Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)
1894-04-29 / 2. szám
11 ORVOSI HETILAP—SZEM É SZÉT 1894. 2. sz. közé beékelve alakja is többé-kevésbé lelapult, a scolex kitttremléséhez hiányzik a hely; a helyzetváltozások leginkább a hólyag pheripheriáján vehetők észre, a melyen köröskörtil futó, a peristaltikus mozgáshoz hasonló összehúzódások elernyedéssel váltakozva mutatkoznak. Legkönnyebben constatálható eme tünemény, ha a retinát előre domborító hólyag egyik széli részletét hosszabb ideig megfigyelve, helyzetét egy a szomszédságában elfutó retinalis véredényhez viszonyítjuk. Legalkalmasabb erre a fordított képben való tükrözés akkor, ha az üvegtestben már lényegesebb elborulások vannak. Átlátszó közegeknél ily esetben valami mással összetéveszteni nem lehet. Oly esetekben azonban, hol az üvegtest nagyon horns, hol mozgások nem figyelhetők meg, szóba jöhet a differencirozás ablatio és neoplasma között. Ilyenkor a szem nem myopikus alkata, a tensio, az előredomborodó képlet bizonyos •> sajátságos fénye és alakja, határoltsága, esetleg a retina szövetének és edényeinek viselkedése jó útmutatók lehetnek, bár a csalódás lehetősége nagy óvatosságra int, nehogy az eltávolítás czéljából megejtett operativ beavatkozás derítse ki — kissé későn már — a diagnostikus tévedést. A cysticercus nagysága azon idő szerint, melyben megfigyelés alá kerül, különböző; átlag 6—7 mm. átmérőjű a hólyag. Eddig a legkisebb Graefe Alfréd egy esete,1 melyben a parasita tömlőjének átmérője 1'05 mm. volt. Graefe Albrecht szerint az első hat hétben rohamosan nő, körülbelől míg eléri a 6 mm.-nyi átmérőt, azontúl már csak igen lassan; ennek inegfelelŐleg viselkedett is a fentemlített igen fiatal állat, mert mintegy 4 nap leforgása alatt 2 mm. átmérőjű hólyaggá nagyobbodott. Teljes kifejlődéséig körülbelől 21/2 hónap szükséges. (Leuclcart.) Ilyen állapotban hosszú ideig elél a szemben ; így Graefe Albrecht2 egy megfigyelésében 2 évig élt. A féreg mozgásai, míg fiatal, igen élénkek, a fent már ismételten idézett esetben, a subretinalisan székelő legkisebb és egyszersmind legfiatalabb példány egy perezre sem maradt nyugodtan, majd szív, majd piskóta, majd a legszabálytalanabb alakot vette fel. A nagyobb és idősebb tömlőknél a mozgás sokkal renyhébb. A szemnek sorsa, melyben cysticercus van, ka magára kagyatik, szomorú, miután nemcsak látása vész el, hanem maga a szem is elpusztul a féreg okozta folytonos izgalmak következtében. Az élősdi puszta jelenléte egyrészt mint idegen test hat, másrészt mozgásai fokozzák az izgalmat; az üvegtest végre elhomályosul, a reczehártya leválik, a lencse elszürkül és a szem chronicus iridochorioiditis folytán hosszas mindig kiújuló fájdalmak kíséretében — ezen folyamat 1I2 év egész 2 évnyi időközre terjedhet — atropkiás lesz, összetöpörödik. Vagy fellép eddig még ismeretlen okból genyes iridochorioiditis, melynek végkimenete phthisis bulbi. Miután ezen suppurativ folyamat a cysticercus bevándorlása után hónapok, esetleg 1—2 év múlva lép csak fel, nem lehet ezt a cysticercus, illetve az embryo által hozott baktériumoknak tulajdonítani, mert alig tehető fel, hogy az embryo ama baktériumokat, melyek a bélhuzamban eredetileg bizonyára rája tapadtak a szemig való hosszas vándorlás, a szöveteken való keresztülfúródás közben el ne vesztette volna. Leber'6 a genyedést úgy magyarázza, hogy a folytonos izgalom hatása alatt az iivegtest szövete kevésbé ellentálló lesz ama csírok ellenében, melyek már előbb is az üvegtestben voltak, de rendes körülmények közt nem szaporodhatván, ártalmatlanok maradnak. Megerősítheti c felvételt ama nevezetes körülmény, hogy cysticercus által okozott phthisis bulbi után a másik szem Sympathikus megbetegedését eddig még kétséget kizáró biztossággal nem észlelték (Graefe. Albrecht,4 HirschbergBj. A bántalom eme rossz prognosisa, a szem biztos pusztulása, már Graefe Albrechtét arra indította, módot találni az élősdinek 1 Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XXIV. 1. k. ‘ v. Graefe’s Archiv f. Opthalmologie XII. 2. k. 3 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XXXII. 1. k. 4 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XII 2. k. 5 Eulenburg „Real-Encyclopaedic“ IV. k. a szemből való eltávolításra, hogy ha a látás már elveszett, legalább a szem alakja maradjon meg. Eltávolítani pedig azért kell, mert olyan szerrel nem rendelkezünk, mely belsőleg adagolva, az élősdire hatna; oly anyagokat továbbá a szembe vinni, melyek az állatot megölnék, a szem veszélyeztetése nélkül nem lehet. Megkisérlették a férget operatív úton megölni. De a kísérletek, melyeket discissiós tűvel, Graefe-késsel, galvanocauterrel megejtettek, a kívánt eredményhez nem vezettek, csak a környező szövetet sértették jobban, míg a mozgékony féreg a behatás elől kitért és csak helyét változtatta. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a cysticercust a szemből eltávolítani. Eleintén úgy kísértették meg, hogy erős hályogtűt 1—2 mm.-rel a cornea mögött egész az üvegtestig beszúrtak, a szúrási csatorna mentén úgynevezett pince capsulaira-vel hatoltak be és törekedtek ezzel a hólyagot megfogni és kihúzni. Hogy az üvegtestben való hosszas keresgélés, turkálás nem lehet valami jó hatással a szemre: gondolható és Basch esete1 is tanúskodik ily kísérlet sikertelenségéről és rossz kimeneteléről. Graefe Albrecht teljesen megvakult szemen acquatorialis metszéssel iparkodott eltávolítani az entozont, de ezen operatiót is rendesen a szem zsugorodása követte. Oly szemekből, melyen még látás volt, a corneán keresztül extrahálta a cysticercust. Ezen operatiót 3 szakaszban és hosszabb időközökben végezte: előbb széles irisdarabot metszett ki, ennek meggyógyulása után az átlátszó lencsét bocsátotta ki, s mire ez is begyógyult, hatolt be újra, hogy a cysticercust csípővel vagy kanállal, horoggal kivegye. De mert ezen mód heteket vett igénybe, mely idő alatt a szembeli elváltozások fokozódtak, később egy ülésben végezte mind a három szakaszt.1 2 3 — Arit6 volt az első, ki a selerán való meridionális metszést ajánlotta, mint az extraction! és a későbbi gyógyulásra legalkalmasabbat és Graefe Alfred érdeme ezen műtéti mód kivitele feltételeinek pontos meghatározása és technikájának tökéletesítése,4 úgy hogy ma már mindenki az ő útmutatásai alapján operál. Magyarországban mint legelső: Schulek tanár, mélyen tisztelt volt főnököm, 1884-ben operált a szem mélyebb képleteiben fekvő cysticercust, egy üvegtestit és egy subrctinalist. Röviden közlöm a két eset kórtörténetét,5 mert az operálási mód a most szokottól eltér. 1. M. L., 23 éves, 1884. május, üvegtest alsó részében mozgó cysticercus, retinaleválással a bal szemen; üvegtest zavaros. ^ = 'Ve 0 ■ Opratio május 25-dikén következőképen: Alsó egyenes izom külső szélénél a conjunctivalis metszés; alatta meridionális irányú selerametszés scalpellel, melyet előre és hátra ollóval meghosszabbított ; a seleralis sebszéleket tompa horgokkal széjjel húzatta; a cysticercus üvegtest kíséretében kiürült spontan. A sclera sebet selyemmel összevarrta, conjunctiva sebét nem egyesítette; a sclerából a varratot másnap már eltávolította. Gyógyulás zavartalan. 12 nap múlva a szem békés v = 2 l/2 m.-ről olvas ujjakat; látótér kissé szűkült; zavaros iivegtest. 2. T. V., 24 éves, 1884. okt. 24-dikén a jobb szem v = látótér alul tetemesen szűkült. Papillától befelé 1 ’/a papillányira egy kisebb, 21/-> pap.-nyira egy másik nagyobb 13 papillányi, erősen kiemelkedő, jól határolt, kékes fényű gömb, mely utóbbin a scolex látható. Nem mozog. Diagnosis: Cysticercus subretinalis. Operatio okt. 28 : Felső belső délkörben az egyenlítő táján rétegenkint scalpellummal a seleralis metszés, sebtágítás ollóval 1 cm.-nyíre; a retina átmetszése után kevés geny jött ki a horgokkal széttárt sebajkak közül. Weber-kacscsal, Graefe-kanállal körös-körül kutatott, miközben foszlányok, meszes törmelékek (talán a cysticercushoz tartozók) távolodnak; de a cysticercus hólyag nem jött ki. Kevés Iivegtest-veszteség. Sclera sebet selyem varrattal egyesítette. Gyógyulás zavartalan. Elbocsátáskor nov. 1 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie IV. 2. k. 2 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XIV. 3. k. 3 Graefe-Saemisch Handbuch d. Augenheilkunde III. k. 4 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie XXIV. 1. és 3. k., XXXI. 4. k. 6 Csapodi, Szemészet 1885. 2. 4. k.
