Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-08-31 / 4. szám
1890. 4. sz. SZEMESZET vastag egy heges szalag által két részre osztott, a sclera felett elég könnyen mozgatható sárgás hólyag volt, melynek ki- és felmetszése után kendermagnyi fehér kisebb hólyag hogyant ki, melynek kis bimbószerű kiemelkedése volt. A hólyag fala vastagodott, tömött volt. A kendermagnyi hólyag vizsgálatánál pedig a górcső alatt számos kerekded mészszemcse mellett látható volt a taenia solium, jellegzetes feje négy szépen kifejezett szivótálcsa között két horogkoszorúval, melyen összesen 30 horgot lehetett megszámlálni. A második esetben egy 12 éves parasztleány állítólag nehány hónap óta vette észre, hogy bal szemén valami daganat nő. A bal szemteke belső részén, körülbelül a musculus rectus internus tapadása felett egy vízszintes irányban 7 függőleges irányban 4—5 mm.-nyi sárgás vékony falu rugalmas hólyag látszott, mely a sclera felett és a conjunctiva alatt könnyen volt mozgatható. A conjunctivát a hólyag felett felhasítottam és a hólyagot könnyen eltávolítottam. A hólyagban egy kis borsónyi igen vékony fehér falu hólyag volt látható, melyen egy kölesnyi gyengén kiemelkedő folt is látszott. Ezen hólyagot felhasítva és két tárgylemez között a górcső alatt vizsgálva, ez is a taenia solium szépen látható fejének bizonyult. Az utóbbi esetemben a cysticercus hólyag körül képződött toknak szöveti szerkezetét is vizsgáltam, mely vizsgálat nehány érdekes adatot derített ki. A cysticercus subconjunctivalis körül képződött tok szöveti szerkezetével foglalkozott Fuchs, Manfredi és Makrocki. Az első két szerző vizsgálatai közben körülbelül egy és ugyanazon eredményre jutottak. Mindkettő azt állítja, hogy a tok két concentricusan rendezett rétegből áll, melyek közül a külső főleg kötőszöveti rostokból, a belső pedig sejtdús kötőszövetből áll, mely utóbbiban számos óriás sejtek, helyenként pedig lapos hámsejtek volnának láthatók. Fuchs azonkivül nyirkedényeket is látott a tok szövetében. Ezek ellenében Makrocki azt találta, hogy a tok szövete egész terjedelmében sarjadzó szövetből áll, mely kifelé inkább rostokból, befelé inkább sejtekből áll. 0 sem óriás sejteket, sem nyirkedényeket nem tudott találni. Epúgy tagadja Makrocki a hámsejtek jelenlétét, melyeket úgy Fuchs valamint Manfredi is említ. Eu a borszeszbeu conservált cysticercus tokból metszeteket készítettem s azokat többnyire haematoxylinnal festettem. Ezen készítményeken e következő szerkezetet találtam: A conjunctiva hámrétege alatt széles laza véredényekben bővelkedő kötőszövet vau, mely után a tulaj - donképeni tok vagyis a cysticercusnak hólyagfala következik. Ezen hólyagfal nagyjában egy külső rostos és egy belső sejtes concentricusan rendezett rétegből áll. A külső réteg körülbelül 010 mm. széles, tömött, főleg kötőszöveti s ruganyos rostokból áll. Ezen rétegben ismét két egyenlő szélességű réteget lehet megkülönböztetni. A külső réteg a haematoxylinnal festett készítményen majdnem egészen fehér festetlen, sejtszegény. Ezen rétegben helyenként egy-egy ovalis rés is látszik, melynek falát endothel sejtek bélelik ki, mig űrét apró kerek sejtek töltik ki, jeléül annak, hogy nyirkedénynyel van dolgunk. Ugyan-e rétegben repedésszerű űrök is láthatók tele kerekded apró képletekkel, mely űrökben azonban endothel falat megkülönböztetni nem lehet. Valószínű, hogy ezen űrök nem mesterséges űrök, hanem természetes nyirkrések. Ezen rétegben még elég számos véredényt is találhatunk, melyek a subconjunctivalis kötőszövetben és a tok belső rétegében levő véredények között anastomisálnak. A rostos rétegnek belső fele sejtdúsabb, de véredényekben szegényebb; nyirkedényt itt nem láthatni; azonban itt is vannak keskeny ovális űrök, melyeknek szemcsés tartalma arra látszik mutatni, hogy ezek is nyirkűrök. A toknak addig leírt külső rostos rétege után következik annak belső igen sejtdús rétege. A rostos réteg mellett közvetlenül finom kötőszöveti rész látható, melyben számos apró kerek maggal biró s nyújtványokkal ellátott kötőszöveti sejtek vannak. Ezen sejtdús kötőszöveti réteg azonban nem bír egyenletes vastagsággal, hanem hol keskenyebb, hol szélesebb, úgy hogy határa egy hullámvonalat ír le. Ezen határvonal igen feltűnő, mert nagy halványan festődött sejtekből áll, mely sejtek részint 39 henger-, részint kehely-, részint ovalis alakúak, minden rend nélkül állanak egymás mellett, némelyiken pedig határozott nyúlványt is láthatni, mely a nagy sejtek alatt levő laza kötőszövetbe követhető. E nagy sejtek mindegyike nagy kerek vagy ovalis maggal bír, melyben ismét 2—3 vagy több magosa is látható ltt-ott láthatunk egy nagysága által feltűnő sejtet is, mely többnyire kerekded határozott sejtfallal és szemcsés protoplasmával és 4—5 nagyobb kerek maggal bír. Ezen sejtek azonban csak elvétve találhatók s valószínű, j hogy Fuchs1 ezeket nézte óriás sejteknek. Oly óriás sejteket, I mint a minőket a tuberculumokban vagy némely újképlet I szövetében találni szoktunk, olyanokat egyáltalában nem találhattam. Fuchs állítólag oly óriás sejteket látott készítményein, melyek közel 100 maggal bírtak és már szabad I szemmel is láthatók voltak. Ilyen sejteket ón nem bírtam találni, sem az utoljára leírt sejtrétegben, sem készítményeim egyéb részeiben. Fontosnak tartom kiemelni, hogy e nagy sejtek minden rend nélkül állanak egymás mellett, valamint azt is — a mit egy szerző sem említ — hogy e nagyrészben hámsejtekhez hasonló képletek között kis élénken festődő kerek maggal és nyújtványnyal bíró kötőszöveti sejtek is voltak elszórva. Fuchs és Manfredi2 ezen nagy sejteket lapos hámsejteknek mondják, daczára annak, hogy Fuchs egy helyen felemlíti, hogy e sejtek nyújtványokkal bírnak. E sejtek mibenlétét illetőleg nekem is Makrocki nézetéhez kell csatlakoznom, a ki Fuchsnak azon állítását hogy a sejtek hámsejtek volnának, határozottan tévesnek mondja. A leírt nagy sejtek nézetem szerint nem lehetnek lapos hámsejtek, mert nyújtványokkal bírnak, melyek a kötőszöveti sejtek nyújtványaival összeköttetésben állanak ; mert minden rend nélkül állanak, hámsejtréteget tehát nem képeznek és végül, mert e nagy sejtek között apró kötőszöveti sejtek is találhatók; de tudjuk, hogy hámsejtek között kötőszöveti sejtek nem fordúlnak elő. Különben is azt hiszem nehéz volna megmagyarázni, hogy e helyen levő lapos hámsejtek honnan kerülhettek ide ? E nagy sejtek tehát duzzadt kötőszöveti sejteknek veendők, mint a minőket élénk kötőszövet-képződésnél gyakrabban találunk. Ezen nagy sejtréteg után követj kezik a tok legbensőbb rétege, mely igen sok apró kerek nyirksejtekhez hasonló sejtekből áll. Ezek után mondhatjuk, hogy a kötőhártya alatti cysticercus körül képződött tok nem egyéb mint egy rostokból és sejtekből álló líjonnan képződött kötőszövet, mely kiviil rostos, befelé a tok űie felé mindinkább sejtdúsabb. A tv a eh o m d r ó l. Grósz Emil dr.-tól. 1. Az utolsó száz év alatt, a mióta a trachoma kérdése epidemikus elterjedése által aktuálissá vált, egy egész könyvtárt írtak róla a nélkül azonban, hogy akár annak természetére avagy gyógymódjára nézve megegyezés jött volna létre. Sőt a részben hiányos megfigyelések s a még hiányosabb leírások számos félreértésre adtak alkalmat, úgy hogy az ezeken alapult következtetések a leghatározottabban ellent mondtak egymásnak. Midőn aztán elérkezett az idő a mikor belátták, hogy az állam s az egyes érdekeit egyaránt veszélyeztető betegség ellen országos intézkedések szükségesek, nem csekély mértékben akadtak meg az egyes nemzetek közegészségi tanácsadói, hogy egységes felfogáson alapuló eljárást állapítsanak meg. Ez idő óta látható az igyekezet, mely a trachoma kérdésének egyszerűsítését czélozza. Míg azelőtt majd minden szemorvosnak külön véleménye volt s az individuális felfogás tág téren mozgott, addig most az ellenkező extreme az uralkodó, t. i. a kérdés erőszakos egyszerűsítése. A régibb íróknál ugyanazon betegség csekély változatai már külön elnevezések s kórképek alakjában szerepeltek, míg ma ellenkezőleg a trachomához a legkülönbözőbb s teljességgel 1 Fuchs: Klin. Monatsbl. XV. k. 396. 1 2 Manfredi: Nagel Jahresbericht XV. 527 .1. I 1 sr
