Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-08-31 / 4. szám
1890. 4. sz SZEMESZET 38 Adatok a kötőhártya alatti cysticercus tolijának szöveti szerkezetéhez két eset kapcsán. Közli Neupauer Gusztáv dr. tanársegéd. Általánosan ismeretes, hogy a taenia solium petéje a vérárammal a szembe és annak segédszerveibe juthat ép úgy mint a test bármely egyéb szervébe. Vannak esetek leírva, melyekben cysticercust találtak a szemtekén belül a csarnokban, a lencsében, az üvegtestben és a retina alatt ép úgy mint a szemtekén kivül a kötőhártya alatt vagy a szemteke falában a sclerában vagy corneában. Még néhány év előtt a ritkaságok közé tartozott a szembeli cysticercus s nálunk Magyarországon Hirschler1 1874-ben közölte az első két esetet, egy subconjunctivalis és egy csarnokbeli cysticercus esetet, utána Csapodi1 2 1884-ben egy üvegtesti cysticercust közölt, melyet Ottava dr. közlései követtek. Azóta úgy a külföldi irodalomban mint nálunk is jelentékenyen megszaporodtak az idevágó esetek. Mindazonáltal elmúlik 2—3 év is, míg az egyetemi szemkórházban megforduló 10—15 ezer beteg között egy szembeli cysticercusra akadunk. A cysticercus belye és nagysága szerint hol kisebb, hol nagyobb elváltozásokat okoz a szemben. Míg a kötőhártya alatt levő cysticercus a látást nem veszélyezteti, addig a szemtekében levő a látást nagyon is veszélyezteti. Onnan van az, hogy a szemészek is főleg a szemtekében levő cysticercusokkal, azok diagnosticájával és eltávolításuk módjával foglalkoznak, míg a szemteke szomszédságában előforduló cysticercus eseteit csak röviden felemlítik. A Kiin. Monatsblätter 1883. évi folyamában Makrocki3 három subconjunctivalis cysticercus esetének kapcsán az addig közölt subconjunctivalis cysticercus eseteket mind összeszedte s azok számát az övéivel együtt 38-ra teszi. Azon idő alatt a subconjunctivalis cysticercus esetek is bizonyára jelentékenyen szaporodtak s ha mégis ritkán akadunk ilyen esetek közlésére, annak oka részint az esetek ritkább voltában rejlik, részint talán abban, hogy savós tömlőkkel vagy atheromával tévesztetnek össze. Fieuzal különben azon gyanújának ad kifejezést, hogy a kötőhártya alatti cysticercus eseteknek jó része nem is jut észlelésünk alá, a mennyiben a cysticercus tokja részint a szemhéjak zárásánál, részint a szemteke mozgásainál megreped és a cysticercus hólyag kiürül, úgy hogy tulajdonképen több subconjunctivalis cysticercus fordulna elő, mint a mennyi észlelésünk alá jut. Habár Fieuzal ezen nézete nem bir nagy valószínűséggel, tekintve a kötőhártya alatti cysticercus körül képződött tok vastagságát és erősségét, mégis lehet eset, melyben a tok szövetében megváltozva ellentálló képességében szenved s a szemteke mozgásánál megreped, a cysticercus kiszabadul. Hogy ez utóbbi eset tényleg előfordulhat, ezt bizonyítja Hock4 egy esete. H. esetében egy 8 éves leánynál a bal szem külső zugában 6 hó óta volt egy 7'5 mm. átmérővel biró lencse alakú hólyag, mely porezkemény fala elülső felszínén nagy kölesnyi kerekded nyílással birt, melyben egy kis vékony falú hólyag látszott. A műtét után kitűnt, hogy az subconjunctivalis cysticercus volt, melynek tokja elül nyílással birt s a nyílásban látható kis hólyag a tulajdonképeni cysticercus volt. Ezen esetben azonban a tok kerek nyílása nem keletkezhetett repedés által, hanem sokkal valószínűbbnek tartom, hogy a tok szövete zsírosán elfajult, majd a szemhéjak folytonos mozgása által a legkiállóbb elülső részén lekopott, mi által azon nyilas keletkezett, melyen át a cysticercus hólyag kifelé nyomult. Ezen eset tehát kétségtelenül bizonyítja, hogy a cysticercus hólyag egészen önként eltávolodhatik a conjunctiva alul. A kötőhártya alatti cysticercus általában véve elég könynyen diagnostisálható és eltávolítható. Kedvencz helye vagy az alsó átmeneti kötőhártya redő vagy a szemrésnek megfelelő1 Hirschler: Szemészet 1874. 3. szám. 2 Csapodi: Szemészet 1884. 4. szám. 8 Makrocki: Kiin. Monatsblätter XXI. k. 329. 1. 4 Hock : Kiin. Monatsbl. XIII. k. 77. 1. leg a helső vagy külső egyenes izom tapadási kelye. Az eddig leírt esetekből következtetve többnyire nőknél és inkább a fiatal korban szokott előfordulni. Jellemző reá nézve, hogy sárgás gömb vagy ovalis alakú hólyagot képez, mely rugalmas, nyomásra nem fájdalmas, a sclera felett könnyen mozgatható s a mely felett a gyengén erezett conjunctiva szabadon eltolható. Az esetek némelyikében a hólyagon egy fehéres kerekded foltot is láthatni, mely a scolex helyét jelöli. Nagyon ritka esetek azok, a melyekben a fehér foltnak megfelelőleg a cysticercus fejnek mozgásait is láthatni a hólyagban. Ezen tünetek alapján rendesen könnyen diagnostisálhatjuk a cysticercust; de vaunak oly esetek is, melyekben a diagnosis igen nehéz. így vannak esetek, melyekben a hólyag növekedése közben gyuladást okozott a conjunctiván, és a conjunctiva alatti kötőszövetben, mely miatt a cysticercus tokja erősen megvastagodik, áttünőségét elveszíti és egy tömött daganatnak képét mutatja. A gyuladás következtében különben a conjunctiva is esetleg nagy elváltozást szenved, megvastagodik, majd elhegedt, hegedőse által a cysticercus tokot, elfödi, lelapítja, esetleg a sclerához erősíti. Némely esetben a conjunctiva hegedősei szalagszerűek, melyek a cysticercus hólyag felett elhaladva, azon mély behúzódásokat okoznak s a diagnosist nehezítik. Ilyen volt az alább leírandó egyik esetünk is. Nehéz a subconjunctivalis cysticercus diagnosisa akkor is, midőn az hosszabb ideig volt a conjunctiva alatt és a tokja ezen idő alatt megvasdagotott, elmeszesedett vagy egyéb elfajulási processuson ment keresztül. Ilyen eset Hódinak már előbb említett esete, melyben a cysticercus 6 hónap óta volt a conjunctiva alatt, időközben a tokja porczkeménynyé vált, majd a szemhéjak mozgása által az elülső felszíne lekopott és ott kerekded nyílás keletkezett. Vannak továbbá esetek, melyekben a kötőhártya alatti cysticercus hólyag egy oly gömbölyded sárgás tömött daganatnak a képét mutatja, mely inkább atheromához mint cysticercus hólyaghoz hasonlít. Ilyen Graefe5 esete. Esetében egy 4 éves leány szemének alsó szemtekei kötőhártyája alatt egy nagy borsónyi sárga tömött daganat volt látható, melynek eltávolítása után kitűnt, hogy az cysticercus volt. Ilyen esetekben a diagnosis helyessége természetesen csak a műtét után tűnhetik ki. A kötőhártya alatti cysticercust összetéveszthetni továbbá savós tömlővel is. A savós tömlő azonban többnyire veleszületett, míg a subconjunctivalis cysticercus — az eddig közölt esetek legnagyobb részében — csak nehány hétig volt a kötőhártya alatt; néhány hét múlva a hólyag oly nagyságot élei, hogy feltűnve a betegnek vagy eltávolíttatik, vagy ott maradva tokja vastagodik, a mi a lassan növekedő savós tömlő falával nem szokott történni Míg a savós tömlő tehát lassan növekedik, fala igen vékony erezett, tartalma víztiszta, a felette levő kötőhártya igen vékonyodott, a tömlőfalával szorosan összefügg; addig a kötőhártya alatti cysticercus hólyag gyorsabban nő, fala aránylag vastagabb, nem erezett, tartalma zavarosabb, át nem látszó, a felette elhaladó kötőhártya inkább erezett, megvastagodott, a tok felett könnyen mozgatható. Végül talán szóba jöhetne egy nagyobb nyirkedéuytágulás, melylyel a cysticercus hólyag esetleg felcserélhető. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy az ilyen nyirkedénytágulás igen vékony falú, átlátszó víztiszta tartalommal bir, hogy többnyire a nyirkedény hosszirányában megnyúlt ovalis alakú, hogy megszúrva összelapul, ha továbbá tekintetbe vesszük, hogy az olyan szem kötőhártyáján több kisebb-nagyobb nyirkedénytágulás is látszik, úgy bizonyára nem fogunk tévedni a diagnosisban. Nekem két kötőhártya alatti cysticercust volt alkalmam észlelni, s azoknak ritka volta, valamint még inkább az egyik esetben a cysticercus körül képződött toknak szöveti vizsgálata azt hiszem eléggé indokolttá teszi közlésükét. Első esetemben M. Viktorné, 36 éves asszony, jobb szemének külső zúgában közel az eresztékhez egy nagy borsónyi Graefe: Arch. f. Ophthalmologie III. 2. 308. 1.
