Szemészet, 1891 (28. évfolyam, 1-6. szám)

1891-08-30 / 4. szám

Melléklet az »Orvosi Hetilap« 35. számához. 4. SZ. Budapest, 1891. évi augusztus 30. SZEMÉSZET. Szerkeszti SCHULEK VILMOS egyet, tanár. Tanulmány a trachomas szemgyuladásról. Irta dr. Ottava I., egyetemi magántanár. (Folytatás és vége.) r)' A serophulások canjunctivájának csomói. A conjunctivábau elég gyakran találunk csomókat scio­­phulás egyéneknél. Assistens koromban sokszor demonstráltam ezt eollegáimnak. Ha phlyctaenás szemgyuladású gyermeket hoztak a klinikára, ba ajkai és orra meg volt duzzadva, ha a hónalji és inguinális mirigyek is duzzadtak voltak, úgyszólván ’ dnden egyes esetben találtam csomókat a conjunctivábau is. ^az, hogy e csomók a conjunctivának nagyon felszínes rétegé- i en helyeződtek el; néha csak egy-kettőt lehetett látni, máskor a csomók egész sora látszott. Ilyen egyének conjunc­­tivájában lehet a csomókat szabályos sorokban elhelyezve találni, a mely sorok iránya a szemhéj széle egy irányával. Ezen szabályos elrendeződést tartották különösen azelőtt differentialis diagnostikus jelnek a catarrhus follicularis és a veszedelmes trachomás gyuladás között. Pedig ez nem helyes: a veszedelmes trachomának csomói is ilyen sorokban helyeződ­hetnek el. S hogy a scrophulás egyéneknél aránylag véve mégis gyakori a csomók ily elrendeződése, annak csak az a magyarázata, hogy a csomók lassan, talán évek során át képződtek és képződésükben semmi incidens nem zavarta őket. Ezek a csomók a lehető indolensek; évekig állhatnak fenn, a nélkül, hogy változnának, vagy bajt okoznának. De nem is okozhatnak, hiszen a conjunctivának úgyszólván egészen az epithel rétege alatt feküsznek ; legfeljebb egyik-másik csomó megreped, kiürül és nyoma sem marad; ez lehet sorsa a többi csomónak is. A csomóképződéssel járó conjunctivitisnek ilyen resulta­­tuma gyakorlati szempontból rendkívül fontos. Ezért igyekez­tek a szemorvostudósok ezt minden áron felismerni, klinikai és pathologiai szempontokból vett jelekkel elkülöníteni a vesze­delmes trachomától. Ezért állították fel, mint külön betegségi formát: elnevezték conjunctivitis follicularisnak. De ez nem megy ily könnyen. Mint fentebb láttuk a csomóképződés nem a veszedelmes pontja a trachomának, hanem a lymphoid sejtekkel való beszűrődés, a mely kötőszöveti túltengésre és heges zsugorodásra vezet. Ha a felszínes rétegekben bármilyen csomók vannak is, ez időszerűit semmi biztos jelünk sincs, a melyből következtetnünk szabad lenne, hogy a mélyebb rétegekben diffus infiltratio nincsen. Ott lehet ez is, még trachoma-csomó is. Nagyon sok esetben meggyőződtem, már a mennyire ember bírálni képes, hogy ezen esetekben kívülről jövő infec­­tio a conjunctiva csomóinak képződését nem okozhatta. Véle­ményem az, hogy azon méreg, a mely a serophulások vérében van, a vérrel együtt bejárja az egész organismust (a méreg valószínűleg reproducálódik), a mint megtámadja e nyirk­­mirigyekben levő csöves és üreges rendszereket és a mire ezekben felhalmozódnak a lymphoidsejtek, úgy megtámadhatja a conjunctiva adenoid-réteg lymphútait is, és azokban csomók alakjában felhalmozódnak a lymphoidsejtek. Sokszor tapasztaltam, hogy olyan egyéneknél, kiknek arezbőrük igen tinóm, gyönge volt, arezuk már magában is szép piros, könnyen kivörösödő, vörös ajkaik fényesek, mintha be lettek volna lakkozva, valószínű, hogy szájuk nyála sűrű; fogaik állása legtöbbször hibás, fogaik rosszak, leheletük bűzös, testükön sokszor scrophula-forradások voltak, már nemcsak felszínesen, hanem mélyen fekvő sárga kocsonyaszerű csomó­kat is találtam a conjunctivábau, legtöbbször az átmeneti redőben. Ezért nem kell Arit tanárnak azon régi jó és helyes véleményét elvetnünk, hogy a trachomás szembetegség, scro­phulás szembetegségtől származik. Csak általánosítani nem szabad azt és nem úgy mondani, hogy minden trachomás szemgyuladás scrophulától származik. f) Pemphigus conjunctivaenél keletkezhetnek csomók. Igen érdekes esetet kívánok elmondani tapasztalásaimból, üreg- asszony mint ambuláns jelentkezett a szemészi klinikán: mindkét szemén a legkifejezettebb trachomás szemgyuladás tünetei voltak. Hosszú ideig ecseteltem 1% argentum nitricum­­oldattal, később még cuprum sulfuricum jegeczczel is érintet­tem a conjunctiváit. Mondhatom, minden eredmény nélkül; csak az tűnt fel, hogy az átmeneti redő rohamosan hegesedik és rövidül. Egy alkalommal az egyik szem corneájának külső szélénél két millimeter bosszú és I millimeter széles víztiszta hólyagot láttam, a mely nem volt feszesen megtelve, úgy hogy a felső fala redős volt. Diagnosisom most biztos lett: a beteg­ség pemphigus conjunctivae volt. Később a szegény asszony­nak mindkét corneáját az ismert pemphigusi hártya borította cl. g) Csomók képződhetnek a conjunctiváhan arthritis rheumaticánál. Nagyváradi előadásom után egy vidéki collegám igen érdekes esetet beszélt el. Beteget gyógyít, kinek izületi csúza van. A rohamok alatt mindig vannak a conjunctivának át­meneti redőjében csomók. Nátrium salicylieumot ad a betegnek és erre a csúz rohama, de vele a conjunctiva csomói is eltűnnek. li) Csomók képződhetnek a conjunctiva syphilitihis megbetege­désénél. Néhány év előtt hirdették, hogy a syphilis is okozna mint általános betegség csomóképződéssel járó ■ gyuladást a conjunctiváhan. Sőt Sattler a prágai egyetem szemorvos professora kapva az alkalmon előadást is tartott a cónjuncti­vának syphilitikus gyuladásairól. Sattler (lieber eine eigen­­thümliche syphilitische Augenaffection der Bindehaut, Prager med. Wochenschrift 1888. Nr. 12). Erről tapasztalataim nincse­nek, róla véleményt nem mondhatok. Azonban az egyik publicált esetet ismerem én is; a betegről a publicálás azt mondja, hogy higanyos bedörzsölő curával meggyógyították; de bizony csomós annak a conjunctivája ma is. i) Csomóképződéssel járó gyuladás támadhat atropin szemcsepp titán. A conjunctiváhan csomóképződéssel járó gyuladást okoz­hat az atropin és ennek sói. Azelőtt az orvosok az atropina sulphuricát használták szemcseppnek. Ha véletlenül olyan egyének csöpögettek a szemére, ki egyéni hajlandósága folytán ettől erős szemgyuladást kapott, az volt az általános vélemény, hogy a kénsavas atropin nem volt tiszta : szabad kénsav is volt benne és ez okozta a csomóképződéssel járó conjunctivi­­tist. A budapesti egyetem szemész klinikáján assistens korom­ban az atropina boracícát használtuk és mégis több esetet észleltem, hol ez is gyuladást idézett elő ; tehát a gyuladást az alkaloid okozta. j) Csomós gyuladás támadhat a conjunctiva tuberculosisnál. A conjunctiváhan csomókkal járó gyuladást okoznak a tuberculosis bacteriumai is. Rhein József (Zur Frage der

Next

/
Oldalképek
Tartalom