Szemészet, 1895 (32. évfolyam, 1-6. szám)

1895-07-28 / 4. szám

;•—•-----• . 28 ORVOSI HETILAP — S ZEMESZET 1895. 4. sz. ség'ü, akkor községe is értesíttetik azon ezélból, hogy az ott létező hozzávalóit megvizsgáltassa, magára a betegre pedig, mihelyt hazaérkezik, a kellő figyelmet fordítsa, A lakótársak vizsgálata havonként ismétlendő. A kórházak is kötelesek minden önkényt jelentkező trachomást a fent említett ezélból illetékes hatóságuknak beje­lenteni. Az eddig felsorolt vizsgálatokat megkülönböztetésül a ké­sőbb említendőktől, ,.EUenörző-sze>nvizsgálatok“ -nak neveztük el. Ezen vizsgálatok eredménye, ha nemleges is, kevés rovat­ból álló „Szemvizsgálati jegyzőkönyv11-be iktatandó be, mely minden iskolában és községházán vezetendő. (L. mintáját az előadás végén.) Az ezen vizsgálatoknál tett tapasztalatokról és az eset­leges trachomások ellen foganatosított óv- és gyógykezelések­ről minden törvényhatóság tartozik félévenként jelentést terjesz­teni a belügyministerhez. A trachoma-betegek kipuhatolása czéljából továbbá a sorozásoknál is a hadkötelesek szemeire különös figyelem for­dítandó és az ezen alkalommal tett észleleteket minden május első felében a belügyministerhez az előírt módon jelenten­­dők be. 1 Ez rövid vonásokban az egész országra kötelező eljárás, melynek vázlatánál bizonyos különleges rendszabályoktól, mint a milyen a trachomas katonák szabadságolása, a katonaság­nak elszállásolása, a trachomások szállítása vasúton stb., mivel a statistikával összefüggésben nem állanak, eltekintettem. Ha azonban a trachoma valamely községben több eset­ben mutatkozik (egy középnagyságú 2—300 lakossal biró köz­ségben 3—4 családnál), akkor ezen község összes lakossága megvizsgálandó. Ezen vizsgálat az A) mintájú lajstrom segé­lyével a legnagyobb alapossággal történik, midőn is a távol­levők névleg feljegyeztetnek, hogy utóvizsgálatra berendeltes­senek (1. az előadás végén Ä) mintájú lajstromot). A trachomások és trachoma-gyanúsak egy beteg-lajstromba iratnak be, melynek szintén külön mintája van (1. minta B). Esetleg külön beteg-lajstrom tartatik a trachomások és külön a trachoma-gyanúsak számára, a kik nagyobbrészt majd töröltetnek vagy a trachomások közé soroztainak. Kiterjedtebb hegekkel gyógyult trachomások esetleges visszaesésekre való tekintettel szintén nyilvántartatnak és időszakonként megvizs­gáltatnak. Ez után díjtalan ambulatorium rendeztetik be, melynek rendes látogatására a trachomások és trachoma-gyanúsak bír­ságolás vagy kórházba küldés terhe mellett köteleztetnek. Ott, a hol a körorvos valamennyi községében a gyógy­kezelést ellátni nem képes, illetve minden községbe hetenként 2—3-szor nem ráudulhat, ott államköltségen traclioma-orvos alkalmaztatik. De a kórházi ápolást igénylő betegekről is gon­doskodva van, a mennyiben e czélra ott, hol a kórházak ezen feladatnak meg nem felelhetnek, az állam részéről külön tra­choma-kórházak állíttatnak fel. 1 2 Az ellenőrző vizsgálatok, melyek a lakosság egy kis részére szorítkoznak és a körülményes, fáradságos általános, azaz az összes lakosságra terjedő vizsgálatok között foglal helyet az ú. n. „ Tájékoztató vizsgálat11. Ha felmerült gyanú alapján ugyanis egyelőre csak a fölött akarunk tájékozást nyerni, vájjon az illető községben több trachoma-beteg van-e ? akkor tartunk ilyen tájékoztató szemvizsgálatot. E ezélból az illető községben egy alkalmas napon egy­részt az iskolák vizsgáltatnak meg, másrészt pedig minden családból 2—3 családtag rendeltetik be a községházához vagy más alkalmas helyre, a hol azután a tömeg, mely az egész 1 Ezen utóbbi jelentések néha vezetnek új góezok felfedezéséhez, így p. o: Komároiumegyében észleltetett régi trachoma oly hadkötelesen, ki 11 2 évvel azelőtt egy javító-intézetben volt; ebből kiindulva, ezen javitó-intézet összes (kb. 180) növendékeit megvizsgálván, ezeknek 18 °/o-át találtam trachomásnak. 2 Ily külön trachoma-kórház eddig már létezik Nyitramegyei privigyei járásban (Privigyén), Szabadkán, Szegeden, II.-M.-Vásárhelyen, Zalamegyei perlaki járásban (Perlakon) és Kalocsán; terveztetik továbbá Bács-ltodrogmegyébon 3—4 ponton. lakosság 7s-át vagy 72'ét képviseli minden ellenőrzés nélkül, vájjon csakugyan minden család képviselve van-e? és csakis a megjelentek megszámlálása mellett, megvizsgáltatik. Az ezek között talált trachomások hozzátartozói még külön kerestet­nek fel. Ezen csak 1—2 órát igénybe vevő vizsgálatok ered­ményétől függ a további eljárás. Ezen gyorsan végezhető „tájékoztató szem vizsgálat"-okát továbbá akkor végezzük, ha egy trachoma-gócz határait akarjuk meghatározni, midőn ugyanis az inficiált községgel szomszédos községeket a fenti módon átvizsgáljuk. Városokban úgy az általános, azaz az egész lakosságra kiterjedő, valamint a tájékoztató vizsgálat is keresztül nem vihető; itt meg kell elégednünk az előbb említett „ellenőrző vizsgálatok “-kai. melyek segélyével különben idővel a tracho­mások legnagyobb része a hatóság tudomására jut, midőn is köteleztetnek vagy a nyilvános rendelést pontosan látogatni, vagy havonként kimutatni, hogy más orvos által rendesen gyógykezeltetnek. A statistikai táblák adatai, melyeket ezennel van sze­rencsém bemutatni legnagyobb részt az illető község összes lakosságának szemvizsgálatai útján lettek nyerve. Az általános szemvizsgálatból, mely rendesen őszszel a mezei munka befejezése után szokott megtartatni, nyert adatok nemsokára némileg változnak ugyan; oly betegek,. a kik a fővizsgálatnál nem voltak jelen, jönnek hozzá; több gyanús is a valódi trachomásokhoz soroztatik ; míg másrészt gyógyulás, halálozás és elköltözés a betegek számát apasztják: mind e mellett a betegségnek idült jellegénél fogva az itt bemutatott adatok, melyek a törvényhatóságok részéről felterjesztett félévi jelentések szerint az 1893. év végéD gyógykezelés alatt maradt, tehát 1894-re átvett betegekre vonatkoznak, nagyban véve a mai viszonyoknak is megfelelnek. Egy állam sem rendel­kezik ily adatokról, még Németországban is a szakkörök csak a kórházi adataiból tudják, hogy mely részei vannak trachoma által ellepve, azaz csak azt tudják, hogy az ország mely részeiből jelentkezik a legtöbb trachoma-beteg a kórházakba; de hogy hány trachoma-beteg létezik az egyik vagy másik községben vagy kerületben, arról ott semminemű adatok nem léteznek. Az itt bemutatott statistikai adatok szerint kétféle tér­képet készítettem: az egyik a trachoma-góczpontokat csak vázlatban mutatja, hogy nagyobb távolságban is könnyen legyen felismerhető ; a másik térképen a trachoma által ellepett községek a szerint, hogy a megvizsgáltak hány százaléka találtatott trachomásnak, különbözii színnel vannak aláhúzva. Az előbb említett (itt is kisebb vázlatban reprodukált) tér­kép mindenekelőtt két nagy területet mutat, mely trachoma által el van lepve: egy nagyobbat déli Magyarországban és egy kisebbet északon. Ezen két terület úgy orographikus, mint ethnographikus, kulturális és nemzetgazdasági szempontból egy­mással teljes ellentétben áll. A míg a déli járvány-gócz a homokos, de száraz, mocsár nélküli alföldre kiterjeszkedik, addig az északi gócz, a melynek központját Nyitramegye pri­vigyei járása képezi, hegyes, erdős vidéken van. Itt is, ott is kevés kivétellel a pór és munkásnép az, melynél ezen baj előfordul; míg azonban a déli gócznak magyarokból, délszlávok (szerbek és bunyeváczok) és németekből álló lakossága általá­ban jómódú, tiszta, nem vándorló és habár nagy családokban, de aránylag jól lakik, úgy a szlávok és svábokból álló lakos­sága az északi góeznak szegény, piszkos, fából összetákolt házakban lakik, a hol a nagy család a háziállatokkal (szárnyas, malacz) egy szobában van, melynek tűzhelye, mígnem az állam épen a trachomára való tekintettel azt saját költségén javította, a kéményt nélkülözte, úgy hogy a füst előbb a lakóhelyiségben gyűlt össze, mely idő alatt a lakók a földön guggoltak, míg végre a füst az alsó rétegeket is elérvén, az ajtó kis időre ki lett nyitva. Minthogy ezeu lakosságnak nincs otthon a megélhetési módjuk, ennélfogva nyáron a vagyonosabb alföldre mennek, hol mint mezei munkások keresik meg kenyerüket, és ezen körülmény képezi az összekötő kapcsot az északi és déli tra­choma gócz között.

Next

/
Oldalképek
Tartalom