Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-08-28 / 4. szám
SZEMESZET 1892. 4. Bz 36 megszűktilt. Jodkalium szedésének rendeletével eltávozott s 1883. deczember 11-dikén harmadszor keresett segélyt. Jelentkezése előtt egy héttel nagy teher emelése közben jobb szemén a látás nagy mértékben leszállóit, A jobb szem tivegtestében olyan számos sűrű homály foglal helyet, hogy a szemfenék nem látható. A bal szem papillája fehér, lelapult, úgy az artériák, mint vénák szűkek. A sárga folt vidékén papillányi területen festékrögekkel tarkázott sárgás-fehér felületes foltok. A papillától ki- és aláfelé nagyobb sárgás foltok, s ugyané helyhez körül egy zig-zúgos szűkült vivőér mentén több élénkpiros folt. Az ereket fehér sávok kisérik. Jobb szemen 3 m.-ről olvas ujjakat, bal szemen v = 5/20. A látótér felül belül s alul belül szűkült. Nem akart a kórházban maradni s eltávozva csak 1885. február 27-dikén jelentkezett újólag. Ekkor a jobb szem üvegtestében igen számos úszkáló czafat volt látható, melyek a szemfenék vizsgálatát megakadályozták. A bal szem üvegtestében rögzített pontszerű, alsó felében pedig tömegesebb, de szintén nem mozgó homályok foglalnak helyet. A látás 4/30 a jobb, s 5/2tí a bal szemen. Az ekkor ajánlott iridectomia csak 1885. márczius 3-dikán volt szervi szívbaja miatt végrehajtható, melynek eredménye mindkét szemen körülbelül 7 mm. széles szabadszárú eoloboma volt. Eltávozáskor, a műtevés után tizedik napra még kevés vér a bal csarnokban s a látás mégis a jobb szemen 5/20, a balon 5/30. Az üvegtesti homályok egy a belső félben hullámos hártyát képező homályon kívül, mely apróbb foltoktól volt behintve, annyira tisztultak, hogy a szemfenék is látható, úgyszintén lényegesen tisztult a bal szem üvegteste is. 2. Sz. É., 27 éves nő 1884. május 8-dikán jelentkezett. Hat nap előtt, midőn épen havi tisztulását kapta meg, azt vette észre, hogy homályosan lát jobb szemén, mintha füst kavarogna előtte. Tisztulása azóta eltérően a szokottól, folyton tart. Máskor is fejfájással, szédüléssel s alhasi fájdalmakkal szokott jelentkezni. A kopogtatás és hallgatózás eltérést nem mutat, az ivarszervek vizsgálata érzékeny petefészkeket, de különben egy már szült nőnek megfelelő helyzetet és állapotot derített ki. A jobb szem üvegtestében annak hátsó felében a papilla alsó széle előtt több apró rozsdabarnás homály, a középvonaltól kifelé barnás szálak, legközépen pedig gombostűfejnyi vörös rög. A papilla határai elmosódottak, külső szélétől kifelé orsóalakú élénkvörös vérzés a retinában, a be- és felfelé futó kisebb artéria igen kanyargós. A bal szemen könytömlő, szem héjszél s kötőhártyagyuladás van, de a szemfenék s annak törő közegei épek. A látás j. 5/5 ? Hm. 0'75 D. 5/5 ? a balon s/5 Hm. 0'75 D. B/6. A gyógykezelés pilocarpin-injectiókból s 2 grm.-os higanykenőcs-bedörzsölésekből állott. 15 bedörzsölés és 7 injectio után teljes r>/5 látással távozott, az üvegtesti zavarok tisztultak, egyébként állapot változatlan. Jodkalium szedését ajánlották. Hat hóval később újra jelentkezett s ekkor a jobb szem üvegtestében csak igen finom molecularis zavarok voltak láthatók, s a papillától kifelé némi festékziláltság jelezte a vérzés helyét. Jodkaliumos homlokkenőcsöt s pilocarpininjectiókat kapott, melyekre az üvegtest teljesen feltisztult s 5/5 látással távozott. 3. P. F.-né, 37 éves nő 1888. márczius 22-dikén jelentkezett. 5 nap előtt egy hevesebb felindulás alkalmával mindkét szeme elsötétült, azóta a látás némileg visszatért. Kilencz hó előtt szült, gyermekét egészen jelentkezéséig szoptatta. A jobb szem Uvegtestóben számos pontszerű s czafatos homály, a retinalis erek teltségén ki vili más eltérés a szemfenékben nem mutatható ki, a bal szem üvegtestében nagyobb nyulványos czafatok úszkálnak, melyek a szemfenék megvizsgálását akadályozzák. A látás a jobb szemen 6/2ü Hm. TO D. f,/20, a balon :,/4 m.-ről olvas ujjakat. Tensio normális. Vérelvonás a bal halántékon, jodkalium belsőleg, gyermekét elválasztotta. Atropinnal kitágítva a bal szem pupilláját, kiderült, hogy a látóidegfő elmosódott határú, a külső fele és széle apró vérzésekkel tarkázott, belső széléhez közel több papillányi vörös tömeg foglal helyet, mely az üvegtest felé kiemelkedik s a retinalis ereket takarja, alul egy ennél jóval kisebb vérzés fogja körül a papillát, a sárga folt tájékán kisebb vérzésekkel környezett nagyobb vörös vértömeg. A látás egy hét múlva a jobb szemen 5/j B, a balon 'Vao megkezdték a pilocarpin-injectiókat. Jelentkezése után két héttel az üvegtesti homályok nagyon fogytak, a kisebb vérzések helyét helyenként sárga pettyek foglalják el a retinában a nagyobb vérzések pedig kisebb területre húzódtak, a macula lutea vidékén helyt foglaló nagyon megvékonyodott. A pilocarpin-injectiókon s jodkalium adagolásán kivlil masszálást is alkalmazunk. Újabb két hét után a pupilla szomszédságában helyt foglaló nagy vérzés felső végén nagyobb sárgás csillogó folt van, melyhez hasonlók elszórva a vérzések helyein is láthatók, a sárga folt tájékán helyt foglaló vérzés nagyobbára felszívódott, üvegtest nagyon tisztult. A jobb szemen ryi5, a balon ®/7 látással távozott. E három kórleírás mindegyike tanúságot tehet arról, hogy a retinából eredő vérzések mily szerepet játszhatnak az livegte-ti homályok keletkezésére. Különösen az első számú eset igen tanulságos. Nemcsak azért, mert a szervi szívbaj jelenléte jól magyarázza az erek repedékenységét, hanem azért is, mert az üvegtesti homályok nem viselték magukon állandóan a vérzéses eredet jellegét, s így ha nem lett volna alkalmunk az ismételt megfigyelésre, az összefüggés talán rejtve maradt volna előttünk. A másik két esetben a vérzés oka valószinűleg az ivarszervekkel hozható összeköttetésbe. Valamennyinél azonban feltűnő a kedvező gyógyeredmény, mely az üvegtesti homályok eltűnésében, megfogyásában, valamint a nagy fokú látásjavulásban nyilvánult. Mindez feltételezi, hogy a vérzések nem gyakoroltak destructiv befolyást az üvegtest ép részleteire, mi legjobban úgy magyarázható, hogy a vér a praeformált hézagokba tolakodott. Ismeretes ugyanis, hogy az üvegtesti erek helyén, melyek ébrényi korban léteztek, nyirktirökként szereplő csatornák maradnak fenn, melyek természetesen legalkalmasabbak a retina ereiből származó vérkiömlések felvételére. A jó eredményt általában felszívó szereléssel értük el s a higanykenőcs bedörzsöléseken s jodkalium belső adagolásán kívül a pilocarpin-injectiók azok, melyek épen üvegtesti homályok felszivatására kiváló eredményeket adnak. De leginkább figyelmet érdemel azon tény, hogy az 1. sz. esetben alkalmazott iridectomia olyan kiválóan kedvező hatással volt. Bizonyítékul szolgál azon felfogás mellett, hogy nemcsak iritis s tensio-emelkedéssel párosult hyalitis eseteiben várhatunk tőle eredményt. E tényre különben még visszatérek. Úgy látszik hasonlóképen vérzéses eredetű azon sajátságos alakú képlet, melynek leírását a következőkben adjuk. 4. K. M.-né, 42 éves nő, látása a jobb szemén állítólag régebben gyenge, míg a bal szem látása 1891. deczember 4-dikén hirtelen romlott meg s a szemkórházban 1892. február 15-dikén nyert felvételt. A jobb szem lencséjének kérgi részében alul rögös homályok, látás ennek megfelelőleg 5/30, más elváltozás nincs. A bal szem segédszervei épek, pupilla atropintól tág, a lencseképek jól láthatók, maga a lencse teljesen átvilágítható, mögötte azonban már focalis világításnál jól látható körülbelül % szem lencsényi sárgás tömeg libeg, mely a szem mozgásait nagy kitérésekben követi s rajta egy pirosló folt látható, alul a corpus cilare tájékán mozdulatlanul fekvő vízszintesen futó sárgás tömeg látható, melyen élénk vörös sáv húzódik végig, a szemfenék nem látható; kézmozgást vesz észre, a fényérzés és projectio jó. A négy héten át végzett pilocorpin-injectiókra mi javulás sem állott be. Újólag 1892. május 15 dikén láttam, azóta állítása szerint valamely szívbántalom ellen állott gyógykezelés alatt. A kórkép csak annyiban változott, hog/ a szabadon libegő tömeg még nagyobb kitéréseket tesz jelezve az tivegtest fokozódó elhigulását. Ekkor a budapesti kir. orvosegyesületben is bemutattam a beteget azon alkalomból, hogy Gloldzielier Vilmos dr. magántanár egy héttel előbb egy ehhez teljesen hasonló s akkor még unicumnak tartott betegről tartott előadást. Az eszmecserében részt vett Csapodi István dr. magántanár is valószínűnek tartotta a vérzéses eredetet. Támogatja e felfogást a gyors keletkezés, a vérnek látszó vörös foltozás, a fényérzés és projectio teljesen jó volta s az, hogy az uvea gyuladásának semmi tünete sem volt jelen.
