Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1895-03-03 / 1-2. szám

1895. 1- 2. sz.

0 K V () 8 I H E T I I, A P — 8 Z E M E S Z E T

az azonnal megvakult szemben eleíntén nagy fokban vörös, de már 4 nap múlván teljesen rendes volt. 11 nap múlván kezdődik a papilla színelváltozása, mely 22-dik napra perfekt. Mindkét esetben az általános, mint a lokális reactio igen nagy volt.

A többi közzétett esetekben a sérelem szúrások vagy döfések által jött létre, többnyire hegyes, de olykor tompavégű eszközzel.

Megtörténhetik, hogy a sérelmet okozó tárgy vége az orbitába beletörik, ott genyedést okoz és daczára annak, hogy csak hosszabb időnek eltelte után onnan eltávolíttatik, az egyszerű látóidegsérülésnek végkimenetele képezi az esetnek egyedüli maradandó bélyegét. Ilyen esetet közölt Schllephake.1 A sérelem bottal történt. Retrobulbaris genyedés állott be ; de a meyvakult szemnek háttere ép volt. Az incisiónál 3 cm. hosszú, 8 mm. átmérőjű a felső orbitafalhoz fekvő botvégre akadtak, mely a látóideget a foramen opticum tágán összenyomta. Eltávolítása után a szem ismét látni kezdett (ao/;o). A rögzítő ponttól le- és befelé állatidó scotoma maradt vissza. A papilla teljesen megfehéredett. Hasonló esetet (Irósz Emil mutatott be a budapesti királyi orvosegyesület 1894-diki XXII. rendes ülésén.1 2 3 A sértő eszköz tolszár volt, melynek 57 mm. hosszú, 4—6 mm. széles téntás vége az orbitába bele tört. Már 5-dik napra el lett távolítva. A szem teljesen vak. A papilla csak hetek múltán halványult, a centrális érrendszer ép maradt.

Köhler ír le egy esetet, hol napernyőnek végével sérült meg a látóideg a szemgolyó ép maradásával. Laqueur-nek egy esetében vékony vasrúd okozott hasonló sérülést. Mindkét e'setben az idővel kifejlődő decoloratio papillae az egyedüli szembeli elváltozás volt.

Találtam még más eseteket leírva, melyeknél tompavégű tárgyak a szemgolyó mellett az orbitába hatoltak és a látóideget bántották; de a sérelem bonyolódottabb: részint erőszakos vongálás, részint szétszakítás.

A tiszta és egyszerű látóidegsérülés természetszerűen túlnyomólag hegyesvégű eszközök szúrása által jön létre.

A következő eseteket ismerem:

1. Vasvillának hegye a felső szemhéjon keresztül; alig- látható seb ; rögtöni megvaknlás; ép szemháttér (ezen eset közölve lett még mielőtt a papilla színelváltozása bekövetkezett):!

2. Sarló hegye, mely a látóideggel együtt a szem összes mozgató idegeit átmetszette; ép szemháttér; a papilía színelváltozása csak négy hét múltán kezdett külső felén mutatkozni és csak három hónap múltán teljes volt.4 5 *

3. Kardszúrás. Hirtelen megvakulás; eleintén ép szemháttér (csekély fátyolozottság); az alsó egyenes szemizom bénult. 14 nap múlván kezdődő decoloratio papillae a centralis érrendszer ép maradásával fi

4. Kardszúrás a jobb alsó szemhéj halantéki végén keresztül, libben az esetben a látóideg átmetszése nem volt teljes. Daczára annak, a látóideg sorvadása már két hóna]) múltán nagy fokban előrehaladt voít.ti

5. Vívópenge szúrása. Külsőleg igen jelentéktelon megsebzés az alsó szemhéjon, valamivel befelé az alsó orbitaszél közepétől. Teljes vakság; ép szemháttér. 17 nap múlván halvány papilla.7 8

6. Késszúrás a kalap karimáján és a felső szemhéjon keresztül. Hirtelen megvakulás; ép szemháttér. A papilla már néhány nap múlván halványodik. Három hónap múltán kifejezett atrophia n. optici megvékonyodott edényekkel K

Ezen esetekhez, melyeknél többet a nekem hozzáférhető irodalomban nem találtam, legelőször még a következőt sorolhatom, melyet a budapesti királyi orvosegyesület 1893-diki VII. rendes ülésén mutattam be.

V. Gyula, 18 éves. kecskeméti reáliskolai tanuló 1892. deczember 13-dikán vívás közben vékony vívókarddal az álarcz rostélyán keresztül szúrást kapott a baloldali alsó szemhéján keresztül az orbitába. Kissé cltántorodott, de csakhamar magához tért. Azonnal észrevette, hogy a megfelelő szemen megvakult. A szemhéjak kissé megdagadtak; fájda 1

1 Ueber Verletzungen des Nervus opticus innerhalb der Orbita, Giessen, Inaug.-Diss., 1888; ugyanez Berliner klinische Wochenschrift, 1886, 51. 1. (Hippel.)'

2 1894-diki évkönyv, 185. 1

3 Zehender. Klin. Monatsbl. f. Augenheilkunde, XXII. p. 280.

4 Hippel. Berliner klinische Wochenschrift, 1886 Nr. 51.

5 Treitel. Centralblatt f. Augenheilkunde, 1881 p. 321.

(i Yvert (Galezowsky). Blessnres du nerf optique. Observation CXXXI.

7 Hirschberg. Centralblatt f. Augenheilkunde, 1884 p. 212.

8 Yvert. 1. c. Observation CXXVIII.

lom alig volt. Három nappal későbben osztályomra vettem fel. Külsőleg egy szépen benőtt, még kissé piros, 7 mm. hosszú lineáris sebhely az alsó szemhéj belső felében, az alsó orbitaszél magasságában. A szemrés jól nyílik; igen csekély protrusio bulbi. A szem minden irányban jól mozog, csak erőltetett be-lefelé való nézésnél a mozgás némileg korlátolt. Közelnézésnél' a két szemnek összetérítése kifogástalan. Pupilla direkt fénybehatásra merev ; csupán oonsensualis reactiót mutat. Szemháttér teljesen ép. Beteg csak négy napig maradt a kórházban. Midőn két héttel későbben újra láttam, a szem külsőleg teljesen ép volt; de a papilla külső fele halványodni kezdett. Másodtól hónappal későbben a decoloratio teljesen ki volt fejlődve, de a centrális edényfa oly épségben volt, mint kezdetben. A szem most a közelnézésnél már hajlamot mutatott kifelé eltérni.

Még nagyobb figyelmet érdemel egy újabb esetem, melyet a budapesti királyi orvosegyesület folyó évi 11. rendes ülésén mutattam be.

,1/. János, 22 éves napszámost múlt év junius 18-dikán éjjel az utczán támadták meg. Késszúrásokat kapott arezba és nyakba. Eszméletlen lett, állítólag a vérveszteség következtében; egy hétig ágyban fekvő volt. A jobb szemhéjak az egyik szúrás következtében annyira dagadtak voltak, hogy csak harmadnapra bírta nyitni. Ekkor azonnal észrevette, hogy ezzel a szemmel nem lát.

Junius 24-dikén jelentkezett osztályomon. A jobb szem fölött az orr tövétől kezdve kissé rézsut ki- és fölfelé a szemöldök területén belül egy 25 mm. hosszú, kissé ogyenetlen pirosas forradás, melytől kozdve le- és hátrafelé az orbita mélyébe, felső falának belső felén egy körülbelül 15 mm. széles, lapos, nyomásra fájdalmas kemény beszüremkedést lehet a különben ép szemhéjbőrön keresztül kitapintani. A szemrés majdnem rendesen nyílik. Csekély ecchymona subconjunctivale a szarúhártya széle mellett ki- és lefelé ; a bulbus nem fájdalmas, csak az orbitába való nyomást nem tűri oly jól, mint a másik szem; ezzel együtt minden irányban jól mozog, csak a be-folfelé való nézésnél némileg visszamarad. Közelnézésnél a két szem összetérítése kifogástalan. Pupilla kerékalakú, valamivel tágabb mint a másik szemé, direkt fénybehatásra alig reagál; consensualis reactio megvan. Fénytörő közegek tiszták. Fundus oculi, kivéve azt, hogy a papilla belső fele és az egyik felfelé vonuló centrális visszérág kissé fátyolozott, bántalmailan. A különben rendes alakú papilla színezete ép. A centrális edényágak teltsége és lefutása nem mutat semmi eltérést. Az állított vakság megbízható tettetési próbáknál bebizonyul. De a direkt pupillareactiónak nem teljes hiánya mégis gyanút keltett bennem és behatóbb vizsgálatnál tényleg kiderült, hogy a centrumon kívül be- és felfelé a látótér egy sectorában ez a szem látja az ujjakat. Minthogy azonban centrális látása hiányzott és így fix állásban nem volt tartható, a látótér pontos perimeteres felvételére előbb módot kollett koresnem. A következő eljárást, melyet most már néhány más esetben is jó sikerrel alkalmaztam, oly szemek vizsgálatára melegen ajánlhatom, melyeknél a centrális látás tönkre ment (feltéve, hogy a másik szemé ép). A másik szemnek elrekesztő kagylójába vékony irányzócsövet illesztettem, melyen keresztül ez az ép szem a perimeter rögzítő pontját látja, de egyebet nem. így már most a beteg szemet fix állásban tartani lehet; a perimeter mozgékony jele a centrumon kiéül csupán a beteg szem fenekére vetiti képét. Ezen elönynyel szemben el lehet tekinteni attól a hibától, mely abból következik, hogy a vizsgálandó szemnek látástengelye idővel bizonyos fokig eltérő lesz. A mellékelt /. ábra az igy felszerelt rekesznek felére redukált képét mutatja.

Ezzel a készülékkel háromszor vizsgáltam meg a betegnek szemét a kórházi orvosi személyzet ellenőrzése mellett. Eegelőször augusztus 14-dikén (2. ábra); másodszor folyó évi január (!-dikán (3. ábra) ; utolsószor február 3-dikán. Meg kell jegyeznem, hogy már július 1-én a szem hátterén a fent jelzett fátyolozottságnak nyoma sincsen, de a papilla külső fele határozottan halványabb, mint a bal szemé. Midőn a beteget csak hetek múltán újból láttam, a decoloratio papillae teljes volt A perimeteres felvételek csak ezen időből származnak. A két első vizsgálat közt lefolyt öt hónap alatt a szabad látótérrészlet befelé csekély mértékben szűkült; a harmadik nem közzétett lelet azonos a második kai. csak valamivel inkább mint ez, az elsőhöz képest némileg eltoltunk látszik, a mit abból kell magyarázni, hogy a szem most már küzellátásnál bizonyos fokban kifelé tér el.

Azon fölötte ritka eseteknek egyikével van itt dolgunk, liol a látóidegnek egy része a sérelemtől ment maradt. Az irodalomban csak két ilyen esetet találok feljegyezve. Schlieplialce (Hippel) előbb említett esete, hol a látóideg felső fele az orbitába beletört botvég által megsérült és a látótérben a centrum alatt scotoma maradt vissza. Továbbá Yvertnek egyik említett esete, melyet itt néhány szóval közelebbről ismertetni akarok. Egy 24 éves katona gyakorlat közben kardszúrást kapott a jobb alsó szemhéj külső végén keresztül.

1. ábra.