvé vált teljesen olyan munkaképes, mint az ép munkás; a felnőtt korban félszemüvé váltaknál a munkaképesség tekintetében a kor határoz, melyben szemüket elvesztették. A felnőtt korban félszemüvé váltak foglalkozásukat ne változtassák, mert keresetképességük sokkal nagyobbat csökken az új mesterségben, mint a mennyit csökkent volna a régiben. A foglalkozásában egyik szemét vesztett munkás csökkent keresetképessége idővel emelkedik, épen azért a szerencsétlenség után legalább egy évvel újra megvizsgálandó, s ,ne pusztán az orvosi vizsgálat, hanem a munkafelügyelő tapasztalata is döntsön a félszemü munkaképességében, mert nem annyira a látás élességétől, mint inkább a félszemüség optikai hiányosságának megszokás által való legyőzésétől függ a munkaképesség. Magnus a félszemüség és munkaképesség közt levő viszonynak ilynemű gyakorlati felderítése által nagy szolgálatot tett az orvosoknak, s az ö közvetítésükkel a félszemüvé vált munkásnak és munkaadójának. Mert az orvos útmutatást nyer adott esetben a félszemü munkás munkaképességének megítéléséhez, s hozzájárulhat a munkaadók részéről a félszemü munkások iránt táplált előítélet csökkentéséhez, s tanácsával a félszemü munkást megtarthatja keresetképessége legmagasabb fokán. Ebben van Magnus ezen munkájának — illetve vizsgálódásának — tudományos és humanistikus jelentősége. Hasonló tárgygyal foglalkozik Magnusnak egy évvel előbb megjelent könyve: „Leitfaden für Begutachtung und Berechnung von Unfallsbeschädigungcn der Augen.“ Breslau. 1894. Ebben elméleti számításokkal ad útmutatást a szemorvosnak, hogy miként határozza meg a szemnek sérülések után támadt hibáiból a keresetképesség csökkenését? Fontos ez a kérdés nálunk is, annyival inkább Németországban nagy fejlettségű ipara miatt, hol a „baleset ellen biztosító törvény“ az ipari munkások sorsát hathatós pártfogásába veszi a munkaadókkal szemben. Magnus számokban nyújt alapot a szemen támadt hibák megítélésére a keresetképesség szempontjából, s eloszlatja az eddigi — inkább liozzávetésen alapuló — megbirálásokban a bizonytalanságot. Számításainak menetét a könyv általános részében fejti ki, s itt találjuk meg az általa felállított számtani képletet, melyből az adatok helyettesítésével a keresetképesség fókáit megkapjuk. A keresetképesség (E) e három tényező: a testi épség (K), a szakismeret (7) és a versenyképesség (K) viszonyainak produc-X tuma lévén, így állítja fel annak képletét: E—F. V. y K-A testi épség (F) szemészeti szempontból vonatkozik a centrális látásra, a peripheriás látásra és a szemizmok működésére. Ezeknek értéke teendő tehát a számításnál az F helyett a képletbe. A látásnak teljes ép mértékét tudományosan 1-nek véve, az ipari foglalkozások finomabb részéhez elégséges ennek a mértéknek 3/4-e is, sőt a durvább részéhez ennek A/a-e is; s ez a rész is a megfelelő foglalkozásra nézve elégséges lévén, 1-nek tekinthető, s csak ha ezen relative vett 1-nél kevesebb a kérdéses egyén szemeinek egyik vagy másik irányú működése, akkor vesszük testi épségét csökkentnek. A centrális látás vizsgálatához Magnus olvasási próbákat mellékelt a könyvhöz, melyek fölött a tudományosan vett distantialis szám mellett balról a kevesebb látást (V2), a jobbról a finomabb látást (B/4) igénylő foglalkozásokhoz vett relativ számértékek vannak Írva az átszámítástól való megkimélés végett. A peripheriás látás mértékéül beosztja a binocularis látóteret a fix ponttól jobbra is, balra is 30 fokos szakaszokra, tehát összesen 6 szakaszra, s ha például valamelyik oldalon 30° hiányzik a látótérből, akkor Vu-clal csökkent, ha pedig a két külső 30° hiányzik, akkor %-dal csökkent a peripheriás látás. Ha egyik vagy mindkét szem látóterének nasalis fele hiányzik is, a peripheriás látás számtani értéke azért: 1. A könyv végén mellékelt színezett látótértáblák magyarázzák ezen viszonyokat. A szemtekét mozgató izmok baja a keresetképesség tekintetében a foglalkozás szerint ítélendő meg; a bányásznak a m. rectus superior a fontos, míg a közeli munkával foglalkozónak a m. rect. internus. A keresetképesség másik tényezője a szakismeret (7) reánk nézve nem bir fontossággal, s mindig teljesnek azaz: 1-nek vesszük számításunkban ; fontosabb a harmadik tényező a versenyképesség (K). Ez — szemészi tekintetben — légióként a munkás szemeinek épségétől függ, továbbá attól, hogy a munkaadó a szem hibái iránt minő felfogást tanúsít. K. helyett tehát a centrális, a peripheriás látásnak és a szemizmok működésének számértéke teendő, azonban K-1 mint gyökértéket kell tekintenünk, melynek exponense (x) a szem sérülésének nagysága szerint változik, kisebb sérülésnél nagyobb (10), nagyobb sérülésnél pedig kisebb (5 vagy 7). A könyv specialis részében Magnus magyarázza a keresetképesség csökkenésének kiszámítását a különböző előfordulható esetekben. így az egyik szem elvesztése vagy rosszlátóvá válása, vagy mindkét szem megromlása mellett miként számítható ki a keresetképesség? Sőt táblázatos összeállításaiban egész könnyűvé teszi az adott esetekben annak kikeresését. E könyv hasznos szolgálatot tesz a szemorvosnak, midőn véleményt kell mondania szem megromlásából támadt keresetképesség csökkenéséről, de mint Magnus is mondja, ne szorosan sebematikusan járjon el, hanem az illető individuális viszonyait is vegye tekintetbe ítélete kimondásakor. Kocsis Elemér dr. IRODALMI SZEMLE. Pterygium fejéből kiinduló cancroidot ismertet dr. Steiner L. jávai orvos. A daganat egy közepes nagyságú, belső oldali pterygium csúcsával összefüggő, haránt ovoid alakú, poreztapintatú, szürkés, szürkés-vörös képlet, melynek haránt átmérője 5 mm., magassága 3 mm., s a különben egészen tiszta cornea felszinén 1 mm.-rel emelkedik túl; centrális helyzetű. E daganat a beteg állítása szerint nehány hó alatt fejlődött, míg a pterygium több év óta lsssankint keletkezett. Műtétnél kiderült, hogy az álképlet szoros összefüggésben van a pterygiummal ; leválasztása a corneáról könnyen sikerült, s az átlátszó, sima alapú sebfeliilet pár nap alatt homály hátrahagyásával gyógyult. Recidiva 1 hónap múlva nem észlelhető. Szövetileg a daganat sűrűn egymás mellé sorakozott lapos hámsejtekből áll, melyek között itt-ott cancroid gyöngyök találhatók. A corneával határos felszinén gömbsejtek tolulnak az epithelsejtek közé. A Bowmann-féle hártya majdnem mindenütt elpusztult. A daganat a pterygiummal rövid, rostos kötőszövet útján függ össze s ez utóbbi is ily kevés gömbsejtet tartalmazó kötőszövetből áll, melynek fedő hámja a daganatra folytatódik. A pterygium jelenléte azon felvételre utal, hogy a daganat nem a corneán támadt elsődlegesen, hanem az eredetileg a limbusban volt s a pterygium által a corneára vonszolt sejtek szolgáltatták az alapot a daganat képzésére. (Centralbl. f. Aughk. 1896. III.) Leitncr Vilmos dr. A szem hátsó részébe hatolt fémdarabok eltávolítása mágnesvassal. E czímen Rohmer a mágnes műtétek történetének egy kimerítő ismertetését adja s bőven tárgyalja az egyes szemészek eljárásait. Az idegen test helyének meghatározására Berlin a projectio szűkülését használja fel; eseteiben a látótér rendszerint felül volt szükebb: a szűkülést a szemteke alsó részében levő üvegtesti vérzés okozta, a mely ott a fémdarab lesiilye! (lésekor keletkezett. A szemtükörrel való diagnostizálás többnyire csak egészen friss sérüléseknél sikerül, később a vérzések cataracta traumatica vagy genyedés a belátást rendszerint megakadályozzák. Ilyenkor Gallemarts a Gcrand-i'é\e magnetometert használja. Mac Hardy oly esetekben, melyeknél nem biztos a fémdarabnak a szemben létele, igen erős mágnesvasat közelit a szemhez; ha van bent vas- vagy aczéldarab, a helyzetváltozásakor hirtelen fellépő heves fájdalmak biztosan elárulják, hacsak az idegen test már régen be nem tokolódott, úgy hogy meg nem mozdulhat.
