Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-12-20 / 6. szám

1891. 6. sz. 61 SZEMÉSZET először látott kis kaucsuklapot (spatulát) az iris visszatolására használni kezdtem, meg voltam győződve arról, hogy az iris­­ből akkora darabot kimetszeni, a mekkorát a sebnyilás körülír, nem szükséges. És így régóta nem is metszek ki nagyobb darabot annál, a mennyi a közepes láta szélességének felel meg. De ennyit szükségesnek látok, hogy e résen át akadály­talanul megtisztíthassam a látát. E szokással természetesen együtt jár az a kötelesség, hogy az iris két szélei, mikor ma­guktól vissza nem húzódnak, a spatulával visszatoljam s a sphincter végeit eredeti helyükre visszafektessem. Ez egyszer könnyebb, máskor nehezebb feladat. Gondosan ügyeltem rá, vájjon a több ily piszkálással végződő műtét nagyobb izga­tottságot okoz e ? De határozottan mondhatom, hogy ezt nem tapasztaltam; úgy hogy ez ismét egy olyan mozzanat, mely — a régibb évek gondolkozásától eltérőleg — azt mutatja, hogy nem a műtét mechanikus behatásaiban, nem a sértés fokában és módjában, hanem másban kell keresni az esetleg reá következő gyuladás okát s az ennek megelőzésére vonat­kozó eljárások alapját. Mindenki tudja, hogy ez a „más“ a fertőzés. Mindnyájan meg vagyunk ma már győződve róla, hogy maga a trauma­­tismus nem csinál gyuladást, csak fokozza a fertőzés bekövet­kezésére való hajlandóságot; ha pedig a fertőzést, tehát a pa­thogen csírákat, távol tudjuk tartani a szemtől, a legnagyobb sérülés következményei is genyedés és gyuladás nélkül foly­nak le. Minthogy pedig épen a genyedés és a nagyobb fokú gyuladások fenyegetik az operált szemet, nagyobb veszedelem­mel mint bármely más operált szervet, természetes, hogy a szemoperatiók körül újabb időben jóformán minden igyekezet az infectio elhárítására van irányozva. Ma a műtéti technika csekélyebb fontosságú, mint az előkészületek, s hajlandók va­gyunk többre becsülni az olyan gyakorló sebészt vagy szem­orvost, ki bacteriologiai pontossággal sterilizál, mint azt, ki tökéletes biztossággal és pontossággal operál. így terjedt el, mint a tárgy irodalmából látható, a szemészek operáló szobái­ban a különböző sterilizáló eszközök használata, szemkórházak­ban is külön operáló szobák felszerelése. Ila láttuk Hirschberg műtéti előkészületeit, az asepsis biztosítására szolgáló s mai fogalmaink szerint ideális intézkedéseit, aggódni vagyunk haj­landók : vájjon nem vétünk-e embertársaink ellen, ha épen nem ideális tisztaságú, meglehetősen tömött betegszobákban, minden gőz-sterilizáló nélkül operálni merünk í -Azt hiszem, hogy ama sokféle apparatus és sokféle bo­nyolult intézkedés inkább az orvosok (mai világban kissé sok­féléi háborgatott) lelkiismeretének megnyugtatására, mint az operáltak érdekének biztosítására alkalmas, az igazán fontos czél pedig: a tökéletes tisztaság, egyszerűbben is elérhető; a mivel épen nem kárhoztatom azokat, kik a ma legbiztosabb­nak látszó módot követik. Csak bizonyítani akarom azok jogát az operáláshoz, kiknek viszonyai követelik mindenben a leg­nagyobb egyszerűséget és igénytelenséget. Nem tudok olyan szemkórházat, melynek hályogműtétei után kevesebb genyedése volna, mint a Schulek tanár klinikájának, hol pedig a tiszta­ság legegyszerűbb eszközeit használják; nem tudok szerényebb (mondhatnám: szegényesebb) felszerelésű és működésű intéze­tet, mint a vezetésem alatt levő hódmezővásárhelyi városi szemkórház, és azért a genyedések és gyuladások teljesen megnyugtató arányban fordulnak elő műtéteim után, azt hiszem azért, mert a tisztaságnak valódi és lényeges feltételeit el nem hanyagolom. Ezt az állítást czáfolni látszik a kimutatás, melyben azt látjuk, hogy iritis 22 esetben fordult elő operáltjaimnál. De ehhez meg kell jegyeznem, hogy ezek kisebb fokú gyuladá­sok voltak, melyek, két esetet kivéve, semmi komoly bajt nem okoztak, s csak kis részben hosszabbították meg a kórházban tartózkodás idejét is; e mellett határozottan ritkábban fordul­nak elő az utóbbi időben, az ápolónő állandóbb és gyakor­lottabb, meg a fegyelem szigorúbb volta miatt. Ugyanis meg vagyok győződve róla, hogy ezen iritisek nagy részét az utó­lagos elbánás hiányai (a beteg sok mozgása, világosságnak kitevése, sérülés stb.) okozták, azaz : a három okbeli mozzanat, az egyéni dispositio, a fertőző anyag és az alkalmi ok közül j ezen utolsónak hatása volt a legfontosabb. Azon nagyobb fokú gyuladások, melyekét iridocyclitis néven ismerünk, összesen 3 esetben fordultak elő, s 1 esetben elég hosszas bajlódás után egészen elmúltak, a II. o. látást hagyván a szemen, má­sik 2 esetben a szem sorvadásával végződtek. Genyedést 2 esetben kellett tapasztalnom, egyikben panophthalmitis, má­sikban szarutályog alakjában. A veszteségek rovatába a valóban elveszett szemeket soroztam, nem követve Schweigger okoskodását, ki e rovatot túlságosan kibővíti. A 200 szem közül elveszelt 5; az esetek következők voltak. I. 1887. 63. sz. Z. P.-né, 54 éves, mező-herényi asszony. Rendes extractio június Il dikén. A szem 2 napig organtin­­kötés alatt; semmi fájdalom. Junius 13-dikán a sebtáj szürke, szaru felső része homályos, csarnokvíz zavaros; chemosis. Na­­dály, jég, hashajtó. Junius 14-dikén semmi fájás; chemosis kevesebb, csarnokvíz tiszta. Később mégis izzadmány zárta el a látát, a szivárványhártya előre domborodott, a sebtáj be­húzódott s minden legkisebb fájdalom nélkül sorvadt a szem. II. 1890. 99. sz. D. N. J. Makóról, igen korlátolt értelmű ember. Műtét junius 7-dikén. A kés elé hajlott irisből nagy darab kimetszetvén, a lencsét kinyomtam a bent maradt láta­­szél kimetszése nélkül, mi az erős vérzés miatt bajos lett volna, három napig a szem nyugodt volt, láta, csarnokvíz tiszta; a negyedik napon: éjjel megütötte szemét s leszedte a köte­léket, a csarnok vérrel telve, chemosis, tátongó seb. Heves iritis támadt; natrium salicylicum, hideg borogatást, desinficiáló öblítések. Junius 18-dikán a szem halvány, láta rendetlen alakú, de tiszta. Ujjakat olvas. Pár nap múlva szemét újra meg­ütötte, újabb vérzést, fokozott iritist okozva, mely miatt, erős fájdalmak közt, a láta elzáródott s az iris előredomborodott. Később a szem megkisebbedett. III. 1890. 69. sz. T. S. Szentesről; 64 éves, sápadt, tiidőhurutus ember; tiszta, jó alkatú szemek. Rendes műtét. Másnap: szürke seb, kezdődő chemosis, gyürűalakú infiltratio a szaru szélén; fájdalom; harmadnapon: protrusio. A pauoph­­thalmiának egészen klassikus képe alatt pusztult el. Ugyan­azon időben a kórház másik osztályán öt orbánezos beteg volt s az én ápolónőm, velem együtt, azok között is naponta meg­fordult. IV. 1891. 112. sz. Gy. P. 75 éves; Nagylakról. Régi kötő­­hártyái hurut, bővebb váladékkal. Három napig praeparáltam desinficiáló kiöblítésekkel és ecseteléssel. Műtét junius 20-dikán ; rendes műtét, igen nagy mag ; a szaru tölcsérszerüleg collabált. Junius 21-dikén igen hő, híg, genyedségszerű váladék, szem­pilla felül kissé dagadt; fájdalma nincsen. Szem kötetlen marad; kiöblítés 1/2 — 1 óránként bórsav-boraxoldattal, majd kali hypermanganicum gyenge oldatával. Junius 22-dikén szem­pilla lelohadt, váladék sok, fájdalom nincs. Szaruban tályog kezdődik. Junius 24-dikén váladék kevés, szaruban az infil­tratio nem halad, bulbus kezd halványodni. Később a tályog kiürült, a szem elhalványodott, a láta elzáródott, de kívül a szarunak jókora része tiszta maradt. Valószínűleg nem javítható. V. Í891. 29. sz. B. M. 59 éves, Békésről. Komplikált hályog; régebben a szem ütés miatt megromlott; a fényérzet projectio és keménység rendes. Pupilla tág, nem reagál, iris alói alig látszik, sorvadt színű mindenhol. Műtét szabálytalan volt; metszés alól a szaruban; iridektomia elmaradt, a lencse teljesen kiürült, láta fekete lett, ujjaimat megolvasta. Három napig a szem tökéletesen rendben volt; negyedik napon a kötést beszennyezve és eltolva találtam; a szem fájós és vörös volt, a láta szürkés. Később sok izzadmány rakódott le a látában, a seb és a szaru tiszta maradt. A kileuczedik napon távozott, mivel nem Ígérhettem, hogy a szem bizonyosan meg­­menekszik. Ez az öt szem a 200 operáknak 2'5°/0-át teszi; tehát a veszteségek összege nagynak nem mondható, a minek ugyan semmi nagyobb jelentőséget nem tulajdonítok, mivel ezen öt eset közül az első százra csak 1, a másodikra 4 esik s mivel ezek közül egyet, komplikált hályog lévén, kizárhattam volna a sorozatból. Égyszerűen úgy tekintem e számokat, mint a hályogműtétek közül, műtétel közben és után gyakorolt elő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom