Szemészet, 1893 (30. évfolyam, 1-6. szám)
1893-02-26 / 1. szám
1893. 1. sz. SZEMÉSZET 13 Közlemény Haab 0. 400 hályog-műtétéről, Arnold-tól. — Arnold Th. tanársegéd 406 hályogműtét eredményét közli, melyek 1886-tól 1890-ig Haab 0. tanár által részint irideetomiával, részint a nélkül végeztettek. Az eseteket következőkép csoportosítja: Egyszerű vagy kevésbbé complieált (senilis) hályog 302; magkörüli hályog 56; veleszületett hályog 11; complieált 37. Az egyszerű vagy nem complieált esetek közül 271-et iridectomiával végezett kellő antisepsis és technika mellett minden legcsekélyebb rossz utókövetkezmény nélkül. Ezen fényes eredmény alapján azt mondja, hogy nemcsak iridectomia nélkül, hanem azzal is lehet nemcsak jó, hanem a legfényesebb eredményeket felmutatni. Kosmetikus szempontból csak nőknél és magasrangúaknal van némi hátránya előbbivel szemben, de itt is, ha az iridectomia felfelé történik, úgy az irishiány részben a felső pilla által, mely öregeknél már természettől fogva lejebb csüng, részben pedig a sötétes üveg által fedetik. Ezen kívül panaszkodnak néha a vakítás és a rövidebb vagy hosszabb ideig fennálló Erythropsia ellen, mely azonban rendesen teljesen megszűnik. De ha a most elősorolt hátrányokkal szemben tekintetbe vesszük, hogy az egyszerű vagyis iridectomia nélkül végzett extractióknál hányszor fenyeget, sőt bekövetkezik az iriselőesés eserin használat és huzamosabb kötözés daczára, úgy könynyen érthető, miért mondja Knapp az iriselőesést az egyszerű extractio gyengéjének. Továbbá ha vesszük, hogy Knapp 100 esete közül 53-szor másodlagos cystotomia vált szükségessé és mégis csak 15 esetben nyert teljes látást (Archiv für Augenheilkunde von Knapp und Schweigger XXII.), úgy bátran mondhatjuk, hogy az egyszerű extractiónál az utóhályog képződése nagyon elő van segítve, valószínűleg az által, hogy a leszakadt tokmaradványok nehezen űzhetők ki. Jóllehet a mai kitűnő antisepsis mellett a discissio többé már nem veszélyes, azonban a betegek nem szívesen egyeznek bele. Üvegtesti veszteségek is könnyen jönnek elő, daczára annak, hogy a sebkészítés a corneán belől történik. Be kell azonban vallanunk, hogy iridectomia melletti extractiónál is többször szükségessé válik az utólagos discissio, mivel az operáltak teljes látást óhajtanak, mely a létért való küzdelemben annyira szükséges, miért is Haab mindazon esetekben, hol a visus Vs‘en Mól volt, rendesen egy második műtétet végzett. Discissiót végeztek minden magkörüli hályognál, lett légyen az akár iridectomiával, akár a nélkül extrahálva, mert csak így szüntethető meg teljesen ezen hályog. A complieált esetek közt szerepelnek olyanok is, kiknek másutt vagy semmi, vagy oly kedvezőtlen eredményt jósoltak, hogy a betegek inkább önként mondtak le a műtevésről. Haab azonban itt is megtette a lehetőt, mire Arnold azt mondja, hogy ezen egyének öröme és hálája felülmúlja a legszebb statistikát. Az összes 406 eset közül egyetlen egy pusztult el fertőzés következtében, miért is a legszigorúbb antisepsist ajánlja. Ok következőkép járnak el: Felvétel után a betegmeleg fürdőt kap, mely esetleg a műtét előtti estén ismételtetik. A legszorgosabb vizsgálat alá veszik a conjunctivát, könytömlőt, könycsatornát, pillaszőröket és szemöldököt. Utóbbiakat szapannal s sublimat-oldattal l'0: 1000-re mossák. Erzéketlenítésre 2—5°/0-os sublimatcocain-oldatot használnak ; a kifordított szemhéjakat és az átmeneti redőket sublimat-oldatba l'O : 5000-re mártott vattával egy párszor végig húzzák. Óvatosnak kell lenni, hogy a mellső csarnokba ne jusson az oldatból, mely a corneát borússá teszi. A műtétnél használandó eszközök 3%-os carbol-oldatba tétetnek s nedvesen adatnak át a műtőnek. Természetes, hogy a segédkezek kezeiknek is absolut tisztáknak kell lenni. — A szemhéjak széttartására úgy látszik a Snowden-féle szemterpesztőt használják, mely veszély esetén könnyen eltávolítható. A seb készítésére, mely 2—3 mm. magas lebenynyel bir, a Graefe-féle keskeny kést „Linearmesser“ használnak. A be- és kiszúrás vagy a sclerán vagy a limbuson történik; conjunctivalis lebenyre gondot nem igen fordítanak, jóllehet sokan, sőt Haab is, azt tartják, hogy a gyors gyógyulásra befolyással bir. A szem rögzítésére csípőt használnak ; a tokhasításra háromszögű eszközt, melylyel a mellső tokot a centrum alatt hasítják meg, miáltal teljesebb látóerőt nyernek, mint mikor a mellső tokot csak a felső részében nyitják meg. — A lencse beállítására és megszületésére, valamint az esetleges tokmaradványok kiűzésére a cornea alsó részére kaucsuk-kanállal gyenge nyomást gyakorolnak. Xem jó hüvelykujjunkkal az alsó szemhéjat nyomogatva a lencsét kiűzni, mert ez által a Meybom-mirigyek tartalma könnyen a sebbe jut. Ha esetleg vér vag\r levegő jut a mellső csarnokba, akkor spatula segélyével a seb tátongóvá tétetik és a vért vagy levegőt kiűzik. Kötés előtt, mely 0'2°/oo'°s sublimat-oldatba mártott vattával eszközöltetik, az egész műtéti felület még egyszer oly százalékos oldattal lemosatik. Mindkét szem 6—8 napig kötve maradt és minden 24 órában csak egyszer lesz O'2ü/00-os sublimat-oldattal mosva; ha a mellső csarnok már helyreállt, egy csepp atropint kap, ha pedig sok volna a váladék, akkor finomra tört jodoformport hintenek a conjunctivára, mely a váladékképződést teljesen megszünteti a nélkül, hogy a sebet izgatná. A mérsékelten elsötétített szobában fekvő beteg fekvésének helyzetváltoztatása nincs megtiltva. A 6-dik naptól kezdve a nem operált szem nappal kötés nélkül van, de a 12-dik napig éjszakára kötve lesz, mitől csak kivételes esetekben engednek eltérést. Nagy gondot fordítanak a táplálkozásra, bor, sör vagy más szeszes ital nemcsak hogy meg van engedve, hanem ha beteg óhajtja, nagyobb mennyiségben kapja. — Arnold azt tartja, hogy sok beteg gyors lesőványodásában a honvád játszik nagy szerepet, továbbá a mozdulatlan fekvés, mely az emésztésnél káros, de az egyszerű extractio egyik főkelléke, hogy iriselőesés elkerültessék. Három hét után a látáspróba megtétele után — Snellen tábla 6 m.-ről — az operáltak elbocsáttatnak. Az említett 302 egyszerű vagy kevésbbé complieált (senilis) hályogok közül 273 iridectomiával, a többi pedig iridectomia nélkül végeztetett. Említésre méltó complicatiók előbbi eseteknél a következők : 1. Üvegtestveszteség 7-nél, de minden zavaró hatás vagy rossz következmény nélkül. 2. Vérömlés a mellső csarnokba a műtét utáni 2-dik naptól számítva 18-nál. 3. Keratitis striata 19-nél, melynek tulajdonképi okát még mindig nem tudni. 4. Kisebb vagy nagyobb fokú iritis vagy synechiae post, ritkán fordult elő és többnyire oly szemeken, melyek már előzőleg egészségtelenek voltak. 5. Sebrepedés 5-nél, de ezek is rendesen szépen gyógyultak. 6. Iriselőesés a gyógyfolyamat alatt csak 1-szer. 7. 4-szer pedig glaucoma lépett fel műtét után. Utólagos műtét vagyis discissio a 273 operáltnál csak 73 esetnél vált szükségessé; 4-nél 2-szer, egy 5-nél abrasio corneae-vel kapcsolatosan. A discissiót részben 2 Bowman-féle tűvel, részben a keskeny Graefe-késsel, egyes esetekben tűvel és késsel vagy csak tűvel a kellő cocainanaesthesia és antisepsis mellett. De itt is sokszor mutatkozik egy aggodalmat keltő jelenség, t. i. a beszúrási sebben vagy közvetlen a tű kihúzása után, vagy később mutatkoznak finom szívós üvegtesti fonalak, melyek fertőző bacteriumoknak könnyen szolgálnak hídul a szembe juthatásra, azért e fonalak ollóval vagy galvanocauterrel eltávolítandók. — A discissiót akkor végezzük, ha a szem teljesen békés. Nem jó sokáig várni, mivel az utóhályog tömöttebb s szívósabb lesz. Ha most tekintetbe vesszük, hogy 273 extractio után csak 73-szor vált szükségessé az utólagos műtevés, úgy könynyen beláthatjuk a combinált módszer előnyét az egyszerű
