Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-04-24 / 2. szám
16 SZEMÉSZET 1892. 2. sz. Legyen szabad azon saját gyakorlatomban szerzett tapasztalataimat röviden íelemlitenem, melyek nekem a scrophulás szembajok balneologikus orvoslásánál zsinórmértékül szolgálnak. Minden kétségen felül áll azon kedvező befolyás, melyet a sótartalmú fürdők a görvélyes szembajokra gyakorolnak. Evek óta szoktam betegeimnél a lokális kezelésen kívül a sósfürdőket használni, még pedig úgy, hogy kádfürdőt rendelek, melynek vizében a gazdagabbak a budai keserűvíz-forrásokból főtt sós productumot, szegényebbek közönséges konyhasót oldanak föl. A legnagyobb részt kedvező hatás tekintetében a közönséges s a fentebb említett keserűvizekből származó só közt különbséget nem találtam. Bármennyire hajlandó vagyok a skepticismusra, mégis ki kell jelentenem, hogy a fej nagymérvű ekzemájával, rhagadokkal és mirigydaganatokkal komplikált esetek a sósfürdő alkalmazására gyorsabban javultak; a kis betegek közérzete, étvágya gyorsabban javult mint fürdetés nélkül. Ebből az következik, hogy a szem orvoslása czéljából rendelt konyhasós- és keserűsós-fiirdőknél a fürdő a lényeges, az ivókúra pedig méllékes, miután a nélkül is kielégítő eredményeket érünk el. A görvélykór második empirikus orvosszere a jód. E tekintetben azon meggyőződésemnek kell kifejezést adnom, miszerint minden görvélykóron alapuló szembaj jód nélkül is gyógyítható. A teremben jelenlevő kartárs urak mindegyike bizonyára tudja, hogy a phlyktaenás szembajok helyi orvoslásánál nélkülözhetetlen higanykészítmények használata a jódnak belsőleg szedését ellenjavalja, mert a könyekben szabad higanyjodit állhatna elő, mély a kötőhártyát felmarná. Ez okból betegeim, mig csak észlelésem alatt állanak, jódtartalmú orvosszereket nem vesznek, úgy hogy az én szempontomból — legalább a mi a görvélyes szembajok orvoslását illeti — a jodot akár fel sem fedezték volna. Ha tehát ezen két rendbeli therapeutikus tapasztalatot a szembajok balneológiája tekintetében értékesíteni akarjuk, első sorban azt kell mondanunk, hogy már a priori egyre megy, vájjon a görvélyes szembajosoknak „sool“ vagy keserűsósfürdőket rendelünk-e, mert hiszen a chlornatrium fürdészeti hatása azonos a kénsavas magnesium s a kénsavas natrium hatásával. Különben is a keserű sósvizekben elég chlornatrium fordul elő és egyébiránt az elméleti balneológia tanúsága szerint, itt úgy látszik csak a bőr ingerlése jő számba, melyet mindkét nemű fürdő alkalmas módon idéz elő. Másodszor: nemcsak, hogy szükségesnek, de üdvösnek sem tartom a jodos vizek belső használatát, ha még fennálló szembajok higanykészítményekkel való orvoslásáról van szó. A jodvíz csak akkor volna javalva, ha a szembaj meggyógyulása után inkább a görvélyes diathesis megszüntetése volna czélunk. Ha csak a hajlam leküzdését czélozzuk, vagy ha mirigydaganatok, csontbántalmak stb. gyógyítása válik feladatunkká, akkor a jodos vizek alkalmazása igen előnyös, eltekintve attól, hogy nagyobb folyadékmennyiség élvezete a felszívódást szintén elősegítheti. Eseteinkben tehát a sós- és sool-ftirdők megválasztásánál első sorban az éghajlati viszonyokra leszünk tekintettel, a melyek részletes tárgyalása messze vezetne. Csak egyet kívánok hangsúlyozni; azt tartom, hogy helytelen, ha a magyar alföld száraz meleg és nagyjában egyenletes éghajlatához szokott görvélyes gyermekeket ezrenkint küldik az előalpesi klimatikus és sool fürdőkbe, a hol, ha — a mint az gyakran megtörténik — 30—40 napig esik, fázva és fogvaczogva vágyódnak a gyermekek haza, a meleg és kék magyar ég után. Hányszor láttam, hogy a kis polgár vagy hivatalnok gyermekei, kik Gödöllőn, Nagy-Maroson vagy a Balatonon nyaraltak, viruló színben szeptemberben tértek haza; a nagykereskedő Ausseeból visszajött gyermeke pedig ép oly satnyán tért vissza, mint a hogyan elment. E mellett sürgősen szükségesnek kell mondanom, hogy fővárosunk keserűvíz-forrásai úgy is mint fürdők a közönségnek hozzáférhetőbbé tétessenek, mely czélból nem egymással versenyző intézetek felállítását, hanem a közlekedésnek egyesült erővel való fejlesztését, árnyékot adó fasorok ültetését stb. tartanám szükségesnek. A tengeri fürdők, melyek a sósfürdők ideálját repraesentálják, tekintetében, miután a hullámcsapás gyermekeknél nem jő számba, leginkább ajánlatosak a keleti tengeri fürdők, melyeknek partja dús erdőséggel lévén födve, igen kellemes sétahelyül szolgálnak, mely utóbbi körülményt különösen számba kell vennünk fénykerülő gyermekeknél. Az északi tenger egyes partvidékein a szél oly nagymennyiségű fövényparti homokot hordott szemembe, hogy ennek következménye egy pár napi kötőhártyahurut volt. Én tehát a szem külső betegségeiben szenvedőket a holland-belga tengeri fürdőkbe nem küldenék. 2. A bujakór. Egy 138,000 esetre alapított statistika szerint az összes szembajok 2'16°/0-a bujakóros eredetű (Alexander). Ezen szám azonban inkább a valódinál alacsonyabbnak mondható, miután a bujakór oly sokféle alakban jelentkezik, hogy sok betegség kóroktana ki nem deríttetik, s a syphilis hereditaria tarda minden alakját különben sem ismerjük. Hogy minő rendkívül nagy jelentősége van a bujakórnak mint szembajok kórokozójának, csak akkor vagyunk képesek felismerni, ha a szembajokat topografice, azaz álláshelyük szerint tekintjük. Azt találjuk, hogy a szivárványhártyalob eseteknek legalább fele, az érhártya-gyuladások pedig legnagyobbrészt bujakóros eredetűek. A reczéhártyán egyes bujakóros kóralakok már biztossággal meg vannak állapítva. A gyakorló orvos szempontjából rendkívüli fontossággal bir azon körülmény, hogy az általános bujakór számos eseteiben a retinalis ereken olyan elváltozásokat látunk, melyek, miután ugyanazon edény területében előfordulnak mely az agyat is ellátja, a legfontosabb prognostikus és therapeutikus támpontokat nyújtják. Különben nincs a látószervnek olyan része, mely egyik vagy másik alakban bujakórosan meg ne betegedhetnék. Ámbár a gyakorló orvos a bujakórral szemben sokkal előnyösebb helyzetben van mint más betegségekkel szemben, miután a bujakór ellen specifikus szerekkel — első sorban a higany, másodsorban a jód — rendelkezik, a mindennapi tapasztalatból mégis arról győződünk meg, hogy veszedelmes bujakóros tünetek megszüntetése néha igen nehéz, s hogy néha tehetetlenül állunk szemben azon pusztításokkal, melyeket e betegség olyan egyéneken visz véghez, kiknél a mondott orvosszerek túlságos nagy mennyiségben alkalmaztattak. Különösen olyanoknál látjuk ezt, kiknél egy megelőző bujakóros megbetegedésnél higanykészítmények czélszerűtlen módon alkalmaztattak. És most milyen komoly lesz ez a körülmény a szem bujakóros megbetegedésénél, a hol minden lépés, melylyel a syphilis előrehalad, olyan organikus változásokat hoz létre, melyek vagy épen nem vagy csak műtét útján s tökéletlenül javíthatók. Csak a bujakóros szivárványhártyalobra utalok, melynél a lencsetokkal való összenövések jönnek létre, s a chorioretinitis sokféle alakjaira, a hol egy a sárga folt táján székelő lobos gócz a centrális látást rövid idő alatt gyógyíthatatlanul tönkreteheti. Ha betegünk a higany és jóddal való orvoslásra valamely okból nem íeagál kellőleg, akkor megeshetik, hogy a látás kezünk alatt megy tönkre, vagy hogy a beteg szervezete satnyul el a nélkül, hogy ezért legalább a látás javulása kárpótolná. A szembeteg helyzetét azonkívül még egy körülmény teszi súlyosabbá más bujakorosokénál. A baj természete ugyanis azt követeli, hogy a beteg a higanykezelés ideje alatt sötét szobában maradjon, s pár hétre lemondjon a szabad levegő s világosság élvezetéről. Fölösleges azon deprimáló érzésről szólanom a mely meglepi az egyént, a ki súlyos, látóképességét veszélyeztető szembaja tudatában sötét szobában, a szabad mozgástól, a világosságtól és a szórakoztató olvasmánytól is meg van fosztva; e deprimáló érzés nyilván a beteg somatikus állapotára is rósz hatással lesz. Epen a sötét szobában tartózkodás elrendelése körül is sok hibát követnek el maguk a szemorvosok. A teljes elsötétítés csak két esetben szükséges okvetetleniil: heveny iritis esetén, a hol minden áron arra kell törekednünk, hogy a pupillát lehetőleg kitágítsuk; továbbá friss chorioretinitis syphilitica esetén, mely utóbbi, tapasztalataink szerint, teljes el-
