Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)
1891-12-20 / 6. szám
SZEMESZET 1891. 6. sz. 66 cialis szemorvos, s így a szemészeti szakkönyveket nem lapozgatják, miért is a fontosabb szemttikri vizsgálás módjait vagy általában nem ismerik, vagy csak hiányosan. Azok számára tehát igen hasznos egy oly könyvecske, melyben a szem fénytörési viszonyai, azok meghatározása és a fénytörési rendellenességek gyógyítása röviden és könnyen érthetően, de a mellett kiváló pontossággal le vannak írva. Ilyen könyv lloor említett kis műve, mely a k. u, k. Militär-Sanitäts Comité legutóbbi pályadíját nyerte. Hoor könyve négy fejezetre oszlik. Az első fejezetben szól a fénynek lencsék és hasábok által töréséről, majd az emmetropiás, myopiás és hypermetropiás fénytörésről s végül az alkalmazkodásról. A második fejezetben szól a látaélességről, a távol- és közelpout meghatározásáról, s ezzel kapcsolatban az alkalmazkodási szélességről. A harmadik fejezet a legfontosabb ; ebben előadja a szemttikri vizsgálatot, melyet igen röviden, de könnyen érthetően ad elő, utána pedig bővebben leírja a fénytörésnek szemtükörrel való meghatározási módjait. A negyedik fejezet a legbővebb. Ezen fejezetben előadja a fénytörési rendellenességeket, azoknak tüneteit és esetleges következményeit, és elősorolja azon szabályokat, melyeket ezen fénytörési hibák gyógyításánál követnünk kell. Ezen könyv főleg katonaorvosok számára lévén írva, a szerző több helyütt, de különösen a fénytörési hibák javításáról szólva felemlíti azon katonai rendeleteket, a melyek útmutatást adnak a katonaorvosnak arra nézve, mily foka a fénytörési rendellenességnek képezhet akadályt a katonai szolgálatra. Az egész mű könnyen érthető stílusa, rövid, de tömör előadása igen hasznossá, s igy ajánl hatóvá teszi ezen könyvecskét. Neupauer dr. A skiaskopia (árnyékpróba). Irta Hoor Károly dr., cs. és kir. ezredorvos, egyetemi magántanár. Megjelent Toldi Lajos könyvkereskedésében. Ára 40 kr. Elég hosszú idő telt el 1878 óta, a mikor Guignet azt a megfigyelését közölte, hogy a szemtükörrel megvilágított pupillája szem a szemtükör forgatásakor másként árnyékolódik, ha myopiás, mint ha emmetropiás vagy hypermetropiás. E jelenséget, mely a Jceratoskopia, retinoslcopia, fantaskopia, pupilloscopia nevekkel történt tapogatózás után végre skiaskopia néven neveződéit el, a legújabb időkig alig vették egyébnek elmés játéknál. Legfeljebb annyiban érdeklődtünk iránta, mint az iránt a jelenség iránt, hogy a myopiás szemfenék fordított képe a vizsgálathoz használt convex-lencsc távoztatásakor nagyobbodik. Azonban újabban praktikus értékesítését is megkísértették, sőt mint a fénytörés meghatározásának egyik objectiv módját ajánlották, kivált a katonai besorozások czéljaira. Hoor, ki Fuchs klinikáján e módszer gyakorlati kipróbálásával foglalkozott, melegen ajánlja, mint olyan módot, melyet a szcmtiikrészésben nem nagyon járatos orvos is sikerrel alkalmazhat. A szerző először is azt a módot ismerteti, melyet Fuchs-ék követnek. A vizsgálandótói 120 cm.-nyire ülő vizsgáló olyan concav-tükröt használ, melynek gyűjtő távola 20 cm. Ha a tükör forgatásakor a pupillában mutatkozó árnyék a tükör mozgatása irányában mozog, akkor a szemben legalább is 1 D. myopia van, ha ellenkező irányú az árnyék mozgása, akkor 1 D.-nál csekélyebb a szem myopiája, vagy emmetropiás, sőt hypermetropiás a szem. Ha a vizsgált szem elé, melyen az árnyék a forgatással ellenkező irányú volt, 0'5 D.-ás convex üveget tartunk s az árnyék haladása a forgatással azonos irányúvá változik, 0'5 I). a myopia értéke; 1 U.-ás convex-lencsével el lehet dönteni emmetropiás-e a szem vagy hypermetropiás. Azonban e helyütt a magyarázatba egy kis hiba csúszott be. Ugyanis a mikor a szerző arról szól, hogy ha a 20 cm.-nyi gyűjtő távolú tükörrel 170 cm.-nyiről ejtjük a vizsgálást, akkor a határérték nem egy dioptria, hanem 0'5 D., mert a szemből tükröződő fénysugarak 150 cm.-nyire egyesülnek a vizsgált szem előtt. Ha 0'5 D.-ról akar a szerző beszélni, akkor 200 cm.-nyi gyűjtő távolt, vagyis 220 cm.-nyi vizsgáló távolt kellett volna írnia. Az már nagyon durva megközelítése volna a fénytörés értékének, ha a 200 cm.-t 150 cm.-re redukálnánk; akkor már inkább 0'75 D -nyi értékről szólhatunk, melyre nézve a gyűjtő távol 133 cm., tehát a vizsgáló távol 153 cm. lenne. Azután igen érthetően kifejti a szerző az 1 D. uál nagyobb fokú myopia, valamint a bypermetropia fokának pontos meghatározását, concav, illetőleg convex-üvegeknek a vizsgáló szem elé illesztésével határozván meg az árnyék megfordulását. Majd a Schweigger vizsgáló módját ismerteti, ki convex 3, 7, 13 dioptriás üvegeket használ a fénytörés meghatározásához, hogy kisebb távolságból lehessen az árnyék haladása irányát megfigyelni. Például, ha a megfordulás helye 33 cm.: akkor a szem emmetropiás, mert e távolság a 3 D.-ás convexüveg gyűjtő távola; ha 12'5 cm. a leméit határ, akkor 100:12‘5==8 D., vagyis a használt 3 D. leszámításával 5 D. myopia. Csakhogy e helyütt meg a szerző mathematikai formulái nem érnek semmit. Fölösleges bizonyítgatnom, hogy a (— 3 D.) — (+ 3 D.) — 0 formula nem igaz, hanem = — 6 í). lenne, a (— 8 D.) — (4-3 D.) = nem — 51) , hanem — 11 D. ; (— 23 D.) — (+ 3 D.) = nem — 20 I)., hanem — 26 D , épen így hibásak a -f- 7 D.-ás üveg alkalmazására vonatkozó számítások is. A szerzőnek vagy azzal az egyszerű meghatározással kellett volna beérnie, bogy a leméit értékkel el kell osztanunk lüO-at, s az így kapott dioptriákból le kell vonnunk 3 dioptriát, vagy pedig ha mathematikai formulát választott, akkor nem lett volna szabad a myopiát mint positiv fénytörést az üveg negativ jelével összetéveszteni. Korrekt formula kettő is kínálkozott volna, vagy így: + 3 D. — (+ 3 D.) = 0; + 8 D. — (+ 3 D.) = + 5 D. (myopia) stb , vagy pedig így : — 3 D. -j- 3 D. = 0 ; — 8 D. +31).= — 5 D. (az üveg száma). A mathematikai formula nélkül való utasítást mindenki megértette volna, a korrekt formulák pedig nem zavarták volna meg azt, a ki mathematikával nem szokott foglalkozni és nem ütközött volna meg rajtuk a dologértő. Végül még az astigmatismus meghatározására ad a szerző utasításokat. Hoor mindenesetre érdemes munkát végzett, hogy a skiaskopiára, e nálunk is ismert, de a gyakorlatban nem alkalmazott vizsgáló módra az orvosok figyelmét felhívta. A mi hibára találtunk művében, azzal nem akartuk műve értékét kicsinyíteni, sőt bírálatunkkal javítani akartuk fogyatkozásait. Óhajtandó volna, hogy a katonai sorozásokon alkalmazott orvosok a skiaskopiát legalább a Ghibret módosításában sajátítsák el, mely szerint sík tükörrel a sorozási szabályokban megkövetelt határértékeket határozzák meg. Erre nézve a szerző könnyen érthetően kifejti, hogy a hadi képességet ki nem záró 4 D.-nyi közellátóság akkor van meg a szemben, ha 25 cm.-nyire kell a sík tükörrel közelednünk, hogy bizonytalanná váljék az árnyék haladása, míg ha kisebb a myopia, akkor ebből a távolságból nézve az árnyék a tükör forgatásával azonos irányban mozog, ellenben ha a myopia 4 D.-nál nagyobb, akkor az árnyék mozgása ellenkező irányú. Épen így az önkénteseknek megengedett távolpontot 20 cm.-nyiről, az orvos- és gyógyszerésznövendékeknek megengedett myopiát 15 cm.-nyiről vizsgáljuk skiaskopiával. Csapodi István dr. SZEMELVÉNYEK. — Jodtinctura használata ulcus corneae ellen. Ghibret (Clermont-Ferrand) egy év óta használja a jodtincturát a cornea genyes fekélyedésénél és az eredménynyel teljesen meg vau elégedve. Az infectiosus alapon fejlődő cornealis fekélyek gyógyítása czéljából legjobban megfelel oly anyag, melynek a következő négy hatása van : 1. Hatalmas és általános, azaz minden esetben fellépő antiseptikus hatás; 2. erélyes I dialysáló képesség; 3. ne képezzen oldhatatlan csapadékot,
