Szemészet, 1890 (27. évfolyam, 1-6. szám)
1890-06-29 / 3. szám
24 SZEMES ZE T 1890. 3. sz. A masszálást úgy tesszük, bogy a fájós helyhez közelebb levő szemhéjat jobb kezünk hüvelykujjával vagy mutatóujjával a csomóra gyengéden rányomjuk és előbb gyöngéd déllős irányú simogatással iparkodunk a fájdalmasságot csillapítani, azután apránként fokozódó nyomással dörzsölgetjük á fájós helyet déllős irányban és közben közben körös gyúrogatással, míg a szem nagyobb mértékű belöveltsége abban nem hagyatja a műveleteket. Egy-egy helyet nem tanácsos 1—2 percznél tovább masszálni. Ha régibb és újabb csomók vannak a szemen, vagy pedig az eloszlott csomó helye még erezett, a régibb helyeken kezdhetjük a masszálást, hogy a szemet, mintegy előkészítsük a fájdalmas helyek masszálására. Némelykor előfordul, hogy nagyobb, tömött, majdnem porczogószerű csomó fejlődik, mely jobban kiemelkedik a szemteke felszíne fölé s úgy látszik, a kötőhártyát is belevonja a folyamatba. Az ilyen csomó kevésbbé szokott fájdalmas lenni s erősebben masszái ható. Ilyenkor a masszálást úgy is kezdhetjük, hogy a csomót egyik kezünk hüvelykujja és a másik kezünk mutatóujja körmével közre fogva összenyomogatjuk, a mikor serezegést lehet benne érezni. Az ínhártya masszázsakor nincs szükségünk kenőcsre, sőt a kenőcs a szemhéj bőrének zsírossá, sikamlóssá tevésével megnehezíti a műveletet. Ujjunk le-lecsúszik a szemhéjról s érintheti a szaruhártyát, a mi a betegnek nagyon kellemetlen. Ha a szemhéj a könyektől nedvesedbe, akkor is le kell törülgetni. Az is megesik, hogy masszáié ujjunkkal a szemhéj bőrét kidörzsöljük. Ha e seb másnapra nem gyógyul be, egy napig nem masszálunk. A masszálásra nem használt másik szemhéjat masszálás közben bal kezünkkel tartjuk. Két kezünk a fejre és arezra támaszkodik. A másik szem maradjon nyitva és tekintsen olyan irányba, a melyik a fájós helyet hozzáférhetővé teszi, s ha több helyet masszálunk, ahhoz képest kell a szemet irányíttatnunk. Nem okszerű az olyan masszálás, a mikor sárga kénesőoxydos kenőcsöt kenve a szembe, a behunyt szemen vaktában teszünk egy két dörzsölést. A fájós helyeken kiilöu-külön kell a kóros folyamatot megtámadnunk. IV. A glaukoma. A glaukoma vagy zöld hályog abban nyilvánul, hogy a szemteke feszülése kórosan megnövekedik, a szem burkai erősebben kifeszülnek, az ideghártya és látóidegfő összenyomódik. A mint láttuk a masszálás a szemteke feszülését csökkenti, azért glaukoma ellen is ajánlották. Helyén is van, hogy masszáljuk az absolut glaukomában megvakult szemet, kivált, ha az iris olyan atrophiás, hogy iridectomiát nem csinálhatunk. Ilyenkor végső menedékül kínálkozik a kínzó fájdalmasság megszüntetésére a masszálás feszülés csökkentő hatása, a hogy Klein ajánlotta.1 Ellenben a mikor még látást menthetünk meg a szemen, nem kerülhetjük el az iridectomiát, mulasztás lenne, ha masszálással próbálgatnánk a szemen segíteni. A kik iridectomia helyett sclerotomiával operálnak, azoknak Dianoux'1 az úgynevezett malaxation-1 ajánlja, vagyis hogy az operálás után való első öt napban naponként repesszék meg az operálás sebét két ujjúknak a felső szemhéjon át a seb tájára való nyomogatásával. A glaukomás szemet úgy lehetne masszálni, hogy két kezünk hüvelykujjával a szemhéjakon át déllős irányban surolgatjuk az ínhártyát élőiről hátra s közben-közben a szaruhártyán teszünk ugyancsak a szemhéjakon át körös irányú gyúrást. V. A szürke hályog. Fiatalkori és öregkori hályog olyan eseteiben, a mikor a lencse elszürkillése igen lassan halad, azt ajánlotta Parisotti,3 hogy masszálással mesterségesen érleljük a hályogot. Úgy jár 1 Jahresbericht f. <1. Ophth. 1882. 293. 1. 2 Revue gén. d’ophthalm. 1883. 411. I. 3 Recueil d’ophth. 1889. márczius. el, hogy megcsapolja a szem elülső csarnokát, azután a szemtekét gyúrogatja. Öhodin1 a lágy hályogot először is meghasogatja, azután az ínhártya benyomásával a lencse tömegét az elülső csarnokba hajtja és a szaruhártya masszálásával a csarnok vizében eloszlatja és gyorsabb felszívódásra készteti. Egyik eljárásra nézve sincsenek saját tapasztalataim. VI. A kötőhártya bajai. A szemlékéi kötőhártya, conjunctiva bulbi epitheliumán kívül laza kötőszövetből van alkotva, mely bőven be van hintve nyiroksejttel. Az ínhártya felszínéhez laza szövet köti, mely eltolódását megengedi. A kötőhártya egész szövete tág utat nyit a lympha keringésének, melyet déllős irányú nagyobbacska nyirokerek visznek el ama finom nyirokér-hálózatból, mely a szaruhártya mentén szövődik. A conjunctivitis phlyctaénosa görvélyes, ótvaros gyermekek szemgyuladása szokott lenni, de felnőtteken is megesik. Apró csomók vagy hólyagocskák támadnak a szaruhártya szélén vagy a vele szomszédos kötőhártyában. Ha e szemgyuladás heves tünetekkel, fénykerüléssel, könnyezéssel, erős belöveltséggel és fájdalommal jár, természetesen, nem masszáljuk a szemet; ha azonban a kisérő tünetek enyhék, a phlyctaenás csomók eloszlását enyhe simogatással siettethetjük. Vannak továbbá nagyobb renyhén gyógyuló csomók, melyek a szokásos kalomel-behintésektől könnyen elfekélyeseduek ; ezek sokkal könnyebben gyógyulnak, ha naponta egyszer kenőcs használata nélkül a szemhéj segítségével enyhén masszáljuk őket. Masszálás. A csomó helye szerint hol a felső, hol az alsó szemhéjjal ejtjük a masszálást. A szemhéjat jobb kezünk mutatóvagy hüvelykujjával nyomjuk a csomóra, míg a másik szemhéjat bal kezünk egyik ujjával húzzuk el, hogy a szemrést jól kitárjuk és a szemet láthassuk. A másik szem maradjon nyitva, hogy a beteg valami megjelölt irányban úgy nézzen, hogy a csomó, melyet masszálni akarunk, kellően hozzáférhető legyen. Két kezünkkel a beteg fejére és arczára támaszkodunk. Vigyázzunk, hogy a szemhéj száraz legyen, ha megnedvesedik törölgessük, különben a bőre könnyen kidörzsölődik. Kenőcsre nincs szükségünk, a szemhéj sima nedves kötőhártyája úgyis könnyen siklik a szemtekén, a szembajokban használni szokott sárga kéneső-oxydos kenőcs is feleslegesen izgatná a szemet. Masszálnunk csak 1—2 perczig szabad, míg a szemteke raegeresedése félben nem hagyatja a műveletet. A Saemisch-féle tavaszi szemgyuladás olyan kötőhártyabaj, mely évente tavaszkor fejlődik s a nyári hónapokig eltart. A beteg arról panaszkodik, hogy szeme nagyon viszket. A szem kevéssé izgatott, nem is könnyezik, a szemhéjak kötőhártyája bágyadt fényű, rózsaszín piros, a szemtekei kötőhártyában piszkos sárgás-szürke megvastagodás fejlődik, mely a szaruhártya mentén dudorodásos sánezot vet. Az évről évre kiújuló gyuladás révén a szaruhártya széle elszürkül. Ezt az elszürkülést, ha még ki nem fejlődött, elháríthatjuk a masszálással, mert a masszálás gyorsan el szokta oszlatni a kötőhártya sánezszerű vastagodását. A baj évi tartását megrövidítő masszálás talán arra is hat, hogy az egész kóros folyamat teljes megszűnte is hamarabb bekövetkezzék. Masszálás. A szaruhártyát körülfogó sánezszerű vastagodás felső felét a felső, alsó felét az alsó szemhéj segítségével jobb kezünk mutató- vagy hüvelykujjával masszáljuk, déllős irányú és körös gyúrogatással simogatva, nyomogatva a kóros helyeket, körüljárva lassanként az egész sánezot. Mivel a szem nem szokott izgatott lenni, használhatunk sárga kéneső-oxydos kenőcsöt is s meglehetős erősen dörzsölhetjük a szemet. A sáncz nem szokott köröskörül egyforma lenni, alakulása szerint szabjuk, mennyire és mennyi ideig masszáljuk egyes helyeit. A szemtekén levő vérzéseket, akár önként támadtak, akár ütésből eredtek, masszálással gyorsabb eloszlásra bírhatjuk. A vérzéses helyet déllős irányban óvatosan simogatjuk, majd fokozott mértékben gyúrogatjuk a szemhéj segítségével, 1 Jahresb. f. d. Oplith. 1880. 389. 1.
