Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)

1892-02-28 / 1. szám

8

5. P. J., 16 éves, asztalos. 5 hét előtt bal szemét hüvelykujjával megbökte. Az elülső csarnokot az elszürkült lencse duzzadó kérgi részletei foglalják el. 2 héttel punctio corneae után j- 110 d.-val r,/30 visusa volt, bár még sok cataracta secundaria maradt.

6. Cs. J., 35 éves, r. k., lakatos, jelentkezése előtt 11 nappal forgács ütötte meg jobb szemét. Az elszürkült lencse, a középtág pupillán át a sekély elülső csarnokba is betolakodik. Felfelé linearis seben kieresztve a hályogot, 2 hét múlva + ÍO'O d.-val a v = 5/50.

7. Cz. G.-né 1 hét előtt ollóval sértette meg jobb szemét, a mint az kézimunkája rázása közben szeméhez titődött.

A cornea alsó harmadában vízszintesen elhelyezett 4 m. hosszú seb, melybe a részben elszürkült lencséből kérgi részletek tolulnak. Előzetes discissio után per corneam, 4 nappal utóbb felfelé linearis hegen kieresztettük a hályogot s 2 héttel utóbb convex 9'0 dioptriával már B/ä0-t látott.

8. B. J., 32 éves, földmíves, szemét verekedés közben ellenfele ujjával megbökte. A sérülés után 1 héttel a limbustól ki-s felfelé vele párhuzamosan elhelyezett hurka alakú sárgásszürke dudor, ennek megfelelően az irisben széles coloboma, pupilla tág, csarnokban s üvegtestben néhény vércsík. + 10 0 d.-yal IV2 méterről olvas ujjakat. A dudor hosszirányában a conjuctivát Graefe-lcéssel felhasítottuk, a lencsét kieresztettük s a sebszéleket egyesítettük, 10 nappal később már + 13 0 d.-val 5/30 t látva távozott.

9. N. J. 25 év előtt megütötte bal szemét, azóta rosszabbul lát rajta. 2 hó előtt teljesen elveszett látása s ugyanekkor szembogara szürkének látszott; 3 nap óta pedig meg is fájult a szem. Mérsékelt fokú ciliaris injectio mellett, az elszürkült lencse az elülső csarnokban foglalt helyet, pupilla ad maximum tág. T = + 1. Felfelé Graefe késsel a limbusban a cornea felső harmadát leválasztó lebenyes sebet készítettünk s a hályogot kis üvegtestveszteség mellett Pagenstecher-féle kanállal távolítottuk el. 2 hét mulva a szem békés, + 12 0 d.-val 3 méterről olvas ujjakat.

10. B. L., 52 éves, lakatos. Jelentkezése előtt egy órával kalapácsdarab ütötte meg jobb szemét. A corneán sávos vízszintesen fekvő szürke homály, csarnok félig vérrel, ez 3 óra alatt a felére csökkent s 2 méterről ujjakat olvasott; 5 nap mulva a vér felszívódott, pupilla atropintól kitágult, v = 5/sű, de a lencse alsó kérgi részletében szürke rögös homályok váltak láthatóvá.,,

11. B. 0. 36 éves lakatos. 4 év előtt munka közben aczéldarab pattant jobb szemébe, 4 hét óta látása újabban romlik. A jobb corneán kívül felül finom pontszerű homály, pupilla tág (atropintól), az elülső lencsetokon iris-pigmentnek megfelelő folt, melytől a lencse-állományába behaladó körülirt homály húzódik. A szemfenékben alul-beliil fehér csíkokkal bevont szürkés hártya foglal helyet, melyen retinalis erek keskeny sávokként kanyarognak v == 5/50, később 2 méterről olvas ujjakat. Látótérben felül kívül kb. 20°-nyi hiány.

12. T. B. 22 éves gépészlakatos. Jelentkezése napján aczéldarab ugrott szemébe, melynek behatolását a jobb corneától kifelé a selerában 1 mm. átmérőjű seb jelzi, a lencsében vonalszerű homály, a szemfenék külső alsó részében sárgásfehér tömeg, melyben az aczéldarab, mint csillogó sötétebb folt látható, v = 5/20. Az idegen test eltávolítására a Hirschberg féle delejjel eredménytelen kísérlet történt. A seleralis seb a legkisebb izgalom nélkül gyógyult s hetek mulva is lencsehomály állandó marad, az idegen test többé nem látható j v = +0 szűk likkal r’/10.

13. P. L. asztalos enyvet tört, melyből egy darabka megütötte bal szemét. A sérülés után egy órával jelentkezett

s akkor a cornea külső felső negyedében 2—3 mm. hosszú j seb volt látható, melyhez az iris odahúzódott, ennek megfelelői eg a csarnok egyenlőtlenül mély s a pupilla körte alakú, csúcsával a sértés felé tekintve. 3 csepp l°/0 atropin oldatra j az elülső synechia megszűnt s a pupilla ad maximum kitágult s a lencsetokon 3 mm.-nyi a cornea sebjének megfelelő hasítás volt látható. Várakozás ellenére a lencse a sérülés után 6 héttel is teljesen tiszta maradt s a látó élesség 2'0 dioptria !

1892. 1. sz.

manifest hypermetropia mellett annyi, mint a másik szemen: 5/7. A cornea, valamint a lencsetok sebjét finom 3 mm. hosszú vonalszerű heg jelzi.

Mint látjuk tehát rövid egy év leforgása alatt a lencsesérülések legkülönbözőbb alakjait volt alkalmunk megfigyelni. Legjobb látással a 13. számú sérülés végződik. Ez ugyanis azon rendkívüli ritka esetek közé tartozik, a midőn a lencsetok sértése nem vont maga után cataracta képződést. Különösen figyelemre méltó ez azért is, mert a sérülés helyét az iris sem takarta be, melynek védelme alatt a sebzés gyógyulása a csarnokvíz behatolása nélkül történhetett volna. Adott esetben csakis úgy képzelhető a lencse tisztán maradása, hogy a kis sebet a Schirmer által leírt fibrin hártya elzárta s az épithel burjánzása befedte a nyílást. Sok ezer szembeteg között hasonlót nem láttunk. Partialis cataractát eredményezett a sérülés a 11. és 12. esetben. Ezekben azonban a csarnokvíz lehatolásának az iris állotta útját. Ez esetek annyiban érdekesek, hogy a szembe behatolt idegen test békésen eltokolódott, sőt az egyik esetben még jó látást is hagyott meg. Ez utóbbi állandóságában azonban nem lehet bízni, mit jól igazol ugyancsak a 11. eset, melyben 4 év után állott elő ablatio retinae. — Rázkódásból kell magyaráznunk a 10. esetben a cataracta képződését, valószínű, hogy utóbb ez totálissá vált, észlelésünk elől azonban eltűnt. — A lencse-luxatiók érdekes eseteivel is találkozunk a leirottak között. Egy Ízben (9) a szürkült lencse az elülső csarnokban foglalt helyet s itt glaucoma secundariumot okozott, mit annak puszta eltávolítása (iridectomia nélkül) megszüntetett. Jó visus maradt a conjunctiva alá luxált lencse kieresztése után (8) is, pedig itt a sérülés nagy voltát a sclera megrepedése eléggé mutatja. A lencsesérülések túlnyomó részét azonban áthatoló sebzések okozták. Az elszürkült lencsét a sérülés után 1—2 héttel már kieresztettük; a punctio corneae-t mindannyiszor felül a tág pupillával szemközt, lapjára hajlított lándzsával végeztük. Az eredmények igazolják, hogy nincs ok a műtétet halasztani, mert igaz ugyan, hogy a másik szem ép volta esetében ez aphakiás szem a látásban nem vesz nagy részt, de míg egy részről a binocularis látásban segédkezik, a látótért pedig bővíti, addig az előzetes punctio meggátolja a lencse duzzadása következtében bekövetkezhető glaucoma secundarium kitörését.

A heidelbej'cji szemé’sztársaság 1891. évi gyűléseiből.

Zchender tanár a gyűlés megnyitása után jelenti, hogy a Welz-féle alapítványi díjat, mely a Graefe-féle Archívum 1887., 1888. és 1889 dik évfolyamában megjelent legjobb dolgozatra volt kitűzve, ez idén Hippel tanárnak „A szarúhártya transplantatiójának új módszere“ czímű dolgozatáért Ítélték oda.

Dimmer előadja, hogy a retinális edényeken látható fénylő csík nem az edények falának fényszóródása által, hanem az edényben foglalt véroszlop által idéztetik elő, a mit az is bizonyít, hogy a véráramlás szüntével a csík is eltűnik, erősbödésével kiszélesedik.

Schirmer 7 esetben oltási hólyagosát látott a szemhéj szélén, melyekből diphtheroid fekélyek képződtek. 2—3 hét után beállott a teljes gyógyulás, három esetben complieatióként erős keratitis mutatkozott.

Sclmeiggcr szól azután a villamos fénynek alkalmazásáról a szemtükrészetben.

Sattler előadásában szól a kötőhártya tuberkulöses alakjainak tuberkulinnal való gyógykezeléséről, valamint a tuberkulinnal végzett kísérletek eredményéről.

Sattler négyféle tuberkulosus kötőhártya-bajt különböztet meg: 1. kiterjedt fekélyek a szernhéji kötőhártyán; 2. kölesnyi csomók az átmeneti redőben; 3. a harmadik alaknál a szemhéj vastagodott, a conjunctiva belövelt, az átmeneti redő mentén szemölcsös túltengésekkel; 4. a lupus. Tuberculin befecskendésekre egy esetben a fekélyek gyógyultak, egy másik

S Z E M É S Z E T