Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-04-30 / 2. szám
28 SZEMÉSZET 1893. 2. sz. nak tartja minden hemeralopia esetében az ideghártya pigmentes epitheliuma föstékszemcséinek megüllepedését. 5. Szili Adolf dr. myopiás egyént mutat be, kinek szemében szépen látni az astigmatismus fundi képét, melyet az előadó állapított meg s immár számos esetben látott és lerajzolt. Az előadó szükségét látta, hogy e már egyebütt tárgyalt kérdésben a szemészeti értekezetet is mintegy tanúskodásra bívja fel. 6. Feuer Náthán dr. angioma orbitae esetéről számol be, mely czikke e számunkban van közölve. 7. Csapodi István dr. lymphangiektasia érdekes esetét ismerteti. Egy 55 éves asszonynak a jobb szemtekéje belső oldalán egy hónap óta babszemnyi tiszta vizű hólyagja fejlődött, mely a kötőhártya alatt el volt tolható. A daganat olyannak látszott, mintha a kötőhártya alatti cysticercus volna, csakhogy ennek ellene mondott, hogy benne semmi féregszerű részt, sem mozgást nem lehetett észrevenni. Az előadó a kötőhártya felvágásával ki akarta a tömlőt fejteni, azonban beszakadt és tartalma szétfolyt, úgy hogy csak kellően bevágta. A daganat ezután nyomtalanul eloszolt, úgy hogy csakis nyirokértágulásnak lehetett tartani. Heves sirás után a szemhéjak szélén elég gyakran támadnak apró tiszta hólyagocskák, melyek némiképen igazolnák a betegnek azt az állítását, hogy sok sírás folytán támadt a baja. Feuer Náthán-n&k a trachomások tömeges megvizsgálása folyamán szintén volt alkalma ilyes hólyagot látni, de az vastagabb falú volt s nem származtathatta volna sírásból. II. 1893 április hó 20 dikán. A meghívottak közül jelen voltak : Schulek Vilmos, Szili Adolf, Csapodi István, Hoor Károly, Feuer Náthán, Kocsis Elemér, Juha Adolf, Mohr Mihály, Dutkay Sándor, Baumgarten Pál, Grósz Emil, Lippay Sándor, Kádoss Jenő ezredorvos, Vándor Ödön, Pauncz Márkus, Hérics Imre, Michels Mátyás. 1. Schulek Vilmos egyetemi tanár a vöröslátás fel idézhetőségét demonstrálta. Spektroskopban az ibolyaszínentúli sugarak helyét nézette, s azután a kísérletezőt derengés világosságú folyosóra vezette, a hol a földre szórt fehér papirosszeletkék vöröseknek látszottak. Azután fehér kendőn vörös folt mutatkozott kivilágított szobában. Az értekezés e lap elején áll. 2. Szili Adolf a látás subjektiv tényezői czímén a lebegő szivek néven ismert tüneményt demonstrálta számtalan kombinatióban. Kísérletei igazolják, hogy minden kombinatió lebeg, melyben az alap és a jel közti külömbség a színérzéket nagy mértékben, a fényérzéket kis mértékben ingerli. Másrészt a Dove féle kísérletet újította meg, mely szerint a stereoskopos kísérletekben igen nagy a látóérzékünknek a hiányos benyomások pótlására irányuló képessége. 3. Grósz Emil Fabiny szemésztanárnak kéziratait mutatta be, melyek a szemklinika birtokába jutottak. Többiek között meg van a latin könyvének magyar átdolgozása is. 4. Schulek Vilmos a keratoskop czélszerü módosításának vázlatát mutatja be, mely négyszögletes alakjában, a négyszögek csúcsainak sorozatával alkalmasabbnak látszik a szarúhártya görbülése változásainak feltüntetésére, mint a Placido körei. Arra is gondol, hogy nagy négyszögletes keratoskoppal igen egyszerűen lehetne a szarúhátya görbületi sugarát meghatározni. Egy hályog miatt operáltján jól észrevenni lehetett, hogy a seb astigmatismusa nem terjed le a szembogár elé. 5. Lippay Sándor bújakóros tarsitis esetét mutatja be. 6. Grósz Emil részleges hályog miatt végzett koremorphosis esetét mutatja be: mesterséges kerek pupillát az iris lapjában. 7. Hoor Károly metszeteket mutat be olyan szemből, melyben akut glaukoma és amotio retinae volt együtt. E ritka eset érdekességét növelte, hogy élőbeu is megfigyelhette, meg azután enucleatio után fel is dolgozhatta-8. Csapodi István általában szólván a pupilla tágító szereknek a szem feszülését növelő, a pupilla szűkítő szereknek a feszülést csökkentő hatásáról, paradoxnak tartja azt a tapasztalatot, hogy a szembogár tágító cocain a szem feszülését minden esetben csökkentené. Legutóbb akadt egy esete, mely a cocaint is úgy tünteti fel, hogy az sem tit el a szabálytól. Tabeses beteg szűk pupilláját tágítván ki 5°/0-os cocainnal valóságos akut glaukomát idézett elő, még pedig háromszor ismételhette e kísérletet, ugyanazon eredménynyel. A harmadik kísérlet szinte ijesztő hatású volt, folytonos pilocarpin cseppentések mellett sem múlt még másnap sem a heves glaukomás tárnádat. Azt tartja, nem volna szabad derűreborúra cocaint csepegtetni a szembe egyszerű szemfájások miatt is. Hoor hozzászólván az előadáshoz, megemlíti, hogy az irodalomban is talált közleményeket, melyek a cocainnak feszülés növelő hatását bizonyítják. Négy tárgy elmaradt. Az értekezetek czélja a társulást í új alapon kisérleni meg: valamit a szemléletnek, valamit a felfogásnak a mi a bírálatot megállja, közben társalgás szünetelés képében; — de 12 tárgy mégis több volt, semhogy azt a szövetkezés tagjai győzték volna. —di. SZEMELVÉNYEK. Az öregkori hályog operálásáról. Hirschberg-tői. — 1870 — 1877-ig 237 extractióra 4'7%, 1885/86-bau 100-ra 2°/o> I 1888. szeptemberétől 1891. novemberéig, a mióta hővel ste! rilizál, 200 ra egyetlen veszteség sincs, csakis egy pupillazáródás. Az eredmény a tisztaság pontos betartásán múlik. A sebkészítésnól a fő, hogy elég nagy legyen és hogy a cornea szélén maradjon. A legtöbb esetben a szivárványhártya meg- I csonkítása felesleges. 73'5°/o-han kerek pupillát sikerült elérni, [ 26'5°/o"han nem. De ez 53 eset közül 13-szor már praeparativ ! iridectomiát csinált, 21 esetben szándékos egyidejű kimetszést, 11 esetben a kés éle elé került kis irisdarab, 8 esetben pedig í utólagos iris prolapsus keletkezett sebrepedés következtében. Üvegtestveszteség 4%-ban fordult elő. Általános testi betegsé- i gek közül 10’5%-ban diabetes mellitus volt jelen. Más complicatiók közül 15-ször könytömlőgyuladás fordult elő. 75°/0-ban j a látás V3_nál nagyobb lett. Végül azon felfogás mellett foglal j álláspontot, hogy nem szükség bevárni a hályognak úgyneve! zett megérósét. Ezért ő 50 éven felül minden olyan hályogot megoperál, mely a látást már lényegesen megrontja. Az eredj mények semmikép sem rosszabbak, mint teljesen érett hályo- I gok eseteiben. (Centralblatt für praktische Augenheilkunde. 1892. deczember.) Grósz Emil dr. Rövidlátás következtében létrejött reczeghártyaleválás gyógyulásának egy esete, az elhomályosodott lencse kivonása által. 12 évi észlelési tartam. Hirschberg J.-től. (Centralbl. für prakt. Augenheilkunde, 1893. márczius.) 1871 ben vizsgálta először az akkor 25 éves nőt; a rövidlátás nagyfokú volt. 3 évvel később a beteg jobb látóterében sötét foltot vett észre ; ehhez hozzácsatlakoztak eleinte színtelen, majd vöröses, de sötétben sötétnek tetsző ívek világos határral; a folt és az ívek között véredényeket látott. A bal látótér még egészen szabad volt. Jobb oldalt a reczeghártya alsó fele levált, mozgékony. A leválás, daczára a leggondosabb és legpontosabb ápolásnak, idővel mégis teljessé lett és a lencse szürkülni kezdett. Négy évvel később azon panaszszal állott elő a beteg, hogy a bal szemen is ugyanazon tüneteket veszi észre, mint a jobb szem megbetegedése kezdetén. A bal látótér rendes volt, az Uvegtestben czafatok úszkáltak, de reczeghártyaleválásnak eddig semmiféle nyoma nincs. Á reczeghártya közepe felé, az orri oldalon, kis homályosodás volt vérzésekkel; kevéssel ezután látás-zavarok voltak jelen s egy hét múlva a I fentemlített helyen le volt válva a reczeghártya. A leválás lejebb terjedt és a látótér felső része hiányzott. Heves felindulás után a látás eddig megmaradt része is tönkrement, csak fényérzés maradott hátra a szürkült lencsén át. Ezután a ; beteg könyörgésére eltávolította a hályogot, még pedig Graefe j szerint. A gyógyulás rendesen ment végbe és a látás javult. Egyedül járhat, sőt bizonyos mértékben munkálkodni is képes; retinaleválás nincs és a szem feszülése rendes. Kiray Arisztid dr. Budapest. 1893. Pesti Lloyd-társulat könyvnyomdája (felelős vezető Müller Ágoston), Dorottya-utcza 14 sz.
