Szemészet, 1892 (29. évfolyam, 1-5. szám)
1892-04-24 / 2. szám
1892. 2. sz SZEM ES Z E T 17 sötétítésre és erélyes bedörzsölésre leginkább szűnik. Minden más esetben, nevezetesen bujakóron alapuló idült szembeli plastikus lobok esetén, a szemet csak túlságos fénytől óvjuk és lehetőleg kíméljük, de a teljes elsötétítés javalva nincs. Es épen ezen esetekben diadalmaskodik a balneotherapia; ezen esetekben érjük el a kénes thermákkal és általában a meleg fürdőkkel a legszebb eredményeket. Ezen szép eredmények azon tényen alapulnak, hogy a bujakórellenes orvoslási módok, ha azok meleg fürdők alkalmazásával kombináltatnak, a bujakór minden alakjának gyógyulását elősegítik. Ezt már régebben Siegmund is elismerte; újabban a tényt az aacheni orvosok új világításba hozták. Egy kittinő muukájokban, mely teljesen a modern klinikai vizsgálat magaslatán áll, kimutatták, hogy a kénes (hermák használata alatt a szervezet a higanyt könnyebben fölveszi s az könnyebben felszívódik; kimutatták, hogy ha a higany kiválasztása megszűnt volt, az újra megindul s az anyagcsere tetemesen emelkedik. Személyes tapasztalataim alapján hangsúlyozom, hogy én a bujakóros szembajok thermalis orvoslásánál a fősúlyt nem a thermal víz esetleges kéntartalmára fektetem, hanem arra, hogy a meleg fürdő észszerűen alkalmaztassák. Módomban van a gondosan vezetett kortörténetek egész sorozatával bizonyítani azt, hogy fővárosi gyakorlatomban a szem belső plastikus lobjának olyan eseteit láttam forró kádfürdők alkalmazására gyógyulni, melyek minden más szereléssel daczoltak, a melyekben higany és jód már túlságos mennyiségben adattak, s a mely esetekről mások, mint gyógyíthatatlanokról lemondtak. Ezen tapasztalatokat lassankint akkor szereztem, a mikor a pilocarpint, a szervezetre gyakorolt pusztító hatását felismerve, gyakorlatomból kiküszöbölni akartam és helyette egy más izzasztó módot kerestem. Ezen izzasztó módot a forró fürdőkben találtam föl, s azóta alkalmas esetekben ezeket alkalmazom. Hogy a forró fürdő alkalmazása egészséges fekvésű, jól igazgatott árnyas sétahelyekkel biró fürdőhelyeken még szebb eredményekkel járhat, nyilvánvaló. A betegre nézve minden attól függ, hogy a higanybedörzsölések időszakában vagy ha a bőrét fokozottabb működésre indítjuk, hogy akkor táplálkozását és erőbeli állapotát is javítsuk. A mellett nagyon kívánatos, hogy a szembeteget túlságos világosságtól megkíméljük és mégis módjában legyen, jó levegőben tartózkodni és lehetőleg szabadon mozogni. Ámbár jelen előadásomban könnyen érthető okokból tartózkodom azon fürdőhelyek felsorolásától, melyek ezen j javalatoknak nézetem szerint leginkább megfelelnek, mégis az ügy és különösen a fővárosi betegek érdekében föl kell említenem, hogy egy szembetegek számára való melegvíz-fürdő ideálja a Margitsziget. Úgy a therma maga, mint a pormentes levegő, az árnyas fasorok s azon körülmény, hogy számos szakorvos van a közelben, mindezen körülmények összehatása folytán, a margitszigeti gyógyfürdőnek Európa összes szembetegei gyiilhelyének kellene lennie. Ha meggondoljuk, hogy Aachenben évenkint több mint 30,000 beteg fordul meg, kik között a világ minden állama képviselve van, remélnünk engedi, hogy ha majd szigetünknek és a vele kapcsolatos budai hévvizes fürdők előnyei ismertebbek lesznek, a betegek különösen a keletről szívesen fogják hazánk szép fővárosát felkeresni, melynek nyugati halmokkal övezett partján, majdan egy a nyugat-európaiaknak is megfelelő kényelmet nyújtó fürdőváros fog emelkedni. A meleg fürdőt sok esetben helyettesíthetjük a hidegvízgyógykezeléssel, mely a hydrotherapia szabályai szerint alkalmazva, a bőr tevékenységét s vele az anyagcserét fokozza, s így szintén kóros termékek fölszívódását elősegíti. Tapasztalataim szerint bujakóros szembajoknál a hidegvíz-kúra csak akkor javallott, ha a tulajdonképeni kórfolyamat már nagyrészt elmúlt, s egyrészt visszaeséseknek akarjuk elejét venni, másrészt a beteget erősíteni kívánjuk. Míg a thermalis-kúra egy hatalmas therapeutikus beavatkozást képvisel, addig a hideg vízgyógymód inkább egy utókúra jellegével biv. (Vége következik.) Sphincter oly sis anterior, művi eljárás a szembogarat szűkítő izomnak a szaruhártyából kiszabadítására. Schulek Vilmos di\, egyetemi ny. r. tanártól. (Folytatás.) 7. Fábián Zoltán, 17 éves, ref. tanuló, szül. Őszöd, Somogymegye, lakik Nagy-Kőrös. Klinikára jött 1887. november 28-dikán. Napló 554. A fenti év augusztus haváig mindkét szeme egészséges volt, ekkor állítólag jobb szemébe idegen test esett, ettől meggyuladt. Öt hétig volt orvosi kéz alatt s mint gyógyult tovább járt iskolába e hó elejéig, a mikor észlelte, hogy a tárgyak a jobb szeme előtt elhomályosodnak. Most a jobb szemgolyó alig injiciált, cornea körüli mérsékelt belöveltséggel; a cornea belső,-felső limbusán 4—5 mm. hosszú, kékesen átttinő, húralakú hegedős, felső csúcsához közel, mákszemnyi, fekete, félgömbszerűleg kiemelkedő irisrészlettel; a pupilla középtág, az említett prolapsus felé elhúzódott, de jól reagál; látás 5/30 (?) M. = 4. 1). v = r’/7. T. = — 1. — A bal szem ép, látás s/30, M. = 2 D. v = 5/5 (?) Diagnosis: prolapsus iridis oculi dextri. Az előnyomult irist levágni volt a fő feladat, csakhogy ezzel a sphincter nem szabadul ki a corneanyilás belső környezetéből. Külön sphincterolysis lévén tanácsos, időnyerés stb. kedvéért egyfolytában terveztem a 2 kis műtétel végzését; sphincterolysisnél a csarnokvizet kiszalasztani és az ily módon összeeső prolapsust fogóval emelni és ollóval lecsapni határoztam : Keskeny Graefe-késsel (november 29.) a heg felső csúcsánál hatoltam be ferde irányban, lefelé baladva a heg alsó csúcsánál contrapunctio, miközben az irist a kés élével megkerültem. Kimetszésnél az alsó szár rögtön, a felső lassan szabadult ki, a ráadandó prolapsus-lemetszés nem sikerült, de az utólag beállható lapos hegedősre a kilátás kedvezőbb volt. Utána egy nappal alig volt izgalom, pupilla tág maradt. Ezentúl rendszeresen pilocarpin-cseppeket kapott. Deczember 6-dikán elment: sphincterek szabadok, prolapsus lapos, semmi inger, látás 5/5, pilocarpint még folytasson ; bal szem ép; látás = 5/30, M. 2 D. v = 5/5 (?) 8. Láng Erzsébet, 17 éves, róm. kath., cseléd, szül. és lakik Budapest, VI., Csengeri-utcza 60. szám. Klinikára jött 1888. február 24-dikén. Napló 80. Két év előtt szenvedett szemfájásban, a mikor 5 hétig a Rókus-kórházban volt ápolás alatt s azután is még por behintésre hosszabb ideig bejárt. Kilencz-tíz napja, hogy mindkét szeme újra fájni kezdett, könyezés- és fénykerüléssel; azelőtt szembaja nem volt. Most a jobb corneán, főleg a pupilla előtt több homály vau; külső-alsó részében egy kendermagnyi heg, melybe az iris a pupillaszélhez közel fekvő részével belenőtt, e miatt a pupilla ki- és lefelé elhúzódott; a pupilla középtág. Látás 5/30 M. 10 D. v — 5/13. — A bal corneán a közepi részen a fentihez hasonló homályok, de még kiterjedtebbek ; a pupilla valamivel tágabb. Látás = üveg 2 méterről olvass ujjakat, nem javít. Diagnosis: cicatrix adhaerens corneae dextrae et maculae corneae oculi utriusque. Az előző esetekhez hasonló okból a jobb cornea hegébe nőtt irisnek felszabadítása czéljából Ottava dr. tanársegéd következőleg járt el: Graefe-késsel (február 25.) a cornea szélétől befelé fél mm.-re kivül-alúl beszúrt s a hegre reámetszett; a kést a szúrási csatornán húzta vissza. Utána a műtét napjának délutánján (február 25.) a szem nyugodt, az irisnek egy része a corneális hegből kiszabadult. Márczius 1-én a beteg eltávozásakor a jobb szem bálvány, a sphincternek egy része szabad. Látás r’/30. M. 2 D. v = 5/i5■; — a bal szem hasonlóan békés, látás. 1 méterről olvas ujjakat-
