Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-02-28 / 1. szám
4 S Z EMESZE T 1892. 1. sz. egész csarnokon uralkodunk: forgathatjuk, mozgathatjuk, tolhatjuk a mint tetszik, csak a csarnokvíz egészen ki ne folyjék. Miért nem tehetnék ezt a Graefe-késsel is? mely 2 mm.nél nem szélesebb. A beszúrás helyét a forgatással valamicskét zúznék ugyan, sőt a csarnokvíz is némileg apadhatna, de ez nem jelentékenyen jön számba. Hamar végződő eljárásnál tehát önként kínálkozik, bogy a szarúhártyába nőtt irist vele kiszabadítsuk. Az én operádéin schemája pedig az, hogy a beszúrás után a kés élét a hegnek azon felén, melybe a pupillától az iris-szárak húzódnak, ívben körüljáratom ; a contrapunctio után viszont ahegesedés kifelé néző részét alávájva, lebenyke alakban leszabom. Tehát a késsel az egész heg alatti vidéket körülkanyarítom. így mi sem maradhat az irisből a heggel összefüggésben. És mindez zavaros corneaszövetben megy végbe, melyet még zavarosabbá tenni (a diffus fényáteresztés csökkentésével) a látásra csak előny. Mint minden műtételnél, a végrehajtás itt is az eszmét tökéletlenül valósíthatja. De a siker biztos, ha a kés éle hátrább érint mint ahol az irisuek a hegből a pupilla felé szabaduló, vagyis a közép felé legbelsőbb, pontja van: a késnek húzóvonala ne a corneának és az irisnek egymással érintkező zugába, hanem az előrehajló irislapba kapaszkodjék, hogy a sphincterből a kés éle előtt hurok alakuljon. Mivel pedig a heg széle sokszor előbbre áll, mint az iris-sel képezett zúg, úgy hogy emez takarva van: ezért rendszerint a hegből teljes lebenyt kell kihasítani. Eljárásom előnye egyéb (fentebb elsorolt) műtétmódok ellenében, hogy a nyiláskészítés nem külön cselekmény; továbbá, hogy a kés hegye már nem sérthet, a midőn a fődologhoz, az iris szövet metszéséhez jutunk, mert az ellenszúrással a csarnokon kiviil jutott, míg más szerzők elbánásában még mindig a lencsetok sérülhet, csarnokvízapadás a befejezést kétessé teheti, az irisleválasztás még addig bizonytalan stb.; hogy a hegterületen kívül misem sérül; végre, hogy az ellenszúrás megnyerésével többé semmi bizonytalanság nincsen. A sphincterolysis mellett az iriskimetszés is helyet tarthat még, ha a liegesedés helye szerint látási czélokra oldali pupillanyitás szükséges. Eseteim között van példa (3. és 6. sz.), hogy spliincterolysis után iridectomiát kellett végeznem. De a fordítottra is van bizonyítékom (26. sz. esetem). Még feltűnőbb Lang William már idézett esete. Igen nagy terjedelmű hegesedéseknél műtételem nem ajánlatos, mert a fél corneát lebenybe vágni több, mint a mit az előző lobtól érzékeny szem elbír, de meg a kés hegyét dombalakban kellene az iris síkja szerint vezetni, és utóbb megint a corneaszél síkjában ellenszúrni. Ilyenek számára előnyösebbnek képzelem Lang William vagy a Kerschbaumer eljárását. Az utóbbit inkább választanám, mert eszközt nem kell cserélni. De mindezekben az összehasonlító tapasztalat fog dönteni. Régibb műtevésem, a sphincterotomia pupillaris alkalmazási tere a sphincterolysis anteriorral beszűkül ugyan, de egészen még sem szorul ki, — különösen nem lencsenélküli szemekre vonatkozólag. Ha a még lobtalan cicatrix adhaereusre első sorban a sphincterolysist, vagy általában az iriskiszabadítnst gondolom alkalmazand nak, kérdés alatt marad, hogy a következményes elfajulásoknál is ez, vagy inkább az iridectomia találjon legelőbb figyelembevételt. A kezdetieknél a sphincterolysis még jól kecsegtet; az előhaladottakuál alighanem az iriskimetszés, vagy talán mind a kettő elkerülhetetlen lesz. Ezt gondosan tanulmányozni kell. III. Betcgésdelcselc. 1. Balogh Lajos, 21 éves, róm. kath., asztalos, szül. Balatou- Kaja, Veszprémmegye, lakik Budapest, Fecske-utcza 26. Klinikára jött 1883. deczember 3-dikán. Napló 528. Elmondja, hogy baja 4.—5 éves korában lefolyt szemgyuladás eredménye. Látása azóta egyformán rossz és újabb változás nem járult hozzá. Most a jobb szarúhártya közepén elmosódott, füstszerű homály van, a csarnok, szivárványhártya, pupilla rendes, a lencse elülső tokján 3 apró Va — 1 mm. átmérőjű, sűrű, fehér, élesen határolt folt. 4'5 m.-ről olvas ujjakat, szűk likkal 5/3G (?) és üveg nem javít. A látóideg szélén az edények megtörnek. — A bal szarúhártya alsó felében egy kendermagnyi, fehér, sűrű heg körül füstszerft, finom homály, melyen festeny és szivárványhártyarészlet tűnik keresztül. Látás %8 (két betű) lik és üveg nem javít, a szemfenék ép. Diagnosis: nubeculae corneae ct cataracta capsular is anterior oculi dextri; cicatrix adhacrens corneae ocidi sinistri. Világos, hogy az egyén balszemét kellett biztosítani az irisnek a begesedéshez odanövéséből származó következményei ellen. Friss kimetszés felülről lett volna a szemészek eljárása (Graefe Albrecht). Az iris-szárak nak a hegből kiszabadítása javított eljárásnak kínálkozott. E czélra az előző 10 évben sphincterotomia pupillarist (Orvosi Hetilap „Szemészet“ 1874-dik év 2—4. szám) végeztem volna. De líj eljárás jutott eszembe : Graefe késsel (deczember 4.) a cornealis hegtől Fö mm. kifelé tettem a beszúrást és ugyanannyira befelé a hegtől a kiszúrást. A kés élének le- és kissé előre irányítása mellett történt a metszés, miközben az iris-szárak kiszabadultak s a heg alatt eső szarúhártya-részletet csúcsával lefelé néző ívalakban átmetszettem. Utána, a műtét napjának délutánján a seb záródott, a csarnok helyreállott és a sebbe irisrészlet ékelve nem volt. Deczember 5-dikén a beteg állapota változatlan, izgalom alig van, sphincterszárak szabadok; kötést és pilocarpin-cseppeket tovább kap. Deczember 6 dikán a kötés elmarad. Deczember 10-dikén a seb lapos, ajkai jól összetapadtak ; a pilocarpin elmarad. Deczember 13-dikán a beteg távozott. Ekkor a bal szemtekén semmi izgalom, a cornealis seb behegedt és lapos, a pupilla reactiója jó, az irisnek alsó felében 2 mm. széles rés szabad szárakkal; látás = e/oo j üveg nem javít; jobb szem v = 5/86(?). 2. Gabrilovics Lukács, 23 éves, gör.-kath., czipész, szül. Martonos, Bácsmegye, lakik Budapest, Csengery-utcza 7. szám. Klinikára jött 1885. május 26 dikán. Napló 336. Baját 2 év előtt mint katona kapta. Jobb szeme kezdett gyuladni, 3 hónappal utána a bal. Kezdetben szürkés, sárgás, híg váladék jött ki. Kórházban ecsetelték, majd kékkövezték. Egy éve, hogy a jobb szem megnyugodott, a bal izgalmas, vörös maradt. Most a jobb szem felső pilláján kisebb kötőhártyai túltengés, a cornea felső részén, közvetetlen a pupillaris terület felett, lencsényi, tömör, szürke liegesedés, az iris színezete rendes, felső pupillaris szélével belehúzódott s e miafl a pupilla körtealakú, de fénykülömbözetekre jól reagál. Látás 6/so» M 3'0 D. u/18. — A bal szem nagyfokú szemölcstest túltengéssel bir, a cornea göröngyös a felszínes izzadmánytól, úgy hogy az iris színe ki nem vehető, de a pupilla reactiója látszik. Ujjakat csak szem előtt olvas. Diagnosis: cicatrix adhaerens corneae oculi dextri; blcnnorrhoea chronica cum panno oculi sin. Orvoslás után (massage és cocain-oldat, melyet ma elhagynánk) a bal szem nyugalmasabb lett. Junius 6-dikán bal szemén Csapodi dr. peritomiát, jobb szemén én sphincterolysist végeztem következőleg: Graefe-késsel (junius 2.) a sphincter tapadási helye mellett a heg szélét átszúrtam, a kés hegyét az iris-szárak felett ívalakban elvezettem és a tapadás másik oldalán kiszúrva, az él előtt levő szárakat felfelé a heg lebeny es alakú áthatolásával elmetszettem. így a sphincter kiszabadult és mindkét oldalon az irisben kis rés látszott.
