Szemészet, 1894 (31. évfolyam, 1-6. szám)

1894-04-29 / 2. szám

Melléklet az »Orvost Hetilap« 17. számához. Z. SZ. Budapest, 18,94■ évi április °29. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. Tartalom : Béla Pál (Ír.: Cysticercus subretinalis. — Imre József (Ír.: A li.-in.-vásárhelyi városi szemkórliázból. — Blaskoiics Fridolin dr.: Az epibulbaris epitheliomáról két eset kapcsán. — f Szilágyi Ete. — Irodalmi szemle. — Vegyesek. Cysticercus subretinalis. Béla Pál dr. szemorvostól Budapesten. Magyarországban oly ritka a cysticercus ocularis, hogy eddig összesen csak tíz esetben észlelték, illetve Írták le. Ezek közül három nem a tulajdonképeni szeműrben foglalt helyet, hanem a conjunctiva alatt (IIirschler,1 Ottava,2 Neu­­pauer3). A retrobulbaris kötőszövetben Ottava látott egyet.4 A szem mellső részéből, a mellső csarnokból egyet Hírschirr5 távolított el. Az üvegtestben háromszor fordult elő (Csapodig Ottava,7 Isselcutz8). Végre a reczehártya alatt fészkelt Csapod!11 és Ottava10 által közölt egy-egy esetben. A közölt eseteket tehát, a Hirschleréit és Issekutzét kivéve, valamennyit a Schlick tanár egyetemi szemklinikáján észlelték. Az általam észlelt és operált cysticercus esete,11 mely tehát hazánkban a tizenegyedik, az utóbb említettekhez társul, mert ez esetben is a cysticercus a retina és chorioidea között foglalt helyet. Mielőtt az eset tulajdonképeni leírásához fognék, nem lesz talán érdektelen magával e betegséggel röviden foglalkozni. A taenia solium, közönséges galandféregy ivarérett pro­­glottissából szabaddá lett pete csak úgy fejlődhetik tovább, ha bizonyos meghatározott állatfajok gyomrába jut, melyeknek gyomornedve képes a petét védő igen ellentálló burkot fel­emészteni a nélkül azonban, hogy magát a petét is meg­­cmészsze. Az ezen czélra alkalmas „gazda“ eme nem épen kedves vendéget rendszerint tápláléka vagy a víz útján veszi magába; legalkalmasabb a kifejlődésre az ember és kívüle első sorban a disznó, azután kutya, patkány, őz. A gyomornedv által burkától megszabadult embryo hor­gaival belekapaszkodik a tápcsatorna falába, azt átfúrja és tovább vándorol. Valamely vénába jutva a véráram magával sodorja, úgy hogy a szíven és az ütérrendszeren át a szer­vezet bármely capillaris hálózatába kerülhet. Ott megakad, horgait leveti és körülbelül 2—3 hónap leforgása alatt borsó­egész babnagyságú hólyagszerű képletté fejlődik, melyből a ki- vagy befelé türemkedő nyak nyúlik végén a horogkoszorú­val és szívótálczákkal ellátott fejjel. Az állatnak eme fejlődési alakját nevezték el — azelőtt külön állatfajnak tartva — cysticercus cellulosaenek. Ebből úgy fejlődik ki a galandféreg, ha eme hólyagképlet újra valamely meghatározott állat táp­csatornájába jut. Az ember legkönnyebben nyers vagy kevéssé főtt disznóhús élvezete mellett inficiálható. Az imént vázolt fejlődési menet mutatja, hogy cysticercus a szervezetben bárhol is előfordulhat; találták is a bőrben, izmokban, tüdőben, májban, agyban, csontokban, továbbá a szemben és annak segédszerveiben. A szemben cysticercust Sömmcrring talált legelőször 1830-ban: a mellső csarnokban. A szemtükör felfedezése utáni időben a legelső üvegtesti cysticercust Graefe Albrecht látta 1854-ben. Ezután úgy ő mint leginkább a Németország északi részében practizáló I Szemészet 1874. 3. sz. 2 i. li. 1888. 2. sz. " i. h. 1890. 4. sz. 4 i. h. 1888. 2. sz. 6 v. Graefe’s Archiv f. Ophthalmologie IV. 2. k. 0 Szemészet 1884. 4. sz. 1 i. h. 1888. 2. sz. 8 i. h. 1891. 5. sz. 9 i. h. 1885. 2. sz. 19 1888. 2. sz. II Bemutattam a budapesti kir. orvosegylet f. é. február 24-diki és márczius 10-diki ülésén. szemorvosok mindinkább találkoztak ezen élősdivel, úgy hogy Graefe Albrecht hozzávetőleges számítása szerint körülbelül 1000 szembetegre került 1 cysticercusos és ezen arány meg­egyezett többé-kevésbé a többi észlelők tapasztalataival. Annál feltűnőbb, hogy már Németország déli részeiben, Ausztriában, Francziaországban, Olaszországban, Angliában, Belgiumban és végre Magyarországban is csak igen ritkán került cysticercus ocularis megfigyelés alá, pedig a német észlelők közlései eléggé felhívták a többi országok szemorvo­sainak érdeklődését e megbetegedés iránt. Az okot illetőleg, a miért egyes országokban ritkábban másutt meg gyakran fordul elő, positiv adatokkal nem ren­delkezünk. Tagadhatatlanul nagyban befoly a nép életmódja, étkeinek elkészítése, lakási viszonyai. Mert ha a közönségesen annyira hangsúlyozott nyers hús fogyasztása — mint az Eszak- Németországban oly óriási mérveket ölt — első sorban nem cysticercussal, hanem taeniával fenyegeti is az egyes egyént, könnyen érthető, hogy ott, a hol többen szenvednek galand­­féregben, sokkal gyakoribb az alkalma és könnyebb a lehető­sége ennek petéivel inficiáltatni. A szemben és körűié ezen élősdit találták már a szem­héjakban, conjunctiva alatt, a mellső csarnokban, üvegtestben retina alatt, bulbus mögött; de mégis úgy látszik, hogy gya­koribb a szemben mint a környékén. Az elváltozások, melyeket a cysticercus okoz, fészkelési helye szerint különbözők és a látást azok befolyásolják a leg­jobban, melyek magában a szemben, nevezetesen az üvegtest­ben vagy a retina alatt vannak. Ez utóbbiak, daczára hogy helybelileg a retinát alapjáról leemelik, eleintén nem okoznak nagy látási zavart, míg a szemfenék periplieriás részében ül­nek, de kifejezettebb lesz a látás csökkenése, ha vándorlás, vagy növekvés által maga a féreg, vagy a folytonos izgalom által szaporodott subretinalis folyadék okozta ablatio retinae a centralis visus helyéhez közeledik vagy azt eléri. Hozzájárul még, hogy úgy a subretinalis cysticercusnál mint még inkább akkor, ha az üvegtestben van, rendesen elég korán beáll az Uvegtestnek eleintén molecularis elborulása, a komályosodás csakhamar sűrűbb lesz a hólyag körül és a látás persze roha­mosan fogy. Az üvegtesti zavarok bizonyos alakját, midőn finom pókhálószerű, egymással összefüggő, egymást mintegy többszörös tokképen körülvevő, fátyolszerű képletek vannak az Üvegtest bizonyos részében mintegy suspendálva, melyek a szemmozgásoknál csak egész terjedelmükben uieg-megrezzeiuiek, de külön-kiilön helyüket nem változtatják, már Graefe Albrecht cysticercusra pathognomonikusoknak jelezte. Az út, melyen az embryo az üvegtestbe kerülhet, két­féle : vagy directe a mellső ciliaris artériákon át a corpus ciliaren át, vagy a hátsó ciliaris ereken előbb a retina alá és csak ennek átfúrása után az üvegtestbe. A retina perforatióját s a hólyag átvándorlását többeknek sikerült észlelni. A diagnosist kétséget kizáró módon csak akkor lehet megtenni, ha nemcsak a gömbszerű, sajátságosán fénylő, töm­lős képletet látjuk, hanem vagy ezen mozgások is constatál­­hatók vagy a scolex kitüremkedése és ennek sokszor igen élénk helyzetváltozásai észlelhetők. Legjobban látható ez azon esetekben, a hol a cysticercus teljesen szabadon fekszik az üvegtestben; de jól felismerhető akkor is, ha a szemfenék egyik-másik részéhez rögzítve üvegtesti czafatok, hártyák bur­kolják. A retina alattiaknál a mozgások a helyi viszonyoknál fogva természetesen korlátoltabbak. A reczehártya és chorioidea

Next

/
Oldalképek
Tartalom