Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)

1892-08-28 / 4. szám

1892. 4. sz,

37

SZEMÉSZE T

Hasonló esetet közölt a Szemészet utolsó számában Imre József dr. s ezúttal a vérzéses eredet kétségen kivlil állott. Tény, hogy a ritkább dolgok közé tartozik az iivegtestben szabadon mozgó ilyen képlet, de a közölt eseten kívül máién is láttam még egyet. Az irodalomban Schnabel (Archiv für Augeuh. V. 1.) említ hasonló tüneteket. Hangsúlyozza az ilyen képletek élénk fehér színét, körülirt voltát, zöldes visszfényét, s azt, hogy nem mozgékonyak (nyilván még kezdeti stádium volt, a mikor az üvegtest még nem hígult el). A vérzéses eredet mellett szól az is, hogy egy Ízben embólia artériáé centr. retinae mellett látta, a midőn vérkeringési zavarra eléggé meg van adva azok.

II.

Az Uvegtesti zavarok más alkalommal a retina gyuladásaival társulnak. Az egyetemi szemkórház kórleirásai között erre is találunk számos példát, melyek közül néhányat a következőkben közlünk.

5. S. B., 35 éves férfit, 1883. ápril 4-dikén vettük fel a klinikára, a midőn előadta, hogy 4 hó előtt bal szeme hirtelen megromlott.. Pilocarpin- és Sublimat injectiókkal kezelték. A jobb szem papillája kissé elmosódott határú, retina borús, vivő erek teltek, töröközegék tiszták. A bal szem üvegtestében nagy homályok kóvályognak, alul közel az óra seratához libegő szürke hártya, melyen a retinális erek kanyarognak. A jobb szem látása ■7k> a ballal 2 méterről olvas ujjakat, látótere felfelé szűkült. April 7-dikén puuctio sclerae, utána nyomókötés, de a retina nem feküdt vissza. Higany bedörzsölések s pilocarpin-injectióra sem állott be javulás, a mennyiben a látás a jobb szemen 8/10 volt, s a balon szem előtt olvasott ujjakat. Az ablatio alig lapult el s további pilocarpin injectiókat ajánlottak távozáskor. Egy hóval később tehát 1883. június 4 dikén újra jelentkezett. Ekkor a jobb szem papillája duzzadtabb elmosódott, határú volt, a retina borús, szürkés, vénák tágabbak, a sárga folt vidékén finom sárgás pontozás. A bal szemfenékből vörös visszfény sem jön, as egész szürke marad. Látás a jobb szemen 6/5 ? a balon 1/2 méterről olvas ujjakat. Higanykenőcs bedörzsölésekkel kezelték, de négy hét múlva változatlanul távozott. Otthonra jodkalium szedését rendelték. 1884. deczember 28-dikán harmadszor nyert felvételt, látása a bal szemen, mint mondja, lassankint nagyon megjavult, de a jobb szeme előtt négy hét óta homályok úszkálnak s látása csökken. S csakugyan a jobb szem üvegteste molecularisan sűrűén borús s benne néhány czafat kóvályog. A bal szem üvegteste teljesen tiszta, a látóidegfő eltorzult, a szemfenék legperipheriásabb részén ránczos hártyaként látszik a régi leválás. A jobb szem látása 5/10, a balé s/7 ? Látótér felül belül kissé szűkült- Négy heti higanykenőes-bedörzsölés s pilocarpin-injectio után az iivegtest csak alig tisztult, a látás a jobb szemen 5/7. A kezelés folytatását ajánlották.

E kórleirás több okból igen érdekes. Egyrészt az uveanak teljesen ép volta újólag bizonyságul szolgál, hogy az üvegtesti homályok nem tekinthetők egyszerűen chorioiditis termékeinek, másrészt a retina gyuladása l1/* évvel már az üvegtesti homályok keletkezése előtt fennállott a jobb szemen. Végül talán még legtanulságosabb a bal szem látásjavulásának nagy foka. Minthogy az ideghártya leválása állandósult s a látótérszűkület nem változott lényegesen, alapos okunk van hinni, hogy a lényeges javulás az üvegtesti tömött, szürke homályok feltisztulásából magyarázható. A kitartó s következetes eljárás tehát még ilyen esetekben is meghozhatja a jó eredményt.

6. Sz. J., 60 éves férfi, 1883. ápril 8-dikén jelentkezett. Egy fél éve, hogy látása romlik, fiatal korában állítólag luese volt, Mindkét szem segédszervei épek. A jobb szemteke alsó részében közel az aequatorhoz lencsényi terjedelmű sötétvörös ciliaris injectióval környezett s élénk conjunctivalis erezéssel fedett kevéssé kiemelkedő csomó foglal helyet a sclerán. Mindkét szem üvegtestében közép mennyiségű úszkáló nagyobb czafaton kívül számtalan finom porszerű homály látható, utóbbiak főleg a hátsó részben foglalnak helyet. A papillák elmosódott határúnk, vénái tágak, artériák szűkültek, leplezettek.

Látás a jobb szemen közvetlen szem előtt való ujjolvasás, a bal szemen 4'/2 méterről olvassa meg. Három g-r.-os higanykenőcs bedörzsölést alkalmaztak s hat cyklus után a látás a jobb szemen s/15, a balon 5/10 ? az üvegtesti zavarok teljesen feltisztultak, a papillák piszkos sárgás-fehérek, elmosódott határúak, vénák tágak. Otthonra jodkalium szedését ajánlották.

7. N. G-., 45 éves férfi, 1884. november 1-én jelentkezett, jobb szemének látása egy év óta romlik, bal szemén pedig egy hó óta. Három hó 'előtt 30 higanykenőcs bedörzsölést végzett, de eredménytelenül. Mindkét szem üvegtestében sűrű moleculáris zavar van, a jobb szemben ezenkívül még számos feketés czafat is látható, melyek a szem mozgásait nagy kitérésekben követik. A papillák duzzadtak, retinák borúsak, vénák igen tágak s kanyargósak. Jobb szemen csak ujjakat olvas közvetlen közelből a balon a v==5/2,? 30 3 gr.-os higanykenőcs-bedörzsölést végzett s 15 1 */3 centigrams pilocarpin-injectiót kapott, s a látás mindkét szemen 5/10-re emelkedett, az üvegtestek majdnem teljesen feltisztultak, papillák külső felei fehérek, lelapultak, a retinák csíkoltak, az artériák szűkültek. További kezelésül jodkaliumot ajánlottak.

8. K. J., 30 éves férfi, 1887. október 21 dikén jelentkezett. Jobb szemének látása állítólag már 10 év óta romlik, a bal 2 év óta. A jobb szem lencséjének elülső részében szabálytalan szürkésfehér homály, úgyszintén fehér petty van szürke udvarral a hátsó kéreg közepén. Az üvegtestben molecularis zavar, mely miatt a fehéres látóidegfő s a retina legszéli részein pigment rögök csak sejthetők. Kézmozgást lát, fényérzés jó, projectio szűkült.

A bal szem iivegtestében nagy sötét czafatok kóvályognak s e mellett mégis molecularisan is zavaros, a retina is borús, vénák tágak, kanyargósak v = 5/30 ? Hm. 0'50 dioptria ■j2(i ? Másodnaponként 1 centigrammos pilocarpin-injectiókat kap. A jobb szem nem javult, de a bal szem homályai körülbelül csak 1ll-ét képezik azoknak, melyek felvételkor láthatók voltak. A retina állapota nem változott, csak még cholestearinjegeczek tűntek fel rajta Látás a jobb szemen mint előbb, a bal v — r,/7 ? Hm. 050 d. 3/7 ? További kezelésül jodkaliumot ajánlottunk.

9. Z. J., 56 éves férfi, 1886. deczember 12-dikén jelentkezett, állítólag- látása csak 4 hét óta romlik. 1861-ben syphilist kapott, azóta újabb tünetei nem voltak, egy gyermekük halva született, a többi három él és egészséges. A bal szem üvegtestében néhány a szem mozgásainál libegő fényes csillogó folt látható, mindkét szem látóidegfőjének külső fele fehér, lelapult, erek rendesek. A jobb szem látása 5/70, a balé 5/50 V 25 pilocarpin-injectio (L5 centig-rammos) után a jobb szem látása 5/50 ? a balé 6/15, az üvegtestben nyoma sincs a foltoknak.

10. D. 1). 55 éves férfit 1888. márczius 19-dikén vettük fel. Látása 1/2 év óta romlik. A jobb szem üveg-testében a sárga folt előtt kevéssé mozgó feketés czafatok vannak, melyek között aranyszínű mákszemnyi kis gömbök csillognak helyenként hasonló szálakkal összekötve. Apapillák duzzadtak, vörösesszürkék, határaik elmosódottak, környezetükben a retina borús, a vivő erek teltebbek, kanyargósak. 1 Iiganybedörzsöléseket és pilocarpin injectiókat kapott, melyek után a látás és kórkép változatlan maradt.

11. ü. J., 43 éves férfi, 1890. április 21-dikén jelentkezett. 3/4 év óta romlik látása fokozatosan. Mindkét szem üvegtestében igen számos. feketés czafat kóvályog. A papillák fehérek, lelapultak, a retinák főleg a macula lutaea vidékén szürkültek, artériák s vénák szűkebbek. Jobb szemen csak kézmozgást lát, a balon 1/2 méterről olvas ujjakat. Higanybedörzsölésre s pilocarpin-injectiókra állapota változatlan maradt. Ezután mindkét szemen iridectomia, mely után két héttel az üvegtesti homályok nagyon megfogytak, a szemfenék változatlan. A jobb szem látása nem javult, de a balé két méterről való ujjak olvasásáig emelkedett.

12. F. B , 24 éves férfit 1889. deczember 25 dikén vettük fel, a jobb szem látása 6 év a balé 8 hó óta romlik. A jobb szem üvegtestében nagy szürkés-fekete czafatok láthatók, melyek élénken követik a szem mozgásait. Mindkét papilla szürkés, duzzadt, határai elmosódottak, vénák tágabbak, kanyar-